Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-10-17 / 41. szám
1993. OKTÓBER 10. SZEKSZÁRDI 5 Szekszárdi történetek Más a Skála és egyebek is Más lett a Skála. Minden (majdnem minden) máshol van, mint volt. Ettek már, vettek már vonalkódos kenyeret? Olyan az íze, mint a hagyományosnak, de ezen, illetve dehogy is azon, nem a kenyéren, a csomagolópapíron van a vonalkód. Alulról rá van ragasztva. A pénztáros végighúzza egy műszer fölött és máris tudja az egész áruházi rendszer, hogy egy kenyérrel kevesebb van az üzletben. Okosak a gépek, sok mindent tudnak. Persze még vannak kezdeti nehézségek, olykor sorba kell állni a kocsikért, mert a pénztárak előtt hosszan kígyóznak a sorok, de azért napról napra könnyebben megy a dolog, mind kevesebb a fennakadás. Előbb-utóbb mindannyian belerázódunk. Ez csak nekünk újság, máshol már nem az. Fejlettebb országokban ezen már túl vannak, a kevésbé fejlett helyeken pedig majd utánunk lesznek túl ezeken a dolgokon, de a technikát nem lehet sehonnan kitiltani, helyet követel az magának és végül is értünk, a vásárlókért van, nekünk, meg hát az üzletek tulajdonosainak lesz jobb. Ahogy valamikor tanultuk, nekik a tulajdonosoknak hajtja ez a rendszer a profitot. így van ez, csak hajtsa, ilyen a világ, most már Szekszárdon is ilyen. Jó nevű kereskedők, jó nevű boltok voltak régebben is. Fogalom volt a Gauser, meg a többi is. Az Angyal bácsi boltjában mindig csodáltam azt a kézzel hajtott szalámiszeletelőt, amely szerkezetet az állami kereskedelem is átvett. Gyorsan és jól lehetett vele dolgozni. De az egészen kicsi-pici boltok isjók voltak. Minden volt ott, csak hát ki kellett várni, míg kiszolgálták az embert. Mert bizony a cukor nem volt előre becsomagolva, meg még sok más sem. De kivártuk a sort. Kivártuk még ajegyrendszer időszaka alatt is, pedig akkor igencsak hoszszúak voltak a sorok. Jó volt a lókolbász, meg a lószalámi, nem volt annak semmi baja, csak mai fülnek egy kicsit idegen, úgy mint a prósza, meg a gánica, meg a soványtej, meg még sok minden más, ami nincs ma már. Bejöt a városba a Meinl-hálózat is. Megnyílt új üzletük Csatáron. Ez is mutat ám valamit. Csatáron nyitottak üzletet. Nem a város közepén, ahol van éppen elég, nem a Skálával szemben, hadd egye a fene konkurenciát, ha csak egymásra pillantanak. Szóval nem ott, hanem a város végén, a régi Szekszárd végén, mert a Csatári-torok a város egyik vége volt. Bőséges és szép áru van az üzletben. Sok, Szekszárdon eddig nem látott holmi található itt. Nem olcsó persze semmi sem, de ajónak mindig ára volt. Nekünk most kevés a pénzünk, de majd egyszer talán több lesz. Az mindenesetre látható, hogy el tudjuk majd költeni, van mire. - tüke Evangélium ) „Atyám! Minden lehetséges neked: Vedd el tőlem ezt a poharat; mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te." Márk ev. 14.36 „Ha volná Isten, akkor ezt nem engedné meg" - szoktuk olykor hallani az örök emberi kétely hangját. A Jézust elítélő főpapok és írástudók lényegében ugyanezt az álláspontot foglalták el: „Ha Jézus valóban az, akinek mondja magát, vagyis Isten fia - akkor Isten nem fogja engedni, hogy méltatlan halál érje utói, mégha mi el is ítéljük." Az emberi gondolkodás szerint az abszolút jó: Isten úgy győzedelmeskedik a rossz fölött, hogy egy bizonyos ponton túl nem engedi azt tovább menni, „megálljt!"-t parancsol neki. Isten kijelentése, Jézus magatartása azonban nem követi sem a mi logikánkat, sem az egykori logikát. Az engedelmesség-engedetlenség problémája, mint egy láthatatlan fonál, végighúzódik a Biblián. Ádám és Éva bűnbeesése minden következményével az Isten szavának való engedetlenség története, Jézus halálig tanúsított engedelmessége pedig az emberi történet új szakasza, melynek következményeit a húsvéti feltámadás előrejelzi, Istennek pedig a lehetetlent is lehetővé tevő ereje újból és újból bizonyítja a mindennapok eseményeiben. - Az emberek és a népek között tapasztalt engedni nem tudás tragikus és katasztrofális következmények láncolatán át a leépüléshez, az Istenben bízó hit engedelmessége pedig sok átalakuláson reformáción - át csodaszámba menő megépüléshez segít el. - Ilyen értelemben legyünk a mában és a jövőben a reformáció örökösei! SZILVÁSSY GÉZA református lelkész Vagyonosztás Lezárult az elmúlt héten a volt SZOT-vagyon felosztása. A négy milliárd forint értékű, elsősorban épületekből, ingatlanokból álló vagyon csekély, helyi léptékkel mégis fontos része a szekszárdi volt szakszervezeti székház és a fasori munkásotthon. A hat szakszervezeti konföderáció osztotta fel a vagyont. A különböző érdekcsoportosulások más-más településen jutottak tulajdonjoghoz. Szekszárdon a SZOT tulajdonában, a MSZOSZ kezelésében lévő Augusz Imre utcai székházat a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Dolgozók Szakszervezete és a Szakszervezeti Tömörülés kapta meg, egyébként Győrhöz és Nyíregyházához hasonlóan. Arról még semmit nem tudni, hogy a Szakszervezeti Munkásotthon sorsa miként rendeződik. Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján ünnepi megemlékezés lesz Szekszárdon. A koszorúzási szándékot a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálat irodáján kérjük jelezni. mmE lÖSÉG 1993. október 23-án (szombaton) 1430 órái A Garay János Gimnázium által szerkesztett dokumentumműsor bemutatása az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében. 15.50 óra: A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete és Szekszárd Város Önkormányzata koszorút helyez el a polgármesteri hivatal bejárata mellett ^^ lévő emléktáblán. ^ 16.00 óra: Ökumenikus istentisztelet a belvárosi római katolikus templomban. 16 JO óra: A megemlékezők és cserkészek gyertyát gyújtanak az '56-os emlékműnél. 16.45 óra: Koszorúzási ünnepség. A Magyar Honvédség tisztjei felvonulnak a történelmi zászlókkal az emlékműhöz, a díszőrség helyét elfoglalja. 16.50 óra: Himnusz. Ünnepi megemlékezés. Elmondja: Kocsis Imre Antal Szekszárd város polgármestere. Vers. Koszorúzás. Szózat. Kb. 17.30 óra: A Magyar Honvédség tisztjei elvonulnak a történelmi zászlókkal. 17.40 óra: Gyertyagyújtás. Harangszó. Meghívó Nemcsak vénasszonyok nyara...