Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-01-31 / 4. szám

12 * , SZEKSZÁRDI USARNAP 1993. JANUÁR 24. Bal felső sarok Tartok tőle, hogy a Szerencsejá­ték Rt.-től úgymond kirevolverezett 130 millió forintból csak annyit fog látni, illetve kapni a magyar labda­rúgás utánpótlása, mint amennyit mondjuk a mexikói világbajnoki részvételért, a csúfos kudarctól füg­getlenül megkapott százmillióból. Már megy az osztozkodás: az élvo­nalbeli csapatok úgy gondolják: eme summa nagyobbik része őket illeti meg, a maradékon osztozza­nak az NB II-esek, akik pedig való­színűleg azt tartanák igazságos­nak, ha 48-as osztót alkalmazná­nak. Ha jó! belegondolunk: szörnyű, a közelebbi és a távolabbi jövőt semmibe vevő gondolkodás. Az utánpótlásnevelés fontosságáról, annak hiányosságairól bölcselke­dők, az ezzel önmagukat álcázni kí­vánó retorikusok most hallgatnak. Pedig most kellene árnyaltan, összefüggéseiben vizsgálni a helyze­tet. Ha az utánpótlás kapná - prio­ritásának megfelelően - ezt a 130 milliót, akkor ez a hőn óhajtott mi­nőségi feltételrendszer megteremté­sét eredményezheti. Az első- és má­sodosztályú labdarúgás felnőtt csa­pataihoz irányított pár millió: avagy több százezer kimondottan a jelen viszonyok konzerválásában segédkezne. Persze akad olyan klub fent is, amelyik mára már odáig ju­tott, hogy a tetemes létesítményei­nek fenntartására jól jönne az MLSZ-gyorssegély, de mégsem va­gyok ledöbbenve... ... Mert a nyári időszakban az ő esetükben is előkerültek a hot lát­ható, hol láthatatlan csatornából a játékosvásárlásokra, csábító alá­írásokra, szerződtetésekre szánt milliók. Ha nem így lenne, már valahol az NB III-ban kéne keresnünk őket. A sportdiplomáciából a nagy diplomáciába „Vannak még aranytartalékok" A magyar sport nagykövetének szá­mít már évek óta. A nagy tekintélyű Csa­nádi Árpádunk méltó örököse. Schmitt Pál, az egykori párbajtőr olimpiai bajno­kunk, a MOB elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legfőbb végrehajtó testületének tagja - immáron nyílt titok ­átevez az általános nagy diplomácia vi­zeire. Úgy, hogy közben hű marad a sporthoz, különösen az olimpizmushoz. - Hogyan készül a diplomáciai mun­kára, vagyis nevezzük nevén a gyereket: a spanyol nagyköveti funkcióra? - Ön már a jelekből ítélve előrébb jár gondolataiban, mint a Külügyminiszté­rium, már ki is nevezett. Noha a dolog még nem publikus - a minisztériummal úgy is egyeztem meg, hogy ami ilyen vo­natkozásban velem történik, arról még a nyilvánosság előtt nem nagyon beszélek - de nem tagadom, valójában arról van szó, amit kérdésében pedzeget. De ez még nem kész tény, sokat kell tanulnom, különböző kritériumoknak megfelel­nem, ahhoz, hogy szeptemberben felve­gyem a szolgálatot. Szeptembertől egyébként a külügy állományában va­gyok, zajlik a kiképzésem. - Az eddigieknél jóval komolyabb fel­adatra készül, de van honnét, van miből merítenie, úgy gondolom. - Igen, mert amit a sportban csinál­tam az elmúlt évtizedben, az is egyfajta diplomáciai munka volt. Vannak tám­pontok, ahonnét elindulhatok. - Mintegy közkívánatra nemrégen új­raválasztották a MOB élén. Az ötkarika varázsa mellett személye is sok mindenre garancia a magyar olimpiai mozgalom jö­vőjét illetően. Majdani nagykövetként ál­landó külföldi állomáshelyről is az eddig ' megszokott hatékonysággal tudja ellátni majd ezt a funkciót is? - Mostanság gyakran kapok ilyen jel­legű kérdést. Úgy látom összeegyeztet­hető a két munka. A modern kommuni­kációs eszközök jóvoltából tartható az ál­landó kontaktus. A fontosabb tárgyalá­sokra - melyek személyes jelenlétet igé­nyelnek - haza tudok jönni. Ám, ha vala­mi, most még nem látható okból nem tudnék az elvárásnak megfelelni, akkor fel fogok állni, vagyis lemondok a MOB­elnöki immáron már társadalmi tisztsé­gemről. - A MOB kasszája érthető módon ­mivel egy újabb sikerolimpián vagyunk túl - üres. Noha a költségvetésük ötven száza­léka - köszönhetően annak, változatlanul őrizzük a helyünket a világ élvonalában ­garantált, de a többi az momentán igen bi­zonytalan... - Tisztába vagyok azzal, hogy a most kezdődött négyéves ciklus első két évé­ben szerényebb lehetőségeink lesznek a versenyzők és a sportágak támogatására, olimpiai sikerek ide vagy oda, nem fog­nak versengeni a szponzorok azért, hogy a MOB-ot támogassák. Céltudatos markettingmunkával vi­szont ismét elérhető, hogy akkor, amikor nagyon és a legjobban kell a támogatás legjobbjainknak, akkor a MOB a hónuk alá nyúljon. A marketing eddig is jelen volt a testület életében, de mostantól még jobban koncentráljuk e területre az erőnket, létre kívánjuk hozni a marke­tingklubot. - Két csodás olimpia után mit hozhat a harmadik? * - Minden remény meg van a harma­dik