Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-09 / 18. szám

1993. MÁJUS 9. , SZEKSZÁRDI IASARN4P 5 Békési realista Stagnálásra még van esélyünk A sok érdeklődő jó híreket érdemelne, ezt azonban nem, csupán őszinteséget ígért Békési László MSZP-s országgyűlési képviselő, a parlament költségvetési bizottságának alelnöke, csütörtöki szekszárdi előadásán. Az őszinteségen kívül mással is enyhítette a kedvezőtlen „hírek" súlyát. Ez az ember ért ahhoz, amiről beszél - nyugtázhatta a magyar gazdaságért aggódó hallgatóság -, s ma e sovány vigasszal is be kell érnünk döntéshozatali rendszerünk kétségbeejtő állapotán tépelődve. A szirénhangok részben igazak Az év első négy hónapjának gazda^fe teljesítményeiről szólva Békési wbzIó a „középutas" számítások megvalósulásáról számolt be. Az iparban a teljesítmények csökkenése megállt, a mezőgazdaságban viszont évek óta, példátlanul, nem fedezik az árualapok a keresletet. A megtakarítások továbbra sem mennek át a termelésbe. Az inflációs ráta némileg magasabb a vártnál. Összességében stagnált gazdaságunk. A mindannyiunk fülének kellemes szirénhangok - melyek szerint a nagy sokkokat már elviseltük, sok az új vállalkozás, keleti piacainkat nyugatira váltottuk, társultunk az EK-val, mi vagyunk a béke szigete stb. - részben igazak ugyan, de nem elegendőek a növekedéshez, legföljebb a további stagnáláshoz. Ami eredményt hozhat A gazdaságpolitika rövid időn belüli markáns változtatásával ha látványos fejlődés nem is lenne elérhető, de az áldozatokat mérsékelni lehetne - véli az expénzügyminiszter. A következőket tartja legfontosabbnak. Az államháztartást - mely az átlagember szemében nem véletlenül tűnik pénzelszívónak, túlköltekezőnek rendbe kell tenni. Ennek nem lehet tovább eszköze az adók növelése. Preferálni kellene viszont az adórendszerrel a befektetéseket - szemben a mostani A japán hitel egyelőre magyar Előnyben a mikrovállalkozás A Japán Start - így ismerhettük meg elméletben azt a hitelkonstrukciót, amelyet az Export-import Bank of Japán és & Magyar Nemzeti Bank közti szerződés megkötése óta, múlt év decemberétől várunk. Sokszori halasztás «

'n a hasonló esetekben már megszot, időt rabló vitás kérdések részben tázódtak, s néhány nap óta Szekszárdon is lehetőség van a hitel igénylésére. Igaz, egyelőre csak a célra szánt összeg felére szabad a gazda. A konstrukció ugyanis két részből tevődik öszsze. A japán bank biztosítja majd az öszszeg egyik felét, amivel elsősorban középvállalkozásokat kívánnak támogatni, s a Magyar Nemzeti Bank a másik 8 milliárd forintot, mikro- és kisvállalkozások részére. Ez utóbbiról kérhető tájékoztató és pályázati anyag az OKHB RT. kisvállalkozói fiókjában, melynek vezetőjétől, Szíjártó Lászlótól kértünk részletekbe menő információt a sokak által várva várt lehetőségről. A „Japán Start" - miként az előbbiekből kiderült - jelenleg kifejezetten magyar, hivatalosan a „Japán hitelkonstrukcióhoz kapcsolódó jegybanki forrású kisvállalkozói hitel" az elnevezése. Sikerrel pályázhatnak rá belföldi magánszemélyek, akik üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak vagy társas vállalkozások, amelyek mikro(max. 10 fő foglalkoztatott) vagy kisvállalkozásnak (max. 60 fő foglalkoztatott, legfeljebb 500 millió forintos éves termelési értékkel) minősülnek. A hitel felhasználási célja lehet új beruházás, felújítás, bővítés, modernizálás, általában termelékenységnövelő projekt. Forgóeszköz-finanszírozásra csak járulékosan a fejlesztéshez kapcsolódó tartós, illetve induló forgóeszközre adható. Nem nyújtják hadiipari fejlesztésekhez, de ingatlanügynöki, szórakoztatóhelyi és környezetre ártalmas tevékenységekhez sem. A hitel összege legfeljebb 30 millió forint lehet. A fejlesztés összköltségének legfeljebb a 70 százalékát adhatja a hitel, a 30 százalék saját erőm minimum harmada készpénzben kell hogy rendelkezésre álljon. A kölcsön futamideje - 2 év türelmi idővel - a kapott összeg nagyságától függően legfeljebb 8, 10 illetve 15 év. A kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka + 2 százalék, ami jelenleg évi 