Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-10-10 / 40. szám
1993. OKTÓBER 10. SZEKSZÁRDI 13 Sportiskolás rendszer a szekszárdi kézilabdában Debreceni modell - Papp Györggyel A felnőttcsapat látványos, gyors előrelépését, a szurkoló lenyűgözését magával hozható összevásárlás keveseknek adatik meg. Marad(na) a hatvanashetvenes években még dívó jó(!) szokás: nevelni kell! Hogy ennek teljes vagy részbeni megvalósulása milyen óriási dolog, azt most érzik igazán az egyéves születésnapja előtt álló Szigma Szekszárd berkeiben. Amikor egy sztárnak azért nem nevezhető játékos leigazolása kapcsán csak úgy röpködnek a félmillió körüli vagy azt meghaladó összegek. A legfogékonyabb 5-ös • iskola A Szigma energiáját az első csapat NB I-be való vezénylése lekötötte, de a közelmúltban több olyan dolog is történt, ami az e téren való mennyiségi és minőségi változást célozza. Az előbbi: nyitás a sportágra legfogékonyabb városi iskola, az ötös felé, s tágítva a horizontot a valamikori kézilabdás bázis, Tolna felé (együttműködési megállapodás). A minőségi? Egy, az utánpótlás-nevelés területén (Debrecenben) már fényesen bizonyított szakember, Papp György leigazolása, ha úgy tetszik, „elcsábítása", akit elsősorban a debreceni modell szekszárdi adaptálásának lehetőségeiről, de más egyebekről is megkérdeztünk. Elsőként arról: miért intett búcsút a magyar női kézilabdázás fellegvárának; Debrecennek. Amely gépezetben, mint hírlik, nem csupán egy, a helyén lévő fontos láncszemnek, hanem fő fogaskeréknek szá» ított. - ...Mert hívtak egy olyan helyre, ahol még nagyobb szakmai perspektíva kínálkozik. Ahol teljes mértékben érvényesülhetnek az elképzeléseim, ahol direkt módon, ha úgy tetszik, saját magamon keresztül kapcsolódhatok - másodedzőként - az első csapat munkájához. Továbbá oknak számít, hogy most „ballagtak el" tőlem azok a lányok, akikkel kísérleti jelleggel, debreceni sportiskolás specialitásként nyolc évig foglalkoztam. Ha maradok, akkor is új, ismeretlen 10 évesekkel találkozom... - Szépen és logikusan hangzik. De nem volt semmi tüske, összetűzés? Olyasmire gondolok, hogy ,föladott" ugyan öt(ll) játékost a nemzetközi hírű első csapat keretébe - hármat pedig „exportra" -, de esetleg elmaradt az anyagi és erkölcsi elismerés. Hallomásból ismerve a „Lokinál" dúló morált, nem lepne meg... „A rázós ügyek bennünket nem érintettek" - Semmi ilyesmiről nincs szó, jó szívvel jöttem el. Egy új javaslatomat A dolgokat vulgárisan leegyszerűsítve azt szokás mondani: a rendelkezésre álló pénz mennyisége határozza meg az erősorrendet a különböző sportági csapatok között. „Nevenincs" csapatokból mintegy varázsütésre válhat honi Numero 1., de... Ha a nevezett felnőttcsapat mögött meglehetősen nagy űr tátong... Ha az utánpótlás-nevelés a kötelezően előírtak letudtával legföljebb a retorika szintjén létezik, akkor... Gyökerek hiányában nem érzi tartósnak, hosszabb távra szólónak az ember az elért eredményt, sikert. Ez esetben túlzó a sportági fellegvár titulus. (miszerint a jövőben ne a 15-16 éves sportiskolás lányokat szerepeltessük az NB I. „B"-ben, hanem a 17-18 éveseket, mert a kész játékossá válás folyamatában véleményem szerint nekik kellene a rendszeres játéklehetőség, a heti megméretés), ugyan nem respektálták, de nem azért, mert nem értenek vele egyet, hanem mert a játékoshiány miatt a mai viszonyok között nehezen kivitelezhető. Ami a morált illeti: lehettek a felnőtteknél bármilyen rázós ügyek, de bennünket nem érintettek. Az Európa-bajnokságon tavaly negyedik helyet szerzett magyar válogatottban három játékosom szerepelt. No és 15-16 éves lányokat sikerült felhoznom arra a szintre, hogy az NB I. „B"-s bajnokság felnőtt mezőnyében dobogón végezzenek. - Az átlagból kiemelkedő nevelö-képző edzőket előbb-utóbb az a cél vezérli, hogy felnőttcsapatnál is bizonyítsanak. Túl a szakmai presztízsen, azon prózai oknál fogva: a piacról él az edző is. - Nyugodt szívvel elmondhatom: még abban a stádiumban vagyok, amikor a pénzügyi dolgok a szakmai témák alárendeltségében jelentkeznek. Ha annyira vágytam volna egy fizető első vagy másodosztályú csapat vezető edzői tisztségére, akkor ehhez különösebb önmenedzselés nélkül hozzájuthattam volna, mert ismernek a sportágban. A távlati cél nálam is ez, de nem azonnal, nem bárhova, nem mindenáron. Megvannak ennek is a lépcsőfokai. Most megelégszem azzal, hogy csinálom azt a bevált munkát, amit Debrecenben, de közben már sanszot kapok arra, hogy másodedzőként szakmai tapasztalataimat, tudásomat egy NB l-es felnőttcsapatnál is megméressem. A vezető edző, Valerij Gorskov ebben partner: nekem nem az kell, hogy kiírják az övé után az én nevemet, hanem az, hogy számítson a véleményem. Ezt a direkt kapcsolódást a felnőtt NB I-hez a Szigma kínálta számomra. Ebből is kitűnik, hogy a bentmaradás nemcsak az utánpótlás-nevelés - az NB I. motiváció, húzóerő a gyerekeknek -, a szurkolók szempontjából fontos, hanem a privát céljaim miatt is. Nem az ismeretlenbe jöttem... - Szekszárdot lehetőségekkel kecsegtető „szűzföldnek" nevezi. Nem tart tőle, hogy több dudvára lel, mint humuszra? Debrecen ötször - legalábbis lakóinak számát tekintve - nagyobb város, s a „kézilabdagyár" - az ön jóvoltából is - '84től üzemel... - Nem a teljesen ismeretlenbe jöttem, hiszen a Szigmával már a téli debreceni edzőtáborozás során kapcsolatba kerültem, a vezetők tájékoztattak az itteni viszonyokról. No és saját tapasztalataim is kedvezőek: a sportiskolás rendszer itteni kiépítéséhez partnereket találtam. Megvan az alappillér: az ötös iskola, debreceni mintának megfelelően itt szeretnénk a kiválasztottakból kézilabdás osztályokat létrehozni, majd a későbbiek során középiskolás szinten is ugyanezt megvalósítani. - Ha kiépül a szervezeti keret, melyet képesek lesznek megtölteni tartalommal, ha szabad így fogalmaznom : mire vállalna garanciát a „végterméket" illetően az utánpótlás-szakágvezető? - Ha tényleg megy a verkli, akkor a legrosszabb esetben is 15 gyerekből legalább 2-3 azonnal NB l-es képességű. Nálam kijött öt, s még három olyan, aki NB I. „B"-ben azonnal bevethető. Persze az hogy egy Bocsiné vagy egy Csapó Erika „kijöjjön", az nem garantálható, szerencse dolga is. - Azért ezzel a csapattal, mellyel ily hosszú időn át dolgozott, lehettek nagy élményei... - Amikor általános iskolások voltak, három országos bajnoki címet szereztünk. Barcelonában az olimpiával párhuzamosan zajló nemzetközi tornán úgy nyertünk, hogy komplett nemzeti válogatottakat vertünk meg. SZEVASZ-kupa A Szekszárd-ESMTK (2-1) mérkőzésen munkatársunk 0-tól 6-ig a következőképpen látta az SZPSE játékosainak a teljesítményét: Mausz (3) Szabó P. (2), Dzsinovics (5), Temesvári (4), Nagyfalusi (3) - Gazdig (3), Kvanduk (2), Rupa (3), Mészáros (3) - Varga (3), Babai (2). Sportműsor Szombat Kosárlabda NB 1.: KÖZGÁZ-KSC Szekszárd (16 óra). Sakk: Nemzetközi Peugeot-kupa a Gemenc Szállóban (10 óra). Vasárnap Labdarugó NB II.: Pénzügyőr-Szekszárd (14 óra). Sakk: Peugeot-kupa a Gemenc Szállóban (10 óra). Veteránbravúrok Udinében Ha egy 65 éves hölgy nyolc méter tizenegy centire, egy tíz évvel idősebb férfi a neki dukáló nehezebb vasgolyóbist egészen pontosan tíz méter kilencvenöt centire löki... az aligha csak az átmentett őserő „műve". Ehhez az kell, hogy az illető az ügymond „aktív" sűlylökő korszak letudtával a lehetőségéhez viszonyítottan aktív maradjon. Ilyen feltétel nélküli, mindhalálig „királynőhódolókat" (közérthetőbben: atlétikaszimpatizánsokat) vonultatott fel a veterán atléták hagyományos Alpok-Adria-kupája - magyarokkal, köztük a legaktívabb magnak számító Török Sándorné gardírozta szekszárdiakkal. Akik ezúttal úgymond „idegenlégiósok" nélkül léptek pályára, mert Babos Imre és Oláh Annamária a Japánban most zajló veterán-világbajnokságra való felkészülés és az ottani részvétel miatt kihagyta az Alpok-Adriát. A házigazda olaszokon (Udine) kívül a magyarok, a szlovének, a horvátok, az osztrákok indultak népesebb csapattal... így felettébb érdekes és értékes, hogy a szekszárdiak elhódították első csapatkupájukat. Akik szorgos hangya módjára gyűjtötték a méterekért, centikért, másodpercekért járó értékes pontokat: Bárdos Erzsébet, Bicskei Gizella, Hamar Mária, Hradek Károlyné, Steklers Klára, Török Sándorné, Bien János, Galambos Ottó, Kulcsár István, Novikov József, Tóth Ferenc, Török Sándor.
