Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-09-26 / 38. szám

1993. SZEPTEMBER 26. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 Bölcsességek a zenéről „Sokszor egyetlen élmény egész éleire megnyitja a fiatal lelket a zenéhez. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége." (Kodály Z.) Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Zenei hírnevünk a világban Madrigálkórus Vezetője: Jobbágy Valér. A kórus 1965. november 2-án alakult. Európában szinte nincs rangos kórus­verseny nélkülük. Eddig 14 országban jártak, s a siker egyszer sem maradt el. Legemlékezetesebb számuk­ra az angliai Llangolenben való résztvételük, ahol el­nyerték a nagydíjat, a női kórus első, a folklórkategó­^•ban első, a vegyes karban első helyezettek lettek. ^TOásodik kazettájuk a közeljövőben jelenik meg. Szekszárd Big Band Vezetője: Pecze István. Amatőr muzsikusokból 1979 őszén alakult. Egyedülállók a vidéki jazzélet­ben. Hazai, európai fellépéseik száma megszámlál­hatatlan. A minden évben megrendezésre kerülő szekszárdi koncertjeik eseményszámba mennek a városban. A lelkes és tehetséges zenekar komoly utánpótlással rendelkezik. Pedagóguskórus Vezetője: Szily Lajos. A szekszárdi és környékbeli pedagógusokból alakult 1964-ben. A három évtize­des működésük alatt rendszeres részt vevői a ma­gyarországi kórusfesztiváloknak. Egyik fő szervezői a Bárdos Lajos Zenei Hetek hangversenysorozatának. A kórus eddig legnagyobb sikere a Tomsits Rudolf által írt Jazzmise a Szekszárd Big Band-el közös elő­adásban, melyet az idén tavasszal európai turnén • utaltak be, CD-lemez és kazetta is készült a közös űről. . Városi kamarazenekar Vezetője: Földesi Lajos. Részben a zeneiskolai ta­nárokból, részben a város amatőr zenészeiből 1984­ben alakult az együttes. Ez év novemberében adja ki első CD-lemezét. A zenekar jelentős részt vállal a megye kulturális életében. Elsősorban a fiatalság szá­mára szóló ismeretterjesztő sorozataikkal. Zenészhumor „Sose komponálj semmit, amíg a meg nem komponálást kifejezetten nyűgnek ér­zed." (Gustáv Host) „A zenészek nem mennek nyugdíjba, egysze­rűen abbahagyják, ha már nincs bennük több zene." (L. Armstrong) „Senki sem olyan okos, hogy min­dig tudja mit csinál." (J. írving) -v „Ha tudtam volna, hogy ilyen sokáig fogok élni, jobban vi­gyázok magamra." (E. Blake, amerikai jazz-zenész, aki a f Vx 100. születésnapja után 1 héttel halt meg.) Mérleg vagy? A harmónia iránti igénye óriá­si. Szereti maga körül a s/épet. Szereti a kényeztetést, nehezen viseli a durvaságot. Az alkalmaz­kodás mintapéldája. Hibája, hogy nehezen dönt. Leginkább azért, mert arra vágyik, hogy mindenki szeresse. Illik hozzá: Kos és Iker. Óvakodjon a Skorpiótól és a Szűz­től. Vendégem a Ge­menc presszóban Cza­kó Sándorné pedagó­gus, az I. Sz. Általános Iskola nagykórusának karnagya. Találkozá­sunk apropóját az adta, hogy az idei nyáron két nemzetközi versenyen vett részt kórusával, js mindkét helyen dobo­gós helyezést értek el. - Az olaszországi Arezzóban egy ötnapos nemzetközi kórustalál­kozón vettünk részt. A világ minden tájáról, még Brazíliából is vol­tak kórusok. Összesen 29 kórus szerepelt, a mi kategóriánkban pedig 6 kórus. Itt a III. helye­zést értük el. A szlová­kiai Celjében gyermek­és ifjúsági kategóriában indultak a kórusok ­szintén nemzetközi verseny volt - itt a nyír­egyházi Szabó Dezső vezette kórus mögött ­akik első helyezést értek el - csak 2,7 ponttal maradtunk le. - Pedagóguspályáját mennyire határozta meg a zene, az ének iránti szeretete? - Pécsett végeztem a tanárképzőt, magyar­orosz-ének szakon. A főiskolán én voltam az első akire rábízták a gyakorlóiskola fiúkórusát. Aztán voltam a segédkarnagy helyettese, sőt a MÁV énekkart is vezényeltem. Mindent elvál­laltam, hogy a karvezetéssel kapcsolatba kerül­jek, nagyon nagy kedvem volt hozzá. Valószínű ezért bíztak meg több ilyen feladattal már főis­kolásként. - Hol kezdett el tanítani? - Soproni születésű vagyok. A főiskola után Decsre kerültem, s aztán férjhez mentem és ott maradtam. Először magyart és éneket tanítottam, oroszt legkevesebbet. Szekszárdra 11 évvel ezelőtt ke­rültem az l-es iskolába, itt kikötésem volt, hogy csak éneket tanítok, valamint az, hogy ne le­gyek osztályfőnök. Az addigi tapasztalataim indítottak erre, hisz tu­dom, a kórusmunka egész embert kíván. - Hány tagú a kórus? A versenyeken hányan vesznek részt és miként készülnek? - A nagykórusba 6-7-8. osztályosok tar­toznak - míg a kiskórus amelybe a 4-5. osztá­lyosok - összesen 80 tagú. Egy-egy versenyen 40-60 fő vesz részt, hisz minden verseny más létszámot igényel. A versenyek előtt kórus­tábort tartunk, külön­böző helyeken. A ver­senyekre való felkészí­tésnél nemcsak a mű­vek betanítását tartom fontos feladatnak, ha­nem azt is, hogy a részt vevő gyerekek megjele­nése, a versenyen kívüli viselkedése, magatar­tása olyan legyen, hogy arra is - miként az elért eredményre - büszke lehessek. - Ön egy kórus karnagya, de vajon kórus­tag-e? - Ez az ami nagyon hiányzik az életemből. Olyan sok időt és energiát követelne tőlem amit már nem tudok vállalni. Talán ha... Na­gyon szeretném ha elérkezne egy olyan kor, hogy minden pedagógus frissen, pihenten tud­na a katedrára állni. Ha olyan fejlett lesz a társadalom, hogy felis­meri, a jövő nemzedékének jó irányba való ne­velése nélkül nincs jobb jövő. A nemzetközi versenyeken elért eredmé­nyek önmagukért beszélnek. A felkészülés, a verseny, az ott töltött idő, az élmények külön fejezetet érdemelnének. Ezért úgy koszönöm meg a beszélgetést Czakó Sándornénak, hogy viszontlátásra.

Next

/
Thumbnails
Contents