Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-07-18 / 28. szám

6 SZEKSZÁRDI 1993. JÚLIUS 18. Intézmény és kft. vagyonkezelésre Kaució a Vállalkozók Házában Szekszárd város önkormányzata július 1-jel „születésnappal" ingatlankezelő intézményt alapított. Ennek feladatairól, az alig néhány nappal létrejötte utáni kényszerű megkettőződéséről, illetve az egyik legjelentősebb városi ingatlanról Sipos Márton intézményvezetővel beszélgettünk. - Kérem, mutassa be az új szervezetet! - Szekszárd város önkormányzata ingatlankezelési intézményét azért alapította az önkormányzat, hogy kezelje a város lakás- és nem lakáscélú ingatlanvagyonát. Feladataink közé tartozik azok hasznosítása - forgalmazása, bérbeadása - és az ingatlanbecslés is. Tulajdonképpen a volt Városgazdálkodási Vállalat házkezelési osztálya feladtkörét látjuk el. - A legutóbbi képviselő-testületi ülés azonban határozott egy önkormányzati tulajdonú kft. alapításáról is, ennek tulajdonába kerültek a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, melyekkel a kft. gazdálkodik, bérbe adhatja és értékesítheti azokat. Hogy egyeztethető ez össze az ön által elmondottakkal? - Az ingatlankezelési intézmény alapítását követően néhány nappal hozott az országgyűlés az önkormányzatokra nézve hátrányos döntést az ingatlanok kötelező elidegenítésével kapcsolatban. Ennek kivédésére született a kft. A két szervezet viszonyáról most csak a terveket tudom elmondani: a vagyonkezelő kft. megbízza az önkormányzati intézményt a nem lakáscélú ingatlanok hasznosításával, bérbeadásával, üzemeltetésével. Az intézmény feladatai így nem csorbulnak. - Az önök kezelésébe tartozik a város egyik, a szó szoros értelmében nagy ingatlanja, a Vállalkozók Háza. - A volt pártszékház az ingatlanvagyonbanjelentős súlyt képvisel, hiszen központi helyen fekvő, nem öreg épületről van szó. Az üzemeltetési, fenntartási, ingatlankezelési feladataink között is meghatározó. A bíróság az épület egyötöd részének tulajdonosa, de így is van még 1900 négyzetméter bérbe adható terület, nem beszélve a folyosókról, lépcsőházról, lift előtti területekről, szociális helyiségekről. Jelenleg 41 bérlő dolgozik az épületben, a kihasználtság kb. 90 százalékos, de mozgás állandóan van. - Nincs összefüggés a mozgás és a bérleti díjak emelkedése között? - A ház üzemeltetése a többi ingatlanunktól eltérő feladatokat kíván, gondoljunk csak az állandó portaszolgálatra, liftre, takarításra. A bérbeadáson kívül itt sokrétű szolgáltatást is nyújtunk, ami a költségeket jelentősen emeli. Amikor július l-jével a bérleti díjak 20 százalékos emelése mellett döntött a képviselő-testület, informálódott a környékbeli irodaházak árairól. A Vállalkozók Háza az emelés után is olcsóbban igénybe vehető a piaci áraknál, nem is ment el emiatt senki az épületből. - Számszerűsítsük- kicsit a bérlők költségeit! - A bérleti díj az elhelyezéstől függően maximum 480 forint négyzetméterenként, havonta. Ehhez járul még 200 forint üzemeltetési költség - víz, fűtés, villamos energia és a telefondíj, egyéni számlázás szerint. - Kisebb elégedetlenségeket szült a kaució bevezetése, ráadásul nem egységesen vonatkozik a bérlőkre. - Korábban úgy történt a bérbeadás, hogy senki nem vizsgálta a leendő bérlő komolyságát, tőkeerejét. Ha fizetési gondja volt, csődbe jutott, a jogszabály szerint még 2-3 hónapig is