Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-23 / 20. szám

1993. MÁJUS 23. _ , SZEKSZÁRDI 9 VASARNAP M .egszoktuk már, hogy az elmúlt évben a Gemenc Expón mindig történt valami. Kiállítás, vásár, előadás vagy szakmai fórum, de ha másért nem, az egzotikus növényekben bővelkedő virágházért érdemes volt kimenni. Ma hiába keresnénk a pompás növényeket: - Ottpusztultak a drága virágok, csak horták ki őket, hogy az ember szíve fájt. Legalább valami akciót hirdettek volna, hogy az emberek elvigyék. De nem volt már most a télen fűtés, aztán meg a vizet is elzárták - mondja a jól értesült szomszéd, aki elejétől fogva végignézte a vásárcentrum születését és a hanyatlás napjait. „Őrült vállalkozásnak gondolták" ^^Kanalovics Lászlóval, a Gemenc ^Ppo tulajdonosával rendkívül nehéz időpontot egyeztetni. Mármár úgy tűnik, nem a rosszindulat szülte a pletykát, miszerint külföldre távozott - mire mégis sikerült a találkozó. Konkrétumokról az Expo sorsát illetően nem tud beszámolni, tudjuk meg már a telefonon keresztül, még mindig nyitott, több bankkal áll tárgyalásban, közöttük több külföldi pénzintézettel. Egy gyors kronológia azért érdekes lehet. Belevágunk. - Az építkezés 1991. május 25-én indult meg. A gazdasági helyzet és a jugoszláviai változások kedvező előjellel kecsegtettek ahhoz, hogy egy potenciális dél-magyarországi üzletközpontot hozzunk létre. Ez nem csupán kiállítási lehetőséget jelentett volna, hanem gyártó, forgalzó és vevő egymásra találását ^^ekeztünk megkönnyíteni, gyorsítani. Ezenkívül a kiállított termékek képviseletét is elláttuk, komplett export-import tevékenységre rendezkedtünk be - mondja a vállalkozó a mára kiürült központi épületben, ahol a titkárnővel és az expót őrző szervezet tagjával talán négyen lehetünk. - A város miként reagált erre az elképzelésre? - Megoszlottak a vélemények. Ekkora vállalkozást annak, aki nem tekint bele a részletekig, nehéz átlátni, azt hiszem nemigen tudtak mit kezdeni vele. Hosszú távú koncepcióra nem adták voksukat. - Ezt hogy érti, hiszen bérbeadták a vállalkozás számára a területet?! - Ha a területet megvásárolom, kedvezőbb pozícióból tárgyalhatok a bankokkal. Végül nem tehettem mást, elfogadtam a kompromisszumos megoldást, a bérleti szerződést. A szkepticizmust azt hiszem az okozta, hogy 1991. szeptember 7-re hirdettem meg az expo nyitását és a 3,5 hónap idő rendkívül kevésnek tűnt, őrült vállalkozásnak gondolták sokan. „Az Isten sem volt expopárti" Tény, hogy Szekszárd Város Önkormányzata felhatalmazásával 1991. május 15-én megkötötték a bérleti szerződést, ami 5 millió forint évi bérleti díjat plusz áfát tartalmazott (6 millió 250 ezer Ft). Ebből a mai napig egyetlen fillér sem folyt be a város kasszájába. - A Gemenc Expo indulásakor egy teljes projekttel rendelkezett, amiben kidolgozták a szakembevics László hitelt vehessen fel az ingatlanra (a földterület tulajdonosa a város). Ezt az igent, helyszíni biztossági és testületi ülések után megkapta újra a vállalkozó. Időközben az Iparbank helyébe egy helyi pénzintézet lépett, a jelzálogot természetesen átvezették. A vállalkozás '92 őszén került igazán válságba. Az OTP - bár megyei igazgatója lapunknak az ügyről nem nyilatkozott - megtudtuk, hogy felmondta még augusztusban a hitelét, és a vásárnaptár szerint megtartották ugyan a kiállításokat, hallani lehetett arról, hogy agonizál az expo. - Ebben a recessziós helyzetben 287 kiállító fordult meg kevesebb A Gemenc Expo legalább annyi vitát váltott ki kicsiben, mint a '96-os budapesti Expo, a világkiállítás. A léptékek persze mások, a nagyságrend azonban kevéssé érdekli a helybélieket. Számukra az az első és fontos, ami környezetükben történik, foként ha az közpénzt is követel. rek a forrásoldalt, és ha az alapítványi visszaélések nincsenek, az expo is sokkal kedvezőbb pénzügyi feltételekkel indulhatott volna véli Kanalovics László. - A Magyar Vállalkozási Alapítványhoz beadott projektet elfogadták, ekkor ifjú Marosán György úr kezelte ezeket. Kezdeti kemény kamatozású hitelekkel indultunk és a koncepció az volt, hogy ezeket átváltjuk az alapítvány kedvező kamatozású hiteleire. Júliusban derült ki, hogy nem kapjuk meg. Próbálkoztunk kisvállalkozási alapítvánnyal is, a projektünk nagyon tetszett, de pénzt nem kaptunk. Aztán így folytatódik egy magyar vállalkozó kálváriája: - Az Isten sem volt expopárti. Három és fél hónap, az építkezés ideje alatt