Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-06-20 / 24. szám
6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. JÚNIUS 20. A csodaszó: privatizáció „Nőnek majd az elosztható javak" Új kifejezések, szavak jönnek divatba mindennapos szóhasználatunkban. Vannak elmarasztalók és vannak amelyek szinte csodavárás extázisába hozzák az azt használót, az arra hivatkozót Ilyen a „privatizáció" is. Szinten minden bajunkra orvosságot várunk ettől az akciótól, ami kétségkívül alapjában változtatja meg a társadalom szerkezetét Az elmúlt hét végén a Kreátor Kft. szervezésében privatizációs konferenciát tartottak Szekszárdon, a Művészetek Házában. Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese is előadást tartott a konferencián. Vele a privatizáció szerepéről beszélgettünk. - Egy adott gazdaság kétféleképpen tud működni: jól vagy rosszul - kezdi a beszélgetést. - Az elmúlt negyven évben a magyar gazdaságnak voltak ugyan jó periódusai, de alapvetően nem működött jól. Állami tulajdonon alapuló gazdasági rendszer volt, aminél a nyugati - magántulajdon alapú sokkal hatékonyabban yiűködött, fejlődött. - Ez azt igazolja, hogy a magántulajdon hatékonyabb gazdaságműködést tesz lehetővé? - Feltétlenül. Ez indokolja a privatizáció szükségességét, hisz egy hatékonyabb gazdaság több jövedelmet termel, így több adót is fizet, így többet is lehet elosztani. Jobban jár a vállalkozó és nő az elosztható javak nagysága. - Ennek azért vannak negatív hatásai is... - Az első időkben, amikor a hatékonyság követelményeit szervezetten érvényesítenie kell egy vállalkozónak, ami esetenként elbocsátásokkal, létszámleépítésseljár vagy üzemek bezárásával, de ezt az eredményesebb gazdálkodás érdekében meg kell lépni. - Meddig lehet elmenni a privatizációval? - Az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe tartozó valamennyi vállalatra ezt vonatkoztatni kell. Viszont 170 vállalat az állami vagyonkezelő részvénytársasághoz tartozik, ezek tartósan állami tulajdonban maradnak. Részben vagy egészben. - Ezeket miért nem privatizálják? - Olyan fontos vállalatokról van szó, melyek adott ágazatokat takarnak - olaj, posta, távközlés stb. - amelyek az egész ország működését befolyásolhatják, ha azt egy magántulajdonos bezárná, akkor megbénulna például a távközlés. - Ennek ellenére monopóliumok alakultak ki.... - A növényolajipart eladtuk a Feruccinak. De a mezőgazdasági termelők nem panaszkodnak, hogy nem veszik át tőlük az olajalapanyagot vagy rossz árat adnak érte. - Térjünk haza, Szekszárdra. Mi várható a húskombinát esetében? - Volt egy pályáztatás, nem jelentkezett vevő, most úgy gondoljuk, meg lehet hirdetni lízingre is. Bízom abban, hogy valami vállalkozó csak jelentkezik. - Nagyon pénzesnek kell annak lennie... - Kétségkívül. A felhalmozott nem kevés adósságot fizetni kell, megvenni a céget, plusz még működtetni is. De el tudnám képzelni, hogy a Tolna megyei sertéstermelők közösen átvennék és működtetnék. Országgyűlési képviselőket is láttunk a privatizációs értekezleten. Előbb Polyák Sándor (SZDSZ) honatyával ültünk le rövid beszélgetésre. - A kormány ugyan saját hatáskörébe vonta a privatizációt, mégis úgy érezzük nem feltétlenül jól használta fel a gazdaság megélénkítésére - kezdte. - Sajnos a privatizáció nem kapta meg azt a nyilvánosságot, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy társadalmi ellenőrzés mellett valósuljon meg. Véleményünk szerint nem kormány, hanem a parlamenti felügyelet alá kellene vonni a privatizációt, ez biztosítaná a kontrollt, a szélesebb ellenőrizhetőséget, a nyilvános megmérettetést, gyorsítást és azt, hogy a privatizációt ne privatizálhassák egyes érdekcsoportok. - Mit