Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-08-22 / 33. szám

, SZEKSZÁRDI 1993. AUGUSZTUS 22. VASARNAP Bajtársi körben... Horthy nem hivatalos politikai rehabilitációja Horthy Miklós hamvainak hazahozatala tárgyában toll szárazon nem maradt. Nem is maradhatott. A magyar történelem egy negyedszázados szakaszának újratárgyalásáról, továbbá Horthy politikai rehabilitációjáról van szó. Az első cél érthető és elfogadható, a második legalábbis vitás. A kezdeményezés állítólag a bajtársaké, akik Horthyt magánemberként és ellentengernagyként óhajtották rehabilitálni, mintha a lovastengerész és a kormányzó egymástól elválaszthatók lennének. A másik kezdeményező Horthy Istvánná, a kormányzó tragikörülmények között elhunyt fiáAk özvegye. Ó már évekkel ezelőtt, ^Bokor Péternek adott televíziós interjújában rokonszenves, mérsékelt gondolkodású személyiségként mutatkozott be a magyar közönség előtt. Alkalmas arra, hogy előtérbe kerüljön azok helyett, akiknek az eseményhez politikai érdekeik fűződnek. Magánemberként... Utóbbiak közül csak Csurka István és környezete vállalja, hogy nevükön nevezi a dolgokat. A nemzeti-radikális jobboldal vezére a maga otrombaságig őszinte módján megrója a kormányt, amiért „lemondott az esemény nemzeti jelentőségűvé tételéről", mivel a rendezést „kiadja árendába a Magyar Tengerész Szövetségnek". A kezdeményezés tehát Csurka szerint mégiscsak a kormánytól származik, mely most, bizonnyal a várható nemzetközi morgolódás mérséklése végett, „árendába" adja a lebonyolítást. Az eseményt azonban Csurka „árul^Hasa" nélkül sem tekintené senki ^rogánügynek. A kormány két meghatározó személyéről - Boross Péterről és Für Lajosról - már tudni lehet, hogy „magánemberként" jelen lesznek. Maga a miniszterelnök még nem döntött... A szándékok persze másként fogalmazódnak meg. „Mi nem Antall József népe vagyunk. Mi nem Kádár János népe vagyunk... Mi nem Horthy Miklós népe vagyunk... Mi nem Kossuth Lajos népe vagyunk. Mi magyarok vagyunk. Népe Antalinak is, Kádárnak is, Horthynak is, Kossuthnak is, Szent Istvánnak is." A kifakadásnak tűnő, de persze gondosan szerkesztett listából, mely a Pesti Hírlapban olvasható, többek között Rákosi és Szálasi neve maradt ki. Ők partvonalon kívülre kerülnek a visszanyerendő történelemben, mint azt a kormányfőtől is hallottuk legutóbbi sajtótájékoztatóján: „Nem szabad elfelejteni, hogy amíg Szálasi Horthy idején börtönben volt, Szálasi idején Horthy került fogságba." A magyar fasizmus ilyetén kiszűrése a képből persze nem sokat változtat azon, hogy egy Szálasinak, Gömbösnek is működési teret adó, Donért, Auschwitzért is sokban felelős, erőszakosan irredenta rendszer igazolása folyik tekintélyes erők és summák igénybevételével. Mellszobrot is avatnak Bárányi Mihály kenderesi polgármester 50-60 ezer ember részvételére számít. Horthyval egy időben temetik a családi sírboltba feleségét Purgly Magdát és ifjabb Horthy Miklóst. Később mellszobrot is avatnak, s ha Csurka Istvánnak a Magyar Fórum hasábjain feleresztett próbaléggömbje érdeklődést kelt, emléknapot is rendeznek a továbbiakban. Meghívókat a kormánynak nem kellett küldeni. Tagjai maguk jelezték, hogy „feltétlenül szeretnének itt lenni". A televíziós közvetítést sem családi berkekben határozták el. A televízió, mely az utóbbi időben is egy ingyensorozat és több közérdekű országos esemény közvetítését utasította el a műsoridő szűkösségére hivatkozva, a temetésről kétórás monstre közvetítést ad. A költségek sem okoznak gondot. A polgármester szerint a támogatás magánszemélyektől és intézményektől származik, kiknek azonosságát azonban a Kenderesen járt riportereknek nem sikerült megállapítaniuk. Horthy Miklós temetése a hazai jobboldal önmegvalósításának, illetve önkonzerválásának eszközévé vált. A gondolatmenet lényege, hogy Horthy visszafogadása a magyar történelembe, ami ellen senkinek nem lehet kifogása, egyben a rendszerváltozás utáni jobboldali berendezkedés történelmi hátterének biztosítására, e berendezkedés tartósítására is alkalmas. Sajnos azonban a történelmi legitimizálás nem megy aktuálpolitikai azonosulás nélkül. Ez ellen, nem pedig a családi temetés ellen emel szót mindenki, akinek nincsenek ínyére a személy szerint mérsékelt konzervatívnak minősíthető Horthy Miklós bizonyos tulajdonságai és nézetei. Az úrhatnámságot, az ítélőkészség hiányát, a történelmi felelőtlenséget, a vérgőzös fasizmussal szembeni engedékenységet nagyon kevesen óhajtják visszafogadni a magyar politikába. Dzsentri-Magyarország régi-új bálványa És a nemzetközi politikába még kevesebben... Nemcsak „Tiso és Benes szellemi örököseinek