Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-27 / 25. szám

1993. JÚNIUS 27. , SZEKSZÁRDI HSARMP 9 ontban ifte a Holdat Külön város ez, ahova az érdeklődő, kíváncsi tu­ista nem is horribilis összegért, tizenvalahány dol­árért bemehet, még a központi vezérlőterembe is lekukucskálhat. Életszerű, megrázó élmény volt, eleveníti fel az ilményeket, amikor három dimenzióban levetítet­ék az ismert Challenger-katasztrófa eredeti felvé­eleit, amit itt, ebben a teremben rögzítettek. Kéz­íyújtásnyira kerültek azokhoz a berendezésekhez, imiket valaha az űrben használtak, mókás szerke­zetnek tűnt a kis Hold-járó autó, fordulni is alig le­tetett abban a kabinban, ahol földretéréskor tar­tózkodtak az űrhajósok, és olyan nüansznyi, ámde innál lényegesebb gyakorlati kérdésre is választ c^pk, miként tudtak az űrhajósok az űrben „ki­nenni" WC-re, vagy például mosakodni, fürdeni. Eltörpültek az óriási hajtómű mellett és szinte ilérzékenyülve mutatta a felvételt beszélgetőtár­sunk: ahol a Hold egy kőzetét állították ki. Szűk, ceskeny rést hagytak fölötte, és a feliratnak min­ienki engedelmeskedett: érintsd meg a Holdat. ,Olyan sokszor néztem éjszakánként a tengeren az íget, és olyan közel éreztem magam a Holdhoz. Soha nem gondoltam, ha csak egy darabkájá­IOZ is, de hozzányúlhatok." Hogy miért éppen ide, miért pont a Nasa köz­pontjába látogatott el, az örök kíváncsiság vonzotta ;s talán az ösztönös kötődés, amit csak azok az em­berek érezhetnek, akik a természettel együtt élve, ihhoz alkalmazkodva, sőt a természeti viszontag­ságoknak kitéve élik napjaikat. Nem véletlen talán, hogy a szextáns és a modern technika időszakában is az eget fürkészi az ember, a csillagok titkát pró­bálja megfejteni és a Holdat faggatja. -takács­Zuhany a világűrben...

Next

/
Thumbnails
Contents