Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-08-22 / 33. szám

1993. AUGUSZTUS 22. , SZEKSZÁRDI US4R1AP 15 Bölcsességek a szerelemről „Az vagy nekem, mi testnek a kenyér s tavaszi zápor fűszere a földnek; nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit tőled kaptam s még kapok." (Shakespeare) Nőkről, nemcsak nőknek! Mindennapi kenyerünk Amikor felszeljük a ropogós, illatos kenyeret, aligha gondolunk arra, hogy milyen utat tett a földbe elvetett mag, amíg kenyér formájában az asztalunkra került. Arra még kevésbé, hogy honnan is ered a kenyér. Időszámításunk előtt tízezer évvel őseink rájöttek, hogy az Abesszíniából, a hegyvidékről származó vadbúza magvai ehetők. Először nyersen fogyasztották, majd pörkölték, később őrölték. A belőle kapott fehér port, lisztet, vízzel keverve masszát kaptak, amelyet forró kövön megsütöttek. Ez a kenyér őse, riely lepényszerű volt. Kelesztett kenyeret először Jegyiptomiak sütöttek kb. háromezer évvel ezelőtt. \z aznap meg nem sütött pép másnapra megnyúlt, s bár savanykás illata volt, mégis megsütötték. Ez lazább lett és illatosabb mint a lepény. így találták fel a kovászt. A görögök később már 70-féle kenyeret sütöttek. A rómaiak a kenyérsütésben közel sem jeleskedtek ennyire. A minden házban történő kenyérsütést később a pékségek kialakulása követte. Ma az otthoni kenyérsütés reneszánszát éli. A kenyérsütő gépek segítségével ki-ki megsütheti a számára kívánt kenyeret, amely készülhet búzából, kukoricából, rozsból, szójából vagy akár zabból. Augusztus 20. Szent István napja Első magyar királyunk István néven felvette a kereszténységet és nagy birodalmat alapított. Teljes erővel védte az új feudális rendet és államot. Uralkodása kezdetén leverte a régi elavult állapotot védelmező Koppány vezért, majd a törzsi különállást vé•

tező Gyulát és Ajtonyt. Kiépítette a királyi váryék szervezetét. Az új állam támogatására megszervezte Magyarországon a katolikus egyházat. A hatalmat István maga gyakorolta, meghallgatva a királyi tanács véleményét. Erős akarattal fejezte be az államalapítást. Alakja a magyar népben az országépítő István királyként élt, s él ma is. Kenyérszólásaink „Olyan mint egy falat kenyér." „Kenyérre lehet kenni." „Más kenyerét eszi." „Külön kenyérre mentek." „ Úgy kell a szeretet, mint egy falat kenyér. „Elválik a kenyér a héjától." „Megette a kenyere javát." „Mikor kenyér a kezedbe mindig én jussak eszedbe, akkor se egyebekről mint az igaz szeretetről." Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Hargitai György: Kenyér A szép khik'líí köm H l nemcsak irta. hanem a bonni

