Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-07-25 / 29. szám
8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. JÚLIUS 18. 12 Kötélgyártó, mézeskalácsos, gyertyaöntő Petritsék mézespuszedlije Petrits József vezet végig az üzemen. Újra sütnek Petritsék! Ezt igazán azok tudják értékelni, akik már ettek a Petrits-féle süteményekből. No, meg azok, akik csak ezután fogják megkóstolni a finomságokat. - Tessék, ez a mi kis műhelyünk. Amikor ezt a társasházat építettük, édesapám úgy terveztette, hogy az üzemnek is legyen benne hely. Ez a sütőgép, egyszerre ötven darab mézest lehet berakni. Öt perc alatt megsülnek. Ez pedig az új keverőgép. Patyolattisztának kell lennie az üzemnek és a gépeknek is. * 1772-ig tudják visszavezetni a családfájukat. A kötélgyártó Petrits János fia, József már mézeskalácsos. Gottfried, a következő nemzedék folytatta apja mesterségét. Ő kísérletezte ki a Petrits-féle mézest, közismert nevén a mézespuszedlit. - 1992. júniusa óta vagyok vállalkozó. Huszonegy évig a Szekszárdi Spartacusnál voltam ügyvezető elnök. De ez idő alatt is ott voltam édesapám mellett, minden fogást ellestem tőle, no meg a végzettségem is erre a munkára jogosít. A dédapa fiának adta tovább a tudását. József viszont nem elégedett meg ennyivel, külföldön is szerette volna tudását gyarapítani. Ennek nem volt semmi akadálya, így Svájcban, Grácban, Pozsonyban, Bécsben tanult szülei támogatásával. Idehaza Budapesten is praktizált. Szekszárdon 1898-ban alapította meg üzemét. - Tavaly decembertől kezdhettem meg az igazi gyártást. Addig minősíttetni kellett a termékeket. Itt Szekszárdon, majd Budapesten a KERMI is vizsgálta süteményeinket, cukorkáinkat, hogy az egész országra megkapjam az árusítási engedélyt. A vizsgálat egyébPetrits József: „Mindig igyekszem újítani, más termékeket kipróbálni.. ként azt jelenti, hogy az édességek összetételét, küllemét, minőségét és ami a legfontosabb: emberi fogyasztásra való alkalmasságát nézik, tesztelik. Józsefnek, a mézeskalácsos, viaszgyertyaöntő és cukorkakészítő mesternek négy fia született. Ifjabb József fiatalon elhunyt. Károly Petritsről Pelényire változtatta nevét, így már bizonyára sokaknak ismerős. Még ma is fogalom a fagylaltja. Cukorkaüzeme eredetileg a Babits Mihály Művelődési Ház helyén volt. 0 is több helyen szerezte meg tudását, többek között Budapesten a Vörösmarty cukrászdában. Ferenc cukorkaüzeme a Skála helyén állt, amit 1953-ban államosítottak. Szerencsrekerülvén üzemvezetőnek, saját gépeivel találkozhatott a csokoládégyárban. Ő gyűjtötte össze a család emlékeit, kutatta az ősöket és elkészítette a családfát. - Feleségem, Éva rengeteget segít nekem. Nem muszájból, igazán szereti ezt csinálni amellett, hogy az Egészségügyi Szakiskolában tanít. Nagyon büszke, hogy a Bartina ABC is átveszi süteményeinket. A vásárban pedig együtt áruljuk a selyemcukrot, kakasnyalókát, mézespuszedlit. Viszik, mint a cukrot, nemcsak azért, mert olcsón adjuk. Az idősebb nénikék még emlékeznek a Petrits-féle süteményekre, és örülnek, hogy megint kaphatók. * István, a negyedik gyermek nemcsak édességek közöttforgolódott: el nem felejtheti a világháborús éveket, már csak azért sem, mert naplót vezetett a Don-kanyarnál szenvedett mindennapokról. Hazatérve az Arany János utcában nyitott üzemet, a termékeket a Süket korzón lévő cukrászdájában árulta. Az általa készített műlépért az ország minden tájáról jöttek a méhészek. A prés, melyen a kiolvasztott viaszt préselte műléppé, Pesten van az Iparművészeti Múzeumban. Az 1980-as években indult a városfejlesztési program, középületek, új boltok, áruházak épültek. Szanálták az üzemet, az érte kapott pénzből építették a Munkácsy utcában lévő házat. István 1992-ben „tette le a lantot", de tanácsaival segíti fiát. * - Sokszor gondoltam Gottfried dédapámra, én is próbálok újítani, új termékeket készíteni. Tessék megkóstolni ezt a süteményt! Tij tött-kevert mézes a neve egyelő A tölteléket saját termésű gyümölcsből készítettem. A mézespuszedlit szeretném bevonni ét-, illetve tejcsokoládéval. A technikát már ismerem, csak a megfelelő gépet kell beszereznem. A tésztagyúró gépért egyébként egészen Frankfurtig elmentem, aztán mégis itthon találtam megfelelőt. Igyekszünk minden élelmiszeripari kiállításra, bemutatóra, vásárra elmenni, az újdonságokkal megismerkedni. De nemcsak édességeket készítünk. Nézze csak! Itt vannak a gyertyák. Templomi és pincegyertyákat is gyártunk, méghozzá hagyományos, csurgatott eljárással. Ezzel a módszerrel készült gyertyák kétszer annyi id^fc égnek, mint a formába öntöttel^ Színes gyertyákat ritkán készítek, ha igen, utólag festem be őket. Ilyen piros-fehér-zöld színű gyertyák díszítették az egyik vidéki templomot. Úgy hallottam, nagyon tetszett az embereknek. A legifjabbak: Szilveszter és Péter. Mindketten Győrben a bencéseknél érettségiztek. Péternek más tervei vannak, de Szilveszter Szegedre, az Élelmiszeripari Főiskolára jelentkezett, most cukrásznak tanul. Ha Szilveszter folytatja a mesterséget, a családfán ő lesz a hatodik nemzedék, aki mindenki örömére Petrits-féle süteményeket készít. V. Ganszler Beáta