Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-01-24 / 3. szám

12 * , SZEKSZÁRDI USARNAP 1993. JANUÁR 24. Bal felső sarok Mint az a lapok többsége hírül adta: átruccant egy napra Magyar­országra Christop Daum, a Bun­desliga egyik világhírű labdarúgó­trénere (VfB. Stuttgart), hogy a ma­gyar edzőkkel megossza nézeteit. Ahogy a magyar trénerek reflexiói­ból kitetszik: hasznos volt, de... Számukra ismeretlen újat Daum nemigen mondott. Az ehhez hason­latos megállapítások - ismerve a két országfutballjának igencsak el­térő színvonalát - első és második olvasatra is bizonyára irritálják a közvéleményt, ám ettől függetlenül igazak lehetnek. Miért ne tudhatna elméletben egy magyar neves élvo­nalbeli tréner megközelítőleg annyit mint a Bundesliga éledzője: Létezik tengernyi szakirodalom, 5 a sportág körüli felhajtás, az állandó reflek­torfény miatt az újsüttetü szakmai felfedezések sem maradhatnak so­káig titkok. Más az elmélet és más a gyakor­lat. Aláírom, hogy vannak objektív akadályai a tudás Daum-szintü gyakorlatba való átültethetőségé­nek a mi viszonyaink között, ame­lyek pénzügyi természetűek. Ennél­fogva megfogadom a trénerek intel­meit: nem hasonlítgatom én a mi csapatainkat a Milánhoz, a Barce­lonához vagy a Bayernhez. Újabb menetrendszerű kudarc okán még csak neves olasz, spanyol csapatok­kal sem hozakodom elő. De annál inkább egy szlovák, cseh, lengyel, román, ukrán, orosz klubcsapat vagy válogatott újabb megalapo­zottnak tűnő eredménye, diadala kapcsán. Mert Kelet-Európa velünk szembeni sajnálatos fölénye abszo­lút, de nem pénzügyi aspektusból következett be. Elek a gyanúperrel nem csak gazdasági, hanem szak­mai válságban is van futballunk, aminek előidézésében jóllehet na­gyobb szerepe van a morális ténye­zőknek, mint a kristálytisztán szak­mai eredetüeknek. Amíg a bonyolult viszonyok fel­tárásában nem segédkeznek, a sportágcsináló fő- és mellékszerep­lők, addig az újságíró a szurkolóval együtt csak halászhat a zavaros­ban. Sportműsor Szombat Triatlon: A Kreátor Kft. és a Tolna Trade évadnyitó felkészülési versenye öt korcsoportban (gyermek, serdülő, if­júsági, felnőtt, szenior). Nevezés a vá­rosi uszodában 7.30-10.00 órak között. Ünnepélyes eredményhirdetés: a megye legjobb sportolóinak díjátadó ünnepsége a városi sportcsarnokban. (15 óra) Vasárnap Kosárlabda NB I.: KSC Szekszárd­Albacomp (16). Pénzemberek: érdemes elvegyülni benne A szekszárdi profi bokszshow igézetében A Szekszárdi Professional Ökölvívó Klub edzőmenedzsere Rácz György álmaiban mostanság gyakorta jelennek meg Rocky-filmek­ből ismert epizódok. Helyszín természetesen a szekszárdi városi sportcsarnok. Garantált telt ház, halk, lágy zene, elsötétített küzdő­tér, majd lassan villódzó fények közepette bevonul a ringbe az első pár. Aztán a bemutatkozás látványos, teátrális, közönséget felcsigá­zó, sajátosan profi bokszos ceremóniája. Ahogy azt az Euró- és Serensporton láthatjuk. Az első országra, sőt országha­táron túlra szóló szekszárdi profi bokszshowhoz a legfontosabb kel­lél* adott: a Rácz-teamban ugyanis a dolgok mai állása szerint fellelhe­tő egy tucatra való profi öklöző. Zömében még olyanok, akik ép­penhogy kibújtak a boksz eme ka­tegóriájában a tojáshéjból, de az együttműködés bő másfél éve alatt - Rácz és az őt követő erdélyi volt amatőr öklözőkről van szó - fel­cseperedett legalább három-négy minőségi ember (Bordás, Radu, Il­lés, Pataki), akik az EBO (Európai Boksz Unió) még névtelen har­mad- és másodosztályúként re­mek, a menedzserek figyelmét fel­keltő meccseket csináltak, jegyzett, veretes nevű öklözőkkel. Az olasz, a spanyol, a belga vagy éppen egy angol ringben. Ahol a diadalittas ­nemegyszer négy-ötezres publi­kum - a nagy ókori gladiátorhar­cokra emlékeztetően az ő kivégzé­sükre, a szó igazi értelmében vett lemosásukra váltott jegyet. - Túl vagyunk már a legnehe­zén, a bemutatkozások alapvetően döntenek a kezdők sorsáról - el­mélkedik Rácz György. - Ha sorra szenvedjük el a korai feladásos, kiütéses vereségeket, ez mintegy futótűzként elteijedt volna rólunk, tárcsázhatnám én a menedzsere­ket, legföljebb néhány ausztriai hakniban reménykedhetnénk, ez pedig sem anyagilag, sem szakmai­lag nem perspektíva. Mi