hasonló folytatására. Vannak még aranytartalékaink! Elég ha csak arra gon­dolok, hogy a harmincöt barcelonai ma­gyar érmesnek a döntő többsége gőzerő­vel készül Atlantára, s ott is bizonyítani akar. No, és már az is hagyomány, hogy a klasszikus műhelyeinkből a következő olimpiász is, de akár máshonnan is, a kö­vetkező játékokig váratlanul előjönnek új klasszisok, egyéniségek. Ahogy Barce­lonában a számomra legszimpatikusabb bajnok, Kovács Antal. - Önnél a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság végrehajtó szervének tagjától - aki hal­latja szavát a kialakítandó műsor pro^^ ramügyében - aligha kérdezhetnék ///d^P kesebbet: mit vesznek le a műsorról, mi ke­rül be? - Igen, hamarosan dönt a NOB. Úgy néz ki: nem lesz száműzve az eddig sze­repeltek közül egyetlen sportág sem, csak a már közismert, bejelentett módo­sításokat végzik el. A beugrásra várók kö­zül úgy érzem a golfnak a legjobbak esé­lyei, komoly erők, hathatós éryek állnak mellette, mögötte világszerte. - Erkölcsi értelemben a triatlon mögött is. Mik az esélyei ennek a már nálunk is el­teijedt és nemzetközileg is eredményes di­vatsportnak? - Ha nem is űzöm, de jómagam is szeretem ezt a sportot. Meg kell hogy mondjam: önállósodási törekvéseik kö­zepette egy kicsit elcsúsztak a jelentke­zéssel. így a legoptimálisabb esetben is csak az ezredforduló olimpiáján kerüi hetnek föl a műsorra. Ha nem új sportá" ként, hanem teszem azt az öttusa egy ágaként jelentkeznek a sportvilág előtt, akkor lerövidülhetett volna ez a várako­zási idő. A hétpróbás leányzó ­Az év legjobb, illetve legnépszerűbb szekszárdi sportolói­tól - azokról van szó, akik a lapunk által kezdeményezett köz­véleménykutatás során a legtöbb voksot kapták - az Alisca Hotelben a Szekszárdi Húsipari Vállalat és a Kispipa Kft. tá­mogatásával a múlt hét csütörtökén megrendezett díjkiosztó után csak annyit kérdeztünk: terem-e babér, és milyen az idén? (A győztesek már megszólaltak, ezúttal a nem hivatalos másodikon a sor.) Rohn Csilla, az AC Szekszárd 16 éves serdülő magyar baj­nok gerelyhajítója korcsoportot vált, ami az atlétika nyelvén szólva annyit jelent: felmegy a serdülő A korcsoportba. Megy vele riválisként a trónja visszafoglalására készülő KSI-s Kun Zsuzsa, aki valószínűleg még ma sem tudta teljesen meg­emészteni, hogy abszolút esélyesként kikapott a még névtelen szekszárdi lánytól. De egyáltalán milyen esély mutatkozik a fi­zikailag többnyire erősebbek ellen? - Most, az alapozó időszakban még nem vagyunk képben, nincs rálátásunk a mezőnyre, várható ellenfelekre - mondja Csilla. - Egy viszont ismert: van a mezőnyben egy kaposvári lány, igen tiszteletet parancsoló eredménnyel: már tavaly öt­ven métert tudott, Kovács Rékának hívják. Legutóbb láttam is a pécsi fedettpályás versenyert. - Te tavaly negyvenegy méter fölött álltál meg. Meddig re­pül az a bizonyos gerely az idén? - Nem szeretek jósolgatni, de... A bajnokságra legalább 45 m-t akarok dobni, aminek valami elfogadható eredményre jónak kell lennie. (Szerény, mértéktartó mosoly.) Edzője, Takács László az alábbi kommentárt fűzi tanítványa mininyilatkozatához. - A bajnoki cím kötelez, kell is az eredmény neki és a klub­nak is, de nem mindenáron. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem repesnék az örömtől, ha már most ő is ötvenet tudna és abszolút esélyesként indulna. Én azt szeretném, ha folyama­tosan fejlődne és a felnőttkorba érve is maradnának tartalékai. A 45 méter nagyon is reális eredménynek tűnik, ezzel, vagy va­lamivel efölött már az idén, érmet is szerezhet, váijuk is tőle. Csilla egyébként a sokoldalú felkészítés jegyében csak módjával specializálódik leendő fő számára, a gerelyre. Bevált hatpróbás leányzóként indul - nem is akármilyen esélyekkel ­a hétpróbázók között, s az AC Szekszárd mostanság verbuvá­lódó magasugró csapatában is számítanak rá. Az elmúlt napokban még úgy tűnt ­mivelhogy a fő szponzor, az OTP beadta a derekát - fuccs az immár hagyományos szekszárdi nemzetközi légfegyveres ver­senynek. Az OTP-vel egymillió forint tá­vozott, gyors pótlása megoldhatatlan fel­adatnak tűnt. Aztán bejött a képbe az AVANTI olajrészvénytársaság, s a verseny szervező bizottságának elnöke, Balogh László azzal az információval állhatott elő - mégis lesz - mégpedig rekordlétszámmal - nemzetközi légfegyveres verseny Szek­szárdon, március első napjaiban. Sőt! Nem csupán egy mini EB-nek megfelelő 14 országból verbuválódó me­zőny fog vetélkedni a szekszárdi városi sportcsarnokban, hanem megvalósulni lát­szik az Európai Sportlövő Szövetség által engedélyezett futócéllövő Európa Top Tíz gála, vagyis a kontinens legjobb tíz ver­senyzője komoly pénzdíjért mérkőzhet.

Next

/
Thumbnails
Contents