jelent, hogy ne lehessen privatizálni a privatizációt? - Azt, hogy a piac mérje az értéket, ne egy közvetítő cég, amely annyiért adja el, amennyiért akaija. - Nagyon fontos és jó kezdeményezés volt a Kreátor Kft-től, hogy ezt a konferenciát megrendezte - mondja dr. Jánosi György (MSZP) országgyűlési képviselő. - Ritka pillanat az, amikora privatizációt egyszerre lehet felülés alulnézetből vizsgálni, megvitatni. - Az MSZP-nek mi a véleménye a privatizációról? - Azt hiszem nincs ma Magyarországon párt, amelyik ne támogatná a szerkezetváltást és a tulajdoni szerkezetváltást vagyis a privatizációt. A vita mindig a hogyanon volt. Ebből a szempontból tartós és permanens viták veszik körül a privatizációt. A nyugodt légkörre viszont kicsi esélyt látok. - Miért? - Nagyon sok olyan politikai szubjektivizmusjelenik meg a privatizációban, amit joggal kifogásolhatnak az emberek. Például itt az előadásban is elhangzott, hogy az Állami Vagyonügynökség saját hatáskörében mérlegeli azt, hogy mely területeket privatizálja darabolva, melyeket egy az egyben, maga mérlegeli, hogy kit tekint kívánatos vagy nem kívánatos privatizációs partnernek. Nem vitatom, hogy itt a gazdasági racionalitási szempontok is megjelennek, de komoly problémának látom, hogy mivel nincs megfelelő szabályokkal, koncepcionális rendszerrel körülvéve a privatizáció, félő, hogy a gazdasági mellett bizonyos politikai racionalitási szempontok is jelentkeznek. Hozzátartozik, hogy még az első évben Rövidesen privatizálva lesz? (Felvételünk a szekszárdi húskombinátban készült.) nyolcvan százalékban a külföldi tőke vett részt a privatizációban és a hazai csak húsz százalékban, addig ez az elmúlt három évben megfordult. Túlsúlyban van a magyar tőke. - Ez mit jelent, a külföldiek megvették a jó vállalatokat? - Pontosan erről van szó. A szemezgetés után a maradékon osztozhatnak a kisebb tőkeerővel rendelkező hazai befektetők. A másik, hogy a privatizációba nem épültek be a piacvédelmi szempontok. így a külföldi befektetők jó része nem a működő tőke behozatalának szándékával vett részt a privatizációban, hanem a piacszerzés volt a fő szempont. A mezőgazdaságban sem lett vol^P szabad a feldolgozóiparban a külföldi tőke túlsúlyát engedélyezni, mert ez a magyar kistermelők kiszolgáltatottságához vezetett. A legsúlyosabb pedig, hogy a privatizációba nem épült be a foglalkoztatási szempont. Végül a rendezők nevében Egyed Lászlót, a Kreátor Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük. - Miért szervezték ezt a konferenciát? - Három éve a privatizáció területén dolgozunk. Ez idő alatt komoly tapasztalatokra tettünk szert, így a Tolna Megyei Privatizációs Társasággal együtt feladatunknak éreztük, hogy ezeket a tapasztalatokat megosszuk azokkal, akikkel együtt dolgozunk akik részesei ennek a folyamatnak. - A konkurenciával? - Most már elmondhatom, erről szó sem volt. A kétnapos konferencia őszinte, mondhatnám baráti légkörben zajlott, amibe az is beletartozott, hogy esetenként a szakmai titkokat, finomságokat is feltártuk. - A Kreátor az elsők közt vett részt a privatizációban, azóta hány privatizációt bonyolítottak le? - Ezt a munkát 1990 őszén kezdtük, először egy budapesti vállalatnál. Azóta több, mint ötven fölötti cégnél dolgoztunk, jelenleg harminchat céggel vagyunk szerződéses viszonyban a privatizáció különböző formáiban. Az eddigi eladásainkból az állami bevétel egymilliárd forint volt. Ebből a tulajdonból mintegy kétezer magyar tulajdonos vásárolt. - Hogy értékeli a konferenciát? - Talán nem nekem kellene értékelnem, de a kollégáim, a résztvevők azt mondták, hogy érdemes volt, sokat profitálhatnak ebből a kétnapos találkozóból. • TAMASI JÁNOS