komolyan készültünk az első megméretések­re, s ma már ott tartunk, hogy a jelenlegi legjobb versenyzőm, Bor­dás Feri egy fergeteges meccset produkál az első osztály krémjével, a franciák Európa-bajnoki negyedi­kével, egy bizonyos Jean Pol Ru­val. Egy ponttal hozták ki a hazait, de nyugodtan lehetett volna dön­tetlen. Vagy említhetném a három profi győzelmet már bekaszírozó Radu Gyuri azon meccseit, amikor olyanoknak adta fel a leckét, akik a súlycsoport Európa-bajnokát több­ször is kihívták. A helytállás, az el­végzett munka beigazolódásának pillanatában az egyik szemem sírt a másik nevetett. Tekintélyt sze­reztünk, amiből csak akkor tud­nánk profitálni, ha föltudnánk ajánlani a kiváló partnernek a mi­előbbi magyarországi, vagyis a szekszárdi revansot. De ezek meg­rendezéséhez pénzügyileg én egy személyben kevés vagyok. - Avasson be! Mekkora összeg kell egy nívós profi bokszshow meg­rendezéséhez? - A nívóshoz - mely lényege­sen meghaladja a profi címszóval ellátott eddigi magyarországi ren­dezvényeket - minimum négy­százezer forint. Nagyon egyszerű matematika az egész: a mérkőző párok és a bírók tiszteletdíjáról van szó, a többi elenyésző. Keresve kutatom az ebben fantáziát látó cégeket, üzletembereket. Maga a felkínált reklámérték vonzó, hiszen én olyan szintű emberekkel képze­lem el az egészet, amire nemcsak a magyar sajtó - benne mindenek­előtt a televízióval - hanem a kül­földi sajtó érdeklődését is kiválta­ná. ígérem, a leendő szponzort be­viszem a profi vüág sűrűjébe, s megtapasztalhatja: ebben kiaknáz­ható komoly pénzek rejtőznek. Ha valaki beszáll félmillióval vagy egy­gyel, ennek többszörösét veheti ki. - Ha ez így van, akkor miért cö­vekelsz le a szponzori eladhatóság^ szempontjából nem éppen frekven-^ tált Szekszárdnál? A tőled függetle­nül működő Győri-féle legitim ma­gyar profi boksz rendezvényeit „Ha­zavágó" profi show-val másutt na­gyobb sikerrel kilincselhetnél. - Lehet..., de én már szekszár­dinak érzem magam. Ebben a vá­rosban akarom megcsinálni. Már csak azért is, mert a profi különít­ménynek öt helyi illetőségű (Kő­szegi József 97 kg, Szabadi György 110, Nóvák György 85, Fábián Pé­ter 66, Sárközi Csaba 72) tagja is van. De a még előttünk járó me­nőink is szívesen vállalják(nák) Szekszárdot - valamennyi európai ringben. Cserébe a remélhetőleg beteljesülő hazai ringben való buz­dításért. - Hogy mit jelentene a ferge­teges buzdítás a srácoknak? ­kérdez vissza az edzőmenedzser A Elmondhatatlanul sokat!... Itt nenP babra, nem is csak a pénzre - időnként életre is megy a já­ték. Randevú a Gemencben Dózsás atléták a hetvenes évekből Hogy miért éppen most jutott eszébe Jéhn Katinak? - nem na­gyon kell részletezni, a hetvenes évek szekszárdi atlétikájának egyik kitűnőségéről van szó - azt talán ő maga sem tudja igazán. Nem kötődik ez a sebtiben ösz­szehívott, egykori dózsás találko­zó nevezetes évfordulóhoz, kerek jubileumhoz, csupán a nosztal­giából táplálkozik. Mára tovatűnt az a nyüzsgés, ami a hetvenes évek végének, a nyolcvanas évek elejének a szekszárdi dózsás atlé­tikát jellemezte. Volt eredmény, volt csapat, volt kohézió, ami máig elszakíthatatlan kötődése­ket hozott létre. Hosszú idő után újra összeülnek. Hogy többek kö­zött kik is? Az 1976-ban országos csúcsot futott 4x400-as váltó tag­jai: Schwébl Mária, Mohai Ág­nes, Jéhn Katalin, Vida Adrién. Maradva a futóknál: az innen el­származott, s azóta nemzetközi karriert is kovácsolt Kovács Attila is jelezte érkezését. De vele még nem „fújt ki" az említésre feltét­lenül érdemes sprinterek száma: Böde József és Csaba Györgyi is hagyott valami emlékezeteset az utókornak. Miképpen a Kovács Miklós­Vaszkó Judit magasugróduó. S akkor még nem szóltunk a kö­zép- és hosszútávfutás új fuvalla­tát jelentő, akkoriban Szekszárd­ra érkező Németh házaspár re­mek tanítványairól: Balogh Gyu­láról, Lamuth Jakabról, Turnac­ker Gézáról, Sárköziről, a ma is aktív Váncsáról. No és ezen idő­szak trénerei is ott lesznek az asztalnál: a már fentebb említett Némethék mellett Mozolai Já­nos, a Ruip házaspár, Szabó Mik­lós, Móra Zoltán... Atlétikai buli a nosztalgia je­gyében a Gemencben. November 30-án este hét óra­kor.

Next

/
Thumbnails
Contents