17 százalék. Kezelési költséget a bank nem számít fel. A kölcsön biztosítékául a bank által kért jogi biztosítékot, ennek hiányában a Hitelgarancia Rt. kezességvállalását kell felmutatni. Erre a hitelformára - említettük 8 milliárd forint áll rendelkezésünkre, és 7 bank folyósítja, köztük kis bankok is. Az valószínűsíthető - tudtuk meg Szíjártó Lászlótól -, hogy az OKHBnál rendelkezésre álló összeg tetemes lesz, nem fogy el napok alatt, így esélylyel pályázhatnak mindazok, akiknek megalapozott üzleti terv támasztja alá fejlesztési elképzeléseit, s vállalkozásuk méretei is megfelelnek az előírásoknak. A kissé nagyobb, közepesnek minősülő vállalkozások további várakozásra ítéltettek: kénytelenek megvárni a japán hitel japán részét. gyakorlattal, mely a megtakarításokat ösztönzi. Az „oszthatatlan társadalmi rezsi" csökkentése szükséges. Nem lehet nagyobb a demokrácia működési költsége - az igazságszolgáltatás területét leszámítva - mint a diktatúráé volt. Ennek megvalósításához persze politikai eltökéltségre lenne szükség, amikor is nem a hatalom mindenáron való megtartása a legfőbb cél. A költségek csökkentésére néhány javaslat hangzott el. Megszüntethetők párhuzamos struktúrák. A gazdasági, társadalombiztosítási, települési stb. önkormányzatok termelővagyonhoz juttatásával növelhető a hatékonyság. Olyan külpolitikával, mely a békés egymás mellett élést tartja szem előtt, a honvédelmi kiadások a biztonság fenntartása mellett is csökkenthetők. A bankrendszer rendbetétele talán a legsürgetőbb feladat. Ma behajthatatlan követeléseik miatt a kereskedelmi bankok további kockázatot nem tudnak vállalni, s a legnagyobb megtakarítások mellett sem finanszírozzák a gazdaságot. Megoldás lehetne, ha; jelentős céltartalékaikat részben e követelések leírására használnák a bankok; ha felszámolnák azokat a cégeket, ahol remény sincs az eredményes működésre, s a vagyon értékesítéséből a tartozásokat részben kompenzálnák; ha a végképp reménytelen eseteket az állam átvállalná. A keleti piacok visszaszerzésének nincs alternatívája. A nyugati integráció fontos, de illúzió azt hinni, hogy kiválthatja a keletit. Ezen áll vagy bukik a munkanélküliség, a további gazdasági visszaesés... Amíg nincs jobb megoldás, bizony vissza kell térnünk az árucseréhez, s nemcsak néhány magánvállalkozás szintjén. Be kellene végre fejezni a a mezőgazdaság szétverését. A magyar mezőgazdaság nem állt ugyan a legfeljettebb agrárországok szintjén, de a mi struktúránkban mégis versenyképes, húzóágazat volt. Bűn föláldozni a politika oltárán, s egy, a magyar, de az európai fejlődéstől is idegen struktúrát kialakítani, aminek tőkeigényes volta Amerikában is bebizonyosodott. A legmagasabb ár vezérli A privatizációról kérdésre válaszolva szólt Békési László. Három fő célja kellene hogy legyen. Biztosíthatná az eredeti tőkefelhalmozást, ami folyó jövedelmekből nem, csakis a felhalmozott vagyonból lehetséges. Ez a vagyont versenyképesen működtetni tudó, valódi tulajdonosi réteg kialakulását eredményezheti. A fölhalmozódott külső-belső adósságnak is egyedüli forrása. Mai privatizációs politikánk nem ezt a három fő célt szolgálja. Első helyén politikai célok - kárpótlás, reprivatizáció, a hatalomhoz lojális réteg kialakítása - állnak. Az üzleti privatizációban nem a szakmai befektetők nyernek elsősorban teret. A rendszert az elérhető legmagasabb ár vezérli, holott itt gazdasági struktúráról, piacvédelemről, foglalkoztatásról is gondoskodni kellene. - ri Evangélium „Jézus ... elcsodálkozott" Lukács 7,9 A kapernaumi százados haldokló rabszolgája meggyógyítására kéri Jézust. A kicsiny zsidó gyülekezet elöljárói lelkesen közvetítenek a pogány százados és a csodatévő Mester között: „Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, ő építtette a zsinagógát is nekünk." A ház közvetlen közelében azonban megállítják Jézust a százados barátai újabb üzenettel: „Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj, sőt magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám..." - hisz alárendeltjei neki is teljesítik parancsszavát - fűzte hozzