Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-09-19 / 37. szám

, SZEKSZÁRDI 8 fASARNAP 1993. SZEPTEMBER 19. De Gustibus... A Szekszárdi Vasárnap meghirdette Alisca Szépe '93 1. helyezett: Kántás Brigitta 2. helyezett: Keszthelyi Orsolya 3. helyezett: Bordás Krisztina A közönségdíjat a Szek­szárdi Vasárnap olvasóinak szavaza­ta alapján Szajki Noémi nyerte. Az egyiptomiak a test helyes ará­nyainak megállapításához mértékül a középső ujjat gondolták megfelelő­nek, mely szerintük a testhossz 1/19­ed részét adja. Más - ugyancsak ide­jétmúlt - elmélet szerint a mérték az archossz, a hajnövés kezdetétől az állcsúcsig számítva. Eszerint az ará­nyos test nagyjából tíz archossznyi, mely utóbbi azonos méretű a kézzel. Azért ez nem semmi, ugyanis akinél így alakult, annak vagy lapátkeze van, vagy a szemöldökétől nő a haja. Ilyen típus még tovább színesítheti a következő verseny válogatóját. * Zsírt nem kapott és már rövid lét eresztett. Ekkor még olybá tűnt, hogy teljes az egyetértés. A test a középtengelyt képező gerin­coszlopra kétoldalúan szimmetrikus ­lehetne. Ám az a nyamvadt gerinc - hála a bal oldalon elhelyezkedő máj (pfuj!) súlyának - nem egyenes vonalú. Ez van. Meg az, hogy az emberek jó 75%-ának hosszabb a jobb mellső végtagja (többek­nél: kar) a balnál. A szimmetria törvénye szerint például a (külsőleg) hibátlan fe­jen a két fülnek egyenlő távolságra kell lennie az orrközéptől, a két szemnek az orrtól, a két csípőnek a köldöktől, a két karnak a test felezővonalától. Merthogy állítólag egy archossznak felel meg a mell közepétől a vállak bármelyikéig mért tá­volság. Ez azonban már az aranymet­széshez vezet. A test arányainak ma is elfogadott és érvényes elmélete dr. Zeissing német tu­dóshoz kapcsolható. Elgondolása, az aranymetszés törvénye, mely nem más, mint „az esztétikai tökéletesség hatását ébresztő arányelosztás" a természet Ez már a boldogság pillanata, a képen jobbról Nagy Edina, Serbán Edit, Guld Kati és a háttérben Málinger Ivett Ok lettek a legszebbek Aliscában. 1993-ban. egyéb tüneményeinek, de klasszikus műalkotások arányainak vizsgálatakor is alkalmazható. Vagyis két rész akkor áll aranymetszés-arányban, ha az egész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint utób­bi a kisebbikhez. Emberi test esetében az etalon a fej mérete, ennek nyolcszor kell ráférnie a testhosszra. A test egészét tekintve aranymetszési pont a köl­dök (felül 3, alul 5 egység). Amennyiben az alsó rész aránytalanul rövidebb, mint az aranymetszés sze­rint lennie kellene, ez min­denki számára szembeöt­lő. (Daxli-lábú egyén). A belső arányok megál­lapítása: a talptól a térdka­lácsig kétötödnek, innen a köldökig háromötödnek kell lennie. Ha a legalsó kétötöd részt felmérem a köldöktől, az állcsúcshoz kell érnem. Tehát a mara­dék, a fej egynyolcad. Ha véletlenül csak egy kilen­ced, akkor madárfejem van, ha netán egyheted, ak­kor bőven van hely az ész­nek. A fenti szimmetria- és arányossági követelmé­nyeknek mindenben meg­felelő nő nem létezik. Ha mégis, a kutyának sem kell. * Megoszlottak a vélemények a tekin­tetben is, hogy mikor kerüljön bele a víz és mennyi. Valahogy belekerült. Annyi. A leendő kaja alkotórészei arányaiban helyesen együtt voltak. De mi van a har­móniát és egyéniséget megadó fűszerek­kel? * Ilyen Áltsca Szépe estélyi ruhában... A kepen Kantas Brigitta A hölgyek többségénél(?) a szabá­lyosság, szimmetria és arányosság adott volt, úgy-ahogy. Hasonlóképpen adott a bőrszín, a haj milyensége és színe, a mozgás és t^fc • színvonala. Ezek mindegyike mégpSH hozhat. Vagy mínuszt. És hol van még a szem játékának és a mosolynak a sokfé­lesége... A tolnai Guld Kati megnyerő szépség - megnyerő egy éniség, a Skála háziasszonya egy éven keresztül t

Next

/
Thumbnails
Contents