érzékeny lelke" a ludas. Sokan mások is a revansizmus, a területi revízió jelképének tekintik a két világháború közötti magyar politikát, függetlenül attól, hogy közben esetleg elismerik a trianoni békerendszer szembeszökő igazságtalanságát. Az Európában ma érvényes nemzetközi normák oldaláról nézve az, aki ma Horthy útját kívánja járni, ugyanúgy a nemzetközi közösség és saját nemzete ellen vétkezik, mint dzsentri-Magyarország régi-új bálványa tette. Ezt a szemléletet, mely bizony túlteijed a „kisantant"-határokon, lehet nem szeretni, de nem lehet nem tudomásul venni. Bokor Pál Evangélium „Odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat" Lukács 10:34/a. JÉZUS MINDENKIN MEGKÖNYÖRÜL, akit megtalál a bűn kifosztottjaként. De nem áll meg soha a könyörületnél, hanem teljes megoldást akar adni! - Odament és bekötözte sebeit - ez pedig nem jelentett mást ebben az esetben, mint életmentést. Jézus elsősorban meg akar téged menteni. Tudja nagyon jól, hogy ha abban az állapotban maradsz, ahol éppen most vagy, meg kell halnod örök halállal. Kezelésbe vesz. Úgy, ahogy ennek az embernek a sebeibe megmentő olajat és bort töltött, úgy akar a te szíved sebeibe is tölteni a borból, vagyis az O kereszten ontott véréből, hogy amint a bor a sebet fertőtleníti és tisztítja, az Ő vére mosson ki szívedből mindent, ami bűn és megszabadítson általa. És ahogyan az olaj puhította a sebet, üdítette a beteget, ugyanúgy az Ő Szentlelke által puhítja szívedet és alkalmassá teszi arra, hogy Ot befogadd hittel és adjon neked igazi felüdülést, új életet, amikor újjászül a Lélek által. Látod, Jézus ilyen teljes megoldást ad neked. De jaj, vajon nem fogod-e visszautasítani? Egy kis történetet olvastam valahol ezzel kapcsolatban. - Bodelschwing több alkalommal igyekezett egy halálos betegségben fekvő, lezüllött leánnyal beszélni a számára is kész kegyelemről. Azonban mindig visszautasítás volt a válasz. Egyszer aztán elmenőben ezt mondta: „Akinek nem fájnak a bűnei és nem akarja, azon Jézus nem tud segíteni!" Ekkor a leány sírva kérte, hogy vezesse Jézushoz, mert neki nagyon fájnak a bűnei és ezért nem mert Jézushoz fordulni. Jézus könyörült rajta! Tudom, rajtad is tud könyörülni! CSAK AKI NEM AKARJA, csak azon nem segíthet! Uram, légy irgalmas nékem, bűnösnek! Ámen Gyurkó József metodista leikész Szekszárdi történetek Mindenfélék A Kispipa sosem volt kicsi. Túl nagy sem volt, de kicsi az semmiképpen nem. Most az. Persze nem mindig, csak amikor tele van. Ha tele van vendéggel, ugyanakkor még újabbak szeretnének beülni és enni vagy inni valamit, akkor néha ma már az is előfordul, hogy kicsi. Várni kell a helyre, ami persze nem olyan nagy baj, csak hát szokatlan. A szomszédban autót árulnak, ott nincs tömeg, meg sorban állás, de talán még ott is lesz, ki tudja? Hogy manapság miket lopnak el, az észbontó. Pár éve Pesten egy anya bement egy kis boltba. Az ajtó előtt hagyta a babakocsiban kisgyermekét. Mire kijött, a kisgyermek a küszöbön volt, a kocsit vitték el. Aztán tudjuk, mindenki azzal foglalkozott egy időben, szóval akkor a gyermeket lopták el. Szekszárdon ez tán még nem fordult elő, de azért itt is viszik, ami mozdítható. A piactéren átalakított épület szépre sikeredett kívül-belül, de már híja van. A bejárat belső feléről eltűnt az ereszcsatorna lefolyójának alsó háromméteres darabja. Szerencsére ez a nyár is meglehetősen száraz, úgyhogy nem is hiányzik, csak éppen feltűnő a dolog. Mire itt lesz az eső, addigra talán majd készítenek egy új lefolyót, mert az eredetit alighanem már nem hozzák vissza. Az üzletek sem ússzák meg a tolvajlásokat. A főnökhelyettes kérdezi a pénztárosnőt: Adtál el borotvát délelőtt? Mert itt reggel még kettő lógott, most meg csak egy van. A pénztárosnő állítja, hogy ő biz nem blokkolt ilyesmit. Hát akkor megfújták. Nincs mit tenni, megfújták a drága holmit. A régi szatócsboltban az ilyen portéka el volt dugva, kérni kellett, persze nem borotvát, mert akkor ilyen még nem volt. Manapság azért van kitéve, hogy lássa mindenki és ha egy liter tejért ment is az üzletbe, akkor is vegye meg a borotvát. Csak előbb fizessen a kedves vevő... Dinnyehegyek vannak a városban. Nagyon sok termett az idén, úgyhogy ehetjük van belőle bőven. A Béri Balogh utcában éjjel is lehet vásárolni. Annyi van ott összehordva, hogy esténként nem lehet eltüntetni, reggel meg kipakolni, úgyhogy őrzik, vigyázzák, meg árulják is egész éjjel. Miért ne? A Bagoly elkezdte, az állami kereskedelemnek sohasem jutott volna eszébe. A maszek kitalálta, bevált. Be hát. De ez csak akkor derül ki, hogyha kipróbálja valaki. Hát ez az. - tüke -