akkora csapadékmennyiség hullott le, mint egy átlagos évben. A Parászta patak kiöntésekor fél méter vastag iszapréteg borította be a 60 ezer négyzetméter területet, 50 százalék készültségi fokban veszélybe került a beruházás. Az alvállalkozók le akartak vonulni, a folytatás és az ütem tartása húsz millió forintot követelt, felemésztette a forgótőkét. Nem késhettünk, mert akkor eleve bukott vállalkozásként indul az expo. De így kezdettől kényszerpályán mozogtunk. „A bankoknál becsukódnak a kapuk" Ennek a sztrádához aligha hasonlító pályának újabb megállóhelye a város önkormányzata volt. A testület beleegyezése szükségeltetett ugyanis ahhoz, hogy Kanalomint másfél év alatt, megterveztük a '93-as vásárnaptárt is, és minden reklám vagy megkeresés nélkül több mint ötvenen jelezték részvételi szándékukat. Működött és bebizonyosodott, hogy életképes lehet a program - ki tudja hányszor erősítette meg ezt magában és mások számára a vállalkozó? - Ehhez persze pénzügyi háttér is kellene. Talál még bankot, ahol hiteleznek a Gemenc Expo projektjére? - A bankrendszerben nagyon gyorsan végigfut az információ és ha elterjed valakiről, hogy kalandor...!? Becsukódnak a kapuk. Most előrehaladott tárgyalásban állok egy magyar bankkal, de tavaly ősz óta tanulmányozzák a projektünket egy düsseldorfi banknál is, ahol már majdnem sikerült szerződést kötni. Banki garanciára és gyors válságmenedzselő programra van szükség. Annál is inkább sürgető ez, mert az OTP fizetési meghagyással élt a Gemenc Expóval szemben, így ha 15 napon belül nem fizet a vállalkozó, akkor a jelzálogterhelés miatt érvényesítheti igényét a területen, magyarán elvesztheti a város a Nyár utcai hatalmas földet... - A várost nem érheti kár, mert beadtam az igényemet a terület megvásárlására - válaszol gyorsan Kanalovics úr. - De erre miből lesz pénze? - Természetesen csak a banki garanciával vásárolhatom meg. - Akkor mégiscsak van rá reális esély, hogy elvesszen az önkormányzat tulajdona? - Ha esélylatolgatásba kezdünk: van esély arra, hogy kilábal a magyar gazdaság a mai recessziós állapotból? A pert szüneteltetik A város azonban nem pusztán ezt a területet veszítheti el. Mi a helyzet a be nem fizetett bérleti díjjal, ami két évet figyelembe véve nem kevesebb mint 12,5 millió forint? - A város nem a fennálló összeg behajtására, hanem úgynevezett számadási kötelezettség megállapítására indított keresetet a megyei bíróságon - mondja dr. Göttlinger István irodavezető. - Ez annyit jelent, hogy a területre a bérleti időszakban építményeket emelt a vállalkozó, a két fél így elszámolhat, megegyezésre juthat. Jelenleg a pert szüneteltetik. Időközben Kanalovics László újabb ajánlatot kíván tenni, amit zárt ülésen május 6-án tárgyalt a gazdasági bizottság. Itt azonban konkrétumok újfent nem hangzottak el, mint ahogy lapunknak sem tudott megnevezni egyetlen új forrást sem hitelnyújtóként. - Nem arról van szó, hogy az időhúzás taktikáját követi a vállalkozó? Dr. Göttlinger István: - A bizottság tagjai úgy döntöttek, a soron következő ülésen még egyszer meghallgatják és amennyiben május 20-ig konkrétumokat nem tud megfogalmazni, az eljárás folytatását javasolják. Az ajánlatnak megalapozottnak kell lennie mind a város, mind a hitelt nyújtó pénzintézet irányában. „Rengeteget tanultam" Decsen egy 100 méteres üvegházból indult. Virágbolthálózatot épített ki, aztán volt egy nagy álma, a Gemenc Expo. - A Kossuth téren nem férne el annyi bukott vállalkozó, amennyit a magyar gazdaság produkált. Nem igaz, hogy ennyi tehetségtelen ember van. Egyszerűen nem tűrik meg a hosszú távon gondolkodó, korrekt vállalkozókat. Ma az jár jól, aki megmeríti a hálót és továbbáll. Persze én is rengeteget tanultam: a munkatársak megválasztásában, megfizetésében... Es talán hozzátehetjük, az időzítésben is. Mert a holnap vállalkozásának nevezett Gemenc Expo nem biztos, hogy életképes maradhat 1993. Magyarországán, Szekszárdon. Ami tény: az OTP fizetési meghagyása Kanalovics László ellen május 3-án jogerőre emelkedett, vagyis a tartozás végrehajtható. Hogy az összeg nagysága mekkora, arról a vállalkozó nem nyilatkozott, így az banki titok. Mindez azonban érinti a várost, rövidesen tárgyalni kell arról, hogy a jelzáloggal terhelt földterületet, a 60 ezer négyzetmétert beszámítja-e a pénzintézet vagy sem. Nyitott kérdés, hogy az expóval együtt elúszik-e a város pénze is... Takács Zsuzsa Kapfinger András