Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-27 / 25. szám

1993. JUNIUS 27. » SZEKSZÁRDI fA§ARNAP Köszöntő Szekszárd város polgárai, önkormányzata és a magam nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Duna Menti Folklórfesztivál minden külföldi és hazai résztvevőjét. Üdvözlöm a népi hagyományokat őrző, ápoló és továbbfejlesztő táncosokat, zenészeket, tárgyalkotó művészeket, kismestereket, az együttesek szakmai vezetőit, kísérőit és a közönséget. Tolna megye székhelye immár a fesztiválok városa. Ez évben több mint féltucat hazai és nemzetközi kulturális seregszemlének ad otthont e patinás, két és félezer éves múltra visszatekintő dunántúli település. Közülük is kiemelkedő jelentőségű a Baja-Kalocsa-Szekszárd által rendezett folklórfesztivál. A Közép-Európát átszelő méltóságteljes folyó, a Duna, számunkra a történelem során mindig a térségben élő' népek és nemzetek együvé tartozásának közös, sorsának és boldogulásának szimbóluma volt. Hisszük, hogy ma is az. Gyorsan változó világunkban különösen fontos, hogy a Duna menti népek békében, egyetértésben, egymás értékeinek kölcsönös megbecsülésében éljenek együtt. Ezt a célt szolgálja a fesztivál. Ezúttal tizenöt ország lányainak, fiainak ad rangos lehetőséget a rendezvény egymás jobb megismerésére, népművészeti tájainak összeölelkezésére. Szóljon hát a zene, perdüljön a szoknya, elevenedjenek a népszokások, legyenek láthatóvá a népművészet alkotásai. Váljon mindnyájunk közkincsévé az európai népek gazdag kulturális öröksége. Remélem, méltó házigazdái leszünk a fesztiválnak és elősegítjük a barátság, az összetartozás érzésének elmélyülését. ^rckszárd város őszinte vendégszeretetével, családias hangulatával kíván hozzájáflB a Duna Menti Folklórfesztivál sikeréhez. Kívánom, hogy érezzék jól magukat nálunk, éljenek el sikereket, szerezzenek új barátokat és vigyék el szívélyes üdvözletünket bel- és külföldre egyaránt. Szekszárd, 1993. június Kocsis Imre Antal Szekszárd város polgármestere Heti jegyzet Terület a munkahelyért Egyik napról a másikra nőtt ki a földből a város határában, a 6-os mentén a világszerte ismert fehérneműgyártó cég, a Van de Velde szekszárdi üzeme. Az Aquadukt Kft. fővállalkozásában épülő, a tervek szerint 3600 négyzetméteres üzem első üteme készül el idén augusztusban, ennek működése során döntik el a tulajdonosok, hogy érdemes-e folytatni a beruházást, netán egy az egyben áttelepítik a hatalmas csarnokot tőlünk keletebbre. Az ECOLUM panelekből, LUNCO acélszerkezetből emelt üzemet egyébként Van de Vegen úr, a neves cég tervezője tervezte a helyi adatok, információk birtokában, ám azt később a helyi viszonyokra kellett adaptálni, tudtuk meg Főglein Ferenc ügyvezetőtől. Az építtető egyébként nemcsak az épület küllemét, szerkezetét, alapanyagát határozta meg, de a kivitelezőket is, így öt nemzet építői találhatók meg a helyszínen. A területet, mint arról többször beszámoltunk, Szekszárd önkormányzata ingyen bocsátotta rendelkezésre azzal a motivációval, hogy a Van de Velde munkahelyet teremt a városban. -csaAz 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola iskolatitkárt keres. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Széchenyi u. 2-14. Tel.: 312-318 Import használt bútor Tölgyfa ülőgarnitúrák, bőr-, illetve kárpitbevonattal Szekszárd, Ebespusztá Nyitva: hétfőtől péntekig 9-18 óráig, szombaton 9-12 óráig. AGYKONTROLL Várunk minden agykontroll tanfolyamot végzettet a Babits Mihály Művelődési Házba, házcsoport-foglalkozásra. 1993. június 21-én 17.30 órára, közös meditációra. AGYKONTROLL Az a helyzet... hogy a fészek, a pihe-puha, meleg fészek néha csapdává válhat, (a lakás is, de erről majd később). Minden évben fészkelnek a szőlőben a madarak, leginkább zöldikék raknak fészket a frissen hajtott vesszők közé. Ha észreveszem, elkerülöm őket a permetezéskor, nem zavarjuk egymást, hasznosak, öszszeszedik a rovarokat. Idén is találtam egy fészket, föltűnt, hogy a veréb nagyságú madár nem repült el közeledtemre, hanem csapkodott a szárnyaival, mintha el akarna riasztani. A sor másik oldalán viszszafelé jövet aztán megálltam, gyanús volt a viselkedése. Kiderült, hogy nem azért vergődik amiért én gondoltam, hanem azért, mert nem tud elrepülni. A fészekbe épített-szőtt műanyag kötözőszálba belegabalyodott a lába, elfáradt, abbahagyta a csapdosást, csüngött lefelé, riadtan pislogott. Megpróbáltam kiszabadítani a lábát, akkor vettem észre, hogy a gyufaszálnál is vékonyabb csont eltört, az egészet már csak egy ín tartotta. Kiszabadítottam, a szárnyai épek maradtak, pillanatok alatt eltűnt a zöld lomb köztféllábbal talán még élhet. A fészek úgy maradt, ide már biztosan nem jön vissza. A házaspár házat épít. Beszáll a rokonság is, pénzzel, munkával, haladnak a dolgok, a ház felépül. Azon kapják magukat, hogy a közös cél megvalósult és most nemigen tudnak mit kezdeni egymással. A történet banálisba fordul; válás, osztozkodás. A nagy házat évekig nem tudják elcserélni, eladni, a lakás csapdájában élnek, őrlődnek még évekig. A férfi öngyilkos lett, Gramoxont ivott. Ez a gyomirtó szer lebontja a hemoglobint vagy erősebben kötődik hozzá mint az oxigén, nem tudom pontosan, a lényeg az, hogy bár még napokig él, menthetetlen, a végén megfullad. Ez a férfi is élt még és közben elmondta, hogy miért alakult igya dolga. Egyszer a barátaiknál voltak látogatóban, akik is szép új házat építettek és érthető büszkeséggel mutatták barátaiknak, a vendégeknek. Ok körül is néztek és akkor a férfi összenézett a feleségével. Már ismerte ezt a pillantást is, azt olvasta ki a felesége tekintetéből, hogy nekik is kell egy ilyen lakás és meg is lesz, ha belegebednek is. Elkezdtek hát építkezni, de nem bírták anyagilag. A férfi ekkor hozzányúlt a cég pénzéhez, ahol dolgozott. A sikkasztás kiderült és ekkor jött a Gramoxon. Még napokig élt, aztán megfulladt. Vajon most milyen az élet abban a lakásban? - st 4