Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-02-07 / 5. szám

2 , SZEKSZÁRDI IASARNAP 1993. FEBRUÁR 14. Megszűnt a Ünnepi ceremónia - fél évszázad ürügyén A „Kosárlabda városa" (is) leszünk A honi népszerűségi listán előre­törő sportág a kosárlabda bázisát ­helyenként a minőséget is - a vidéki városok jelentik. A szövetség fokoz­va, de legalábbis ébren tartva a vidéki nézőszámokban demonstratív módon megjelenő kosárlabdalázat - rangos címet alapított. Nevezetesen: „Kosár­labda városa" címet adományozza azoknak a városoknak, ahol legalább két éve folyamatosan működik NB I­es szakosztály. Ezzel együtt a kitün­tetett város vezetőjének a Kosárlab­dázás Polgármestere címet adomá­nyozza. Városunk e címre való érdemessé­géhez aligha férhet kétség. A tolnai fővárosban 1945-től létezik a sportág, közel fél évszázados történetében többször is vidéki fellegvárnak számí­tott - mindenekelőtt női vonalon -, és a magyar kosárlabda nagy könyvé­be országos és nemzetközi hírű játé­kosokkal, edzőegyéniségekkel „irat­kozott be". Egy kis múltidézés a feb­ruár 11-én, csütörtökön Szekszárdon rendezendő délután három órakor kezdődő, egészen az estébe nyúló ünnepélyes eseménysorozat kapcsán. A meghonosítás Turányi László nevé­hez fűződik, aki a krónika szerint 1945-ben hintette el a sportág magját a városban. A háború miatti tanítási szünetben - másodéves TF-hallgató volt - egy leánycsapatot verbuvált. Kisiparosok, kereskedők jóvoltából meg is épült a város központjában az első pálya. Szekszárd vasutas sport­Fidesz­tájékoztató Néhány aktualitás okán sajtótájé­koztatót tartott hét közben a Fidesz szekszárdi szervezete, melyen megje­lent dr. Leidecker Jenő alpolgármes­ter. Német Zsolt tanácsnok, a Fidesz önkormányzati frakcióvezetője elő­ször a város elfogadott költségvetésé­ről szólt. Megtudtuk, hogy ezt a „narancso­sok" alapvetően jónak tartják, elfo­gadják a benne szereplő prioritásokat. Javaslataikat respektálta a testület, így például képződik az idén egy olyan felhalmozási tartalék, amely az ő szóhasználatukkal élve nem herdá­lódhat el. Világkiállítás és Szekszárd Fidesz­aspektusból: „Túl kéne jutni a partta­lan ötletbörzén." Nem zárkóznak el tőle, sőt... De csak konkrét tervekkel foglalkoznak, mely a kívánt progra­mok, események helyi megvalósítha­tóságának financiális és más hátterét is feltüntetik. köre fogadta be - szakosztályként. 1946 őszén játszották le az első hiva­talos mérkőzést: Szekszárd-Baja 10­6(!). Közben két újonnan alakult egyesület, a Vörös Meteor és az Épí­tők is felvállalt egy-egy női, illetve férfi szakosztályt. A városban megje­lenő, itt letelepedő testnevelő taná­rok jóvoltából gomba módra alakul­tak ki a szakosztályok, a mai klub jogelődje - ha egyáltalán ez hitelesen megállapítható - a tanácsi bázisú Pe­tőfi Sportkörnél kötött ki. Új fejezet - micsoda fejezet!... ­1957-től datálódik a város kosárlabda életében. Ekkor érkezik Szekszárdra, a már élő legendának számító Szabó Ödön, aki edzői munkát vállal - ter­mészetesen mellékfoglalkozásban. Dönci bácsi 1971-ig tartó tevékenysé­gében a számszerű eredménynél fon­tosabb az a tény, hogy a mesteredző a szó igazi értelmében kosárlabda­kultúrát honosított meg, új pályára állította a szekszárdi kosárlabdát. Akik ebben segítették: Vigh Dezső, Molnár Miklós, Krasznai Lajos, Má­tyás István, Németh Antal. Időközben a vasasszakmával kapcsolatos gyár­egységek létesültek a városban, önálló sportegyesületük szívesen fo­gadta az ekkor még minőséget jelen­tő NB Il-es női gárdát. A BSE-hez távozott Szabó Ödönt - aki, mint ismeretes a fővárosi gár­dával nem csak magyar bajnokságot, hanem Európa Kupát is nyert - egy saját nevelésű szakember, Buttás Pál követte, aki 1973-74-ben „bevitte" a csapatot az élvonalba. Az átszerve­zett Vasas helytállt az élvonalban, de azonnal nem tudta stabilizálni a he­lyét. Nem sokat kellett várni erre, mert Haász János újra bevitte a csapatot az él­vonalba, mely 1977-től napjainkig - '88-ig a Szekszárdi Dózsa szakosztályaként, ezt követően pedig önálló klubként - megra­gadt az élvonalban. Csütörtökön délután három óra­kor ünnepi önkormányzati ülésen ad­ja át az MKOSZ a „Kosárlabda váro­sa" címet Szekszárdnak, amelyen részt vesz és előadást tart dr. Nádori László, a megye országgyűlési képvi­selője, a parlament sportalbizottságá­nak vezetője. Az ünnepség 16.30-tól a városi sportcsarnokban folytatódik, ahol a sportágat működtető, életben tartó aktivistákat ismernek el emlék­érmekkel és más relikviákkal. Ezt kö­veti a stílszerű záróakkord: KSC Szekszárd-Egis OSC mérkőzés. gázpalacklopás Egy sikeres lopás után arra a kö­vetkeztetésre juthat az ember, hogy a falusi diszkó annál jobb, minél na­gyobb a tömeg, a nyüzsgés, nemcsak az épületben, hanem az utcán is, egé­szen pontosan: annál jobb a bűnö­zőknek. A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtótájékoztatóján az volt az egyik téma, hogy a sorozato­san elkövetett gázpalacklopások tette­seit sikerült elfogni és azóta helyü­kön maradnak a palackok a gázcsere­telepeken. Negyed év alatt 24 telepet törtek fel, és 23-nak az elkövetőit is­meri a rendőrség. Mindenesetre jó tudni, hogy az utóbbi időben nem lopják SzekszáaL térségében és egész Tolna megyé^^ sem a gázpalackokat, amióta a rend­őrség közbeszólt. A palackos tolvajok buzgóságát egyébként az táplálta leginkább, hogy bőven akadt orgazda, tehát vevő. Volt, aki negyven gázpalackot vett a bűnözőktől. Előfordult, hogy a köz­ségi gáztelep kifosztása után negyed­órával már el is adták a zsákmány jó részét, ugyanabban a faluban! Per­sze, az orgazdák sem viszik el szára­zon: eddig 14-et hallgatott ki a rendőrség. G. J. Szekszárdi krónika Szekszárd Város Képviselö-testü­lete az idei első ülésszakának keddi napján - elfogadta a város 1993. évi költségvetését. Az idei, 1,7 milliárd Ft-os előirányzat jóval kevesebb fede­zetet biztosít fejlesztésre, mint az el­múlt évi költségvetés. Február 2-án a polgármesteri hiva­tal városüzemeltetési irodája szervezé­sében találkoztak a Gemenc Volán és a városkörnyéki települések polgár­mesteri hivatalainak képviselői, illet­ve a szekszárdi iskolák és dolgozókat nagyobb létszámban foglalkoztató üzemek, vállalatok megbízottjai. A helyi és helyközi autóbuszjáratok el­múlt évi tapasztalatainak és az idei igények egyeztetése során megfelelő egyetértés alakult ki a szolgáltatást nyújtók és igénybe vevők között. Az elmúlt szombaton nyílt napot rendezett az 505-ös Sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet és Szakközép­iskola. Az eddigi képzési formák mellett - 3 éves szakmunkásképzés, 4 éves szakközépiskola, illetve 5 éves technikum - a következő tanévtől január 29-től február 5-ig újdonságot jelentenek a világbanki támogatással induló osztályok. Eb­ben a sorrendben a képzés összesen hatéves, amelyen 4 év után érettsé­gizhetnek a tanulók, majd azt köve­tően két év után magas szintű szak­mai képzésben részesülnek és az érettségi mellett szakmunkás-bizo­nyítványt és technikusi képesítést is szereznek. * Január 30-án került sor Szekszár­don a hagyományos cigánybál meg­rendezésére. A vigadalomra nemcsak Tolna és a szomszédos megyékből jöt­tek vendégek, hanem Ausztriából, Né­metországból is. Bár Szekszárdon hivatalosan még nincs influenzajárvány, de egyre na­gyobb erővel támad a „B" vírus és egyre többen betegednek meg. A be­tegség tünetei magas láz, fejfájás, a szemgolyó és az izmok fájdalma. Az influenza elsősorban az általános is­kolás korúak körében terjed és a be­tegség időtartama kb. egy hét. A Tolna Megyei Rendőrkapi­tányság szerdán sajtótájékoztatót tartott a bűnözés elmúlt évi helyze-( téről. Dr. Berta Attila rendőrfőkapi­tány elmondta, hogy az előző évek­hez viszonyítva a bűnözés területén megyénkben kedvezőbb a helyzet, a bűnesetek felderítésében pedig or­szágos viszonylatban a legsikereseb­bek a megye rendőrei, hiszen 100 ismeretlen tettes ellen indított nyo­mozás esetében - átlagosan - hat­vankét esetben felfedik a bűn elkö­vetőjét. * A városi rendőrkapitányság tájé­koztatása szerint az elmúlt hetihez képest csökkent, de még mindig na­gyon magas volt a bűnesetek száma az utóbbi 7 napban, his/t ii 50 esetben kellett a kapitányság kiir/ilében el­rendelni nyomozást. Egy rendkívüli haláleset is történt. Szekszárdon a gépkocsifeltörés jelentette a legtöbb „ügyet". Jellemző, hogy az ilyen jelle­gű bűneseteknél igen magas a 12-16 éves korú gyerekeknek az aránya. - nagybödöi-

Next

/
Thumbnails
Contents