Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-06-20 / 24. szám

3 1993. JÚNIUS 27. , SZEKSZÁRDI VASARNAP V^J esztesi Enikő tanárnő szívesen beszél a latin nyelvről. Június végén fejezi be görög tanulmányait. Nem véletlen hát szavaiban a latin mellett a másik klasszikus nyelv, kultúra dicsérete. - „Holt nyelv" helyett szerencsésebb a latint és a görögöt klasszikus nyelvnek neveznünk, hiszen a mai napig meghatározzák az európai kultúra történetét. Bár nem beszélt nyelv a latin, az egyetemek orvosi, gyógyszerészi és jogi karain a felvételi alkalmával ^őnyt jelent ismerete. A mMcsészettudományi karok néhány szakán már ma is kötelező elsajátítása, az ELTE nyelvi szakain pedig 1995-től a latinérettségi felvételi követelmény lesz. Kevesen gondolnak arra, hogy latinból is lehet nyelvvizsgát tenni. Azokban, akik rohannak az angol és a német nyelvtanfolyamokra, fel sem merül, hogy a nyelvtanulás megalapozására az egyik legalkalmasabb a latin elsajátítása lehet. - Évtizedeken keresztül ^^nte csak magánszorgalomból lehetett latint tanulni. Most a gimnázium első három évfolyamán hét csoportban közel száz gyerek foglalkozik e nyelvvel. Ki miért választotta? Baumgartner Adél, Gyarmati Csaba, Link Dóra, Rózsa Katalin, Ruzsinka István, Stercz Zsuzsa és egy önmagát megnevezni nem óhajtó elsős fiú válaszolt kérdéseimre. Stercz Zsuzsanna: - Három évvel ezelőtt mi választhattuk először a latint. Eredetileg németorosz tagozaton szerettem volna tanulni, de most már nem bánom, hogy francia-latinos lettem. Jogra szeretnék jelentkezni, s ott hasznosítani a'latinérettségit. B. B.: - Az angol mellé először én is az orosz nyelvet akartam választani, de rövid idő alatt megszerettem a latint is. Igaz, kevésbé tudom a mindennapokban használni, de akár az orvosegyetemre, akár a természettudományi karra jelentkezem majd, jó lehet. - Amikor - talán a nagyszüleitek - latint tanultak, nemcsak a nyelvet sajátították el. A különböző igeidők, nyelvtani szerkezetek és a szókincs beszéltünk a római történelemről, mint magáról a nyelvről. De így sokkal közelebb került hozzánk ez a régi világ. - Sok író megörökítette a latintanulás gyötrelmeit. Számotokra nem jelent nehézséget az igeidők, a bonyolult nyelvi szerkezetek „bebiflázása"? Holt nyelv-e a latin? négyen latin szakra készülnek, ami nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy Szegedre például csak tíz embert vesznek fel egy évben. S a további tervek? Egyelőre még valóban csak terv, hogy a legkorábban 1994 szeptemberében beinduló nyolcosztályos gimnázium 3. osztályában, a jelenlegi 7. osztályban alapozó nyelvként bevezessék a latint. Jövőre a továbbtanulók számára már fakultációs tárgyként is választható, 1993 szeptemberétől pedig az első humán osztályban négy éven keresztül heti három órában kötelező lesz a latin. Mellette a diákok heti öt órában angolt vagy németet tanulhatnak. - Egyelőre kicsit még idegenül cseng a fiilünknek: „humán osztály". Mit takar az elnevezés? - A humán osztályban megpróbálunk egyfajta párhuzamosságot kialakítani a tantárgyak között. Jelenleg a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tárgyak keretében tanított anyag nincs szinkronban. Az első év végén például magyarból Shakespeare-ig, Zrínyiig, történelemből viszont csak a X-XI. századig jutunk el. Ezután különválik a két tárgy tanítása. Mi azt szeretnénk megvalósítani, hogy a magyar és a történelem Tárgyak anyaga ne szakadjon el, sőt, a diákok egy időben ugyanazon kor művészettörténetével, filozófiájával, ének-zenéjével foglalkozhassanak. Ezt a programot az ország több középiskolájában kipróbálták már - igen jó eredménnyel. Reméljük, ez az osztály is hozzájárul ahhoz, hogy sikerüljön olyan diákokat nevelni, akik magukban hordozzák a latin nyelv és kultúra szeretetét. - csóti Véget ért a tanév az iskolákban. Visszatekintésnek és a tervek megfogalmazásának egyaránt nevezhető az a beszélgetés, amelyre az utolsó tanítási napok egyikén került sor a Garay gimnázium egy jólesően hűvös tantermében. Gesztesi Enikő latin-történelem szakos tanárnővel és diákjaival arról folyt a szó, miért tanul közel száz garays egy „holt nyelvet" az angol és a német nyelv divatja idején. megtanulásán túl egy régmúlt kultúra, az egyetemes művelődéstörténet gyökereinek megismerését is jelentette számukra a latin. Nektek mit jelent ez a nyelv? Link Dóra: - Történelem-latin szakra készülök, ezért különösen érdekelnek az órán olvasottak, tanultak. Másodéven már római irodalommal is foglalkozunk. Latin szerzők műveit olvassuk, magyarázzuk, így közelebbről megismerjük a rómaiak életét, gondolkodását. B. B.: - Először kicsit meglepett, hogy a latinórákon legalább annyit A teremben hirtelen mindenki egyszerre beszél: „Hű!" „Dehogynem!". A tanárnő veszi át a szót. - Nincs mese, a nyelvtant azt meg kell tanulni. Ez a fordítás alapja, meg a szavak ismerete. Négy év alatt 1600 szót kell elsajátítani, s ez bizony nem könnyű feladat. De azért sok minden változott a latin tanításában. Ma már nem a sulykolás a lényeg. Egyébként az idén volt egy nagyon szép eredményünk is. Ruzsinka István a megyéből egyedül bejutott a II. osztályosok országos latinversenyének döntőjébe. A három évfolyamról