Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-10-03 / 39. szám

8 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1993. OKTÓBER 3. Egy főiskolás lány a Mini Art Galériában Miniatűrök bemutatkozásként Egy fiatal, tehetséges főiskolás lány mutatkozott be múlt héten, szombaton a Béri Balogh Ádám utcai Mini Art Galériában. Dürer, Greco, Rubens. Lotz Károly, Borsos József legismertebb alkotásai elevenedtek meg újra, ezúttal miniatűrökben az ifjú alkotó munkája (Folytatás a 3. oldalról.) - Nevezetesen a latin nyelvű, ami itt Európában világirodalom volt, amelyből lebomlottak a nemzeti nyelvűek. Gyakran azt gondoljuk, hogy a nemzetiek összegződéséből származik a világirodalom. Eredetében ez azonban fordítva volt, és ez mindenképpen utal arra, hogy a kis részekből összegződik valami egész és az egészből visszaáramlik a kis részbe, tehát nem állíthatjuk azt, hogy vannak igazán önálló nemzeti kultúrák. - Hogy ezen mesztic-kultúrán belül az ember kicsoda, nem helyettesíthető a divatos fogalommal: identitás. - Azt hiszem, hogy ezzel a fogalommal nagy visszaélések vannak napjainkban. Ahogy mondtam, az utcán nyomán. Kovács Melinda első bemutatkozása volt ez a nagyközönség előtt, amit csendes, hosszú, múzeumokban, galériákban eltöltött órák, a töltődés ifjúi korszaka előzött meg. A kötelességszerűen bejárt út: a nagy elődök számbavétele, munkájuk tanulmányozása, másolása. Minden másolat azonban egyben új alkotás is, különösen, ahogy Melinda fogalmaz újra a miniatűrökben. Az érzékeny, a világ értékei iránt fogékony alkotó immár témájában is önálló, lelkéből fakadó munkája a miniatűr női portré. Harmonikus színvilága, lágy vonalvezetése részben a klasszikus eszmények tiszteletben tartását tükrözik, másrészt egy önálló, saját gondolatvilágot. Kovács nem találkozik szembe senki a nemzettel, az identitással. Hogy mi az identitás, azt az újságírók mondják meg. Konstruált fogalom. Én magam valójában nem tudom, ki vagyok, s szeretném megtartani ezt a nem tudást irodalmi munkásságom alapjának. Mert mindig szeretnék valamit megtudni, nem a zsebemben van a kész tudás, amit aztán leírok, hanem az írás által fedezem fel. Hogy az ember kicsoda? Az egész életrajza. Ez az egy szó, identitás, semmitmondó. Úgyhogy azt javasolom, hogy ezzel csínján bánjanak azok, akik gyakorta használják, mert mihelyt az ember azt kérdezi tőlük, hogy akkor légy olyan szíves, fogalmazd meg, foglald össze, hogy mit jelent e szó, akkor mond, mondanak Melinda az Iparművészeti Főiskola hallgatója, képei október 8-ig láthatók a Mini Art Galériában. Zsengéit érdemes megnézni. Felvételünkön Rubens: Három grácia (másolat), illetve a megnyitó pillanatai (a képen balról) Kovács Melinda, mellette Radics Tibor, a galéria tulajdonosa. - tzs - ka néhány általánosságot, amivel sokra nem megy a hallgató. - A kulturális identitás, lehet úgy is meghatározó, mint egy forgalmi csomópont? - Vegyünk egy példát. Milyen a horvát identitás? Költők műveiből talán kiolvasható aszerint, hogy miket olvastam belőlük. De nem biztos, hogy egy nagy horvát költőnek, kortársunknak, Vlado Gotovacnak a művére, ha hivatkozom, hogy az-e az identitás, amit ő mond, ahogy egyszerűsített formában, politikusként lép fel, vagy az-e, ami a verseiből feltárul nekem, ami valószínűleg nem ér véget ott, ahol Horvátország határai véget érnek. Hogy egy másik horvát példával is szolgáljak, Matvejevic, kiváló esszéista, a nemzetközi PEN alelnöke éppen a horvát kultúrának a mediterrán kultúrával való nagyon bonyolult beszövődésére például Dubrovnik maga olasz-szlav cserehely -, nagy kultúrcserjére hívja fel a figyelmet nagyszerű műveiben, így hát menjünk csak végig az ország, az országok tájain. - A tanácskozáson Dornbach Alajos fel is idézte a híres példát, a tágabb értelemben vett kultúrcseijék gyökereinek szövevényes találkozásakor létrejövő ámulatot, emberi, művészi barátságot, oldódást. Egy francia és egy kínai találkozik a temetőben. Az egyik mindennap virágot tesz a sírra, a másik egy tálka rizst. Egy idő után összebarátkoznak, s a francia megkérdi a kínait miért hoz minden reggel friss rizst talán azt hiszi, szerette feljön és megeszi? A kínai is megkérdi a franciát, miért talán az ő ura is feljön megszagolni a virág illatát? - Szép példa. Sok szép példa van. Először minden az ilyen „cserjéktől" indul ki, s aztán erejük lassanlassan szétszivárog. Hiszem. NÉMETH JUDIT Új múzeum - világkiállítási program Egy új múzeum alapítása önmagában is nagy esemény a mai pénzszegény időkben, de a paksiak elhatározása ennél több: erősítik azt a programot, amellyel az atomerőmű és a város csatlakozni akar a világkiállításhoz. Paks kivételes helyzetben van az atomerőművel, s így térségünket, magát Szekszárdot is közelebb hozhatja az 1966-os - elsősorban fővárosi rendezvényhez, a külföldi turistaáradathoz. A paksi képviselő-testület múlt heti ülésén döntött, hogy a nem helytörténeti gyűjtemény alkalomszerű kiállításáról, mintee^M múzeumi bérletbe, kezelésik® adásáról intézkednek, hanem önálló múzeumot létesítenek, ami ugyan sokkal többe kerül, de így az értékes anyag a városé marad, másrészt pedig vonzó látványosság, nevezetesség lehet. A múzeumot a régi városközpont régóta kihasználatlan műemlék jellegű épületében alakítják ki, a felújítás és a belső munka ennek figyelembevételével történik. A képviselő-testület arról is határozott, hogy mielőbb alkalmazzon a város egy muzeológust, aki már az előkészítés szakszerűségére is vigyáz. A nemzet nem jön szembe az utcán 4 V