használhatta az irodáit. Ennek a kiküszöbölésére 1500 forint/négyzetméter kauciót kell fizetni ezentúl a bérlőknek, ami kb. kéthavi bentlakás bérleti és üzemeltetési díja. Természetesen az, akinek nincs tartozása a bérbe adó felé, kiköltözéskor az összeget visszakapja, évi 8 százalék kamattal. A költségvetésből gazdálkodó szervezetek - például a TIT, a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége - mentesül a kaució fizetése alól. - Mennyi hasznot h^jt az épület a város konyhájára? - Minimális eredmény volt edc^t rajta, hiszen korábban elmulasztott,^B lentős karbantartásokat kellett geznünk. - ri - Fotó: - ka Hámozd meg, főzd meg vagy felejtsd el! utazunk, de... A trópusokra Mostanában a magyar turisták is könnyen megkaphatnak olyan, gyakran súlyos következményekkel járó betegségeket, amelyek egyébként nálunk gyakorlatilag ismeretlenek. Egyre több hazai utazási iroda ajánlatában szerepelnek ugyanis trópusi, szubtrópusi tájakra szervezett hoszszabb-rövidebb nyaralások, ám azzal csak kevés utas van tisztában, milyen egészségügyi veszélyekkel járhat egy-egy egzotikus túra. Fertőző „úti ajándék" A távoli tájak egyik legkönnyebben elkapható fertőző betegsége a hepatitis-A, amelyet utazási májgyulladásnak is neveznek, utalva rá, hogy az Európában észlelt esetek mind „úti ajándékként" kerültek a kontinensre. Az európai higiéniai körülmények között felnőtt külföldi leginkább akkor teszi ki magát a fertőzésnek, ha szabadon kószál az idegen országban, és sűrűn érintkezik a vírust nagy valószínűséggel hordozó helybeliekkel. De nem nyújtanak tökéletes biztonságot a luxushotelek sem, hiszen a személyzet a sokcsillagos szállodákban is a helybeliek közül kerül ki. A többhetes turistaútra indulóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a hepatitis-A-t megkaphatják olyan népszerű nyaralóhelyeken is, mint Törökország, Izrael vagy Kuba, s a fertőzés kockázata DélOlaszországban 1:15000-hez, a Közel-Keleten már 1:2000-hez, míg Indiában 1:200-hoz! A hepatitis-A mellett a trópusokra látogatókat fenyegetheti a nálunk már szerencsére ismeretlen kolera, a sárgaláz, Észak- és KözépAfrikában a tífusz, a délkelet-ázsiai és távol-keleti országokban pedig a paratífusz. Indulás előtt tehát nem árt tájékozódni arról, hogy a megcélzott országban az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint mekkora a fertőződés rizikója, és ajánlatos védőoltást kérni. Veszélyes jégkocka, fagylalt Bár valamennyi felsorolt betegség ellen létezik már védőoltás, az oltás olykor szövődményekkeljárhat, máskor pedig - így a hepatitis-A esetében a védettség kialakulásához megismételt immunizálásra és több hétre van szükség. Ezért mindenképpen tanácsos inkább a megelőzést választani, betartva a higiéniai előírásokat, és megfogadva az angoloknak a külföldi étkezésre vonatkozó szólását: hámozd meg, főzd meg vagy felejtsd el! Semmiképpen ne fogyaszszunk tehát a fertőzés veszélyével fenyegető idegen országban olyan nyers gyümölcsöt vagy zöldséget, amelyet nem lehet meghámozni. Óvakodjunk a könnyen és gyorsan romló tenger gyümölcseitől, különösen akkor, ha nyersen tálalják elénk egy olcsó vendéglőben. Ne igyunk forralatlan vizet, csak palackozott ásványvizet vagy üdítőitalt, és végül bármilyen meleg van is, mondjunk le az ugyancsak forralatlan, helybeli vízből készült jégkockáról és fagylaltról. MÖRK LEONÓRA i