1 képen is tálható kendereket. péksüteményeket maga sütötte a szer/ti. Hargitai (;yiirf>y. A sorozatnak, amely a Föld ajándéka címet»iselí. ujabb remeke ez a köny, amelyet a s/erzti a következő mondattal ajánl az oi\asúnak: „Ébredi már frissen sült kenyér illatára?" \ könyvből megismerkedhetünk a kezi és gépi kenyérsütéssel. A Gemenc presszóban vendégem a kenyér ünnepe alkalmából Smolek Sándomé üzemvezető, aki a Tolna Megyei Sütőipari Rt. szekszárdi üzemének vezetője. - Most derült ki, hogy ön éppen 25 esztendeje dolgozik a sütőiparban. Fiatal lányként került oda, s már több mint 10 éve vezető. - Faddon születtem, ott élek a családommal. Tolnán érettségiztem és bár fiatal voltam, tudtam, hogy olyan munkát kell vállalnom a, családi helyzetünk miatt, ahol jó pénzt kereshetek. így kerültem a sütőiparba, állandó éjszakai munkára. Tizenhárom évig voltam éjszakás, közben letettem a szakvizsgát és technikusi minősítő vizsgát. Ezután kaptam először önálló vezető beosztást, a vállalat mözsi üzemét vezettem. - Mikor került vissza Szekszárdra? - Közben három gyermekem született. Attila 19 éves, most szerelt le, Erika most lesz IV-es a bonyhádi szakközépiskolában, Sanyika 10 éves és szintén IV-es lesz. Szekszárdra 1989-ben kerültem, először művezető voltam, majd üzemvezető. - Hány ember tartozik önhöz? - Pékek, betanított munkások, segédmunkások, gépkocsivezetők, raktárosok, éjjel három műszakban, délelőtt 2 műszakban, összesen 58 ember. - Ön megjárta azt a bizonyos létrát, tudja mi az, amit dolgozóitól elvárhat. Bizonyára sok minden változott az eltelt 25 év alatt. - Minden. A technika, a kemencék, a dagasztok, változott a követelmény is. A magánszektor beindulásakor sok remek szakembert veszítettünk el, mert ott több pénzt ígértek. Ma már elmondhatjuk, hogy annyit tudunk fizetni dolgozóinknak, hogy az éjszakai és egyéb pótlékokkal meg tudjuk őket tartani. Szeretnénk ha nemcsak azt éreznék, hogy megbecsüljük őket, hanem azt is, hogy megfizetjük. - Az éjszakázás, a több műszak, a magas hőmérséklet, fizikai munka emberpróbáló. - S ezenkívül a követelmény óriási. A rendelést, amit kapunk le kell szállítani, s bármi jön is közbe, ezt az éppen műszakban lévőknek kell megoldani. Ezért a legfontosabb, amit munkatársaimban tudatosítani kívánok, az a felelősségérzet. Óriási a konkurencia, csak pontos és minőségi munkával tudjuk tartani a versenyt. - Még nem volt olyan ünnep, hogy előtte ne lett volna „kenyérmizéria". A vásárló nem nagyon érti, mi is ez a visszatérő gond? - Mi azt szállítjuk, amit az üzletek rendelnek. Egy-egy ünnep előtt szinte kiszámíthatatlan a fogyasztás, volt amikor a fele megmaradt a megsütött árunak, volt amikor ugyanaz a mennyiség kevés volt. Mindent megteszünk azért, akár a legutolsó pillanatokban is, hogy ne maradjanak a vásárlók kenyér nélkül. A változó kereslet egyébként már nemcsak az ünnepek előtt jelentkezik. Fizetésnap utáni napokban nagyobb a kereslet, a hónap végén jóval kevesebb. - Az elmúlt napokban egy új kemence beállítása miatt éjjel-nappal dolgozott, bent volt az üzemben, ezt munkatársaitól tudom. Férje mit szól ehhez? - Azt, hogy az utóbbi időben nyugodtan tudom a munkámat végezni, nagyrészt neki köszönhetem. Egy régi balesetéből kifolyólag nyugdíjazták, azóta odahaza rengeteg munkát levesz a vállamról. A gyerekeket iskolába indítja és intézi a család ügyeit. - Nyaralás, pihenés? - A vállalat harkányi üdülőjében szokott együtt nyaralni a család vagy néha Domboriba mennek a gyerekek, a férjem szeret horgászni, én pedig olvasni. Sajnos regényekre nem jut idő, a napi sajtót mindig elolvasom. Mindig szerettem volna sokat utazni, ebből sajnos nem sok valósult meg. - Ha egy jótündér teljesítené a kívánságát, hova utazna, mit nézne meg szívesen? - A Föld másik oldalára, s mindent megnéznék, sőt egy szakmai programnak kifejezetten örülnék. Ha már a jótündér szóba került, el kell mondanom, hogy amit elértem annak csak egy része a saját érdemem, nagyon sokat köszönhetek a segítő, mindig ösztönző főnökeimnek és munkatársaimnak. - Vissza a földre, a valósághoz. Milyen kenyeret visz haza a családjának a kenyér ünnepére? - A burgonyás kenyeret szeretjük. Miért fehér az övé? Kiskoromban nagyon szerettem a konyhában Édesanyám körül sündörögni. Főleg ha tésztát gyúrt vagy sütött. Olyankor kis darabot szakított le nekem, amit ellesvén mozdulatait - igyekeztem „meggyúrni". Azt azonban sosem értettem, hogy miért volt az Ő tésztája hófehér, s az enyém mindig szürke. Amikor már olvasni tudtam, kaptam egy mesekönyvet, amelyben éppen a fenti történetet meséli el egy kislány. Már az első olvasás után tudtam az igazságot. Attól kezdve inkább a gyúródeszkát és a sodrófát „állítottam elő" Édesanyámnak. Egészen addig, amikor már magamnak kellett meggyúrni a tésztát, de úgy, hogy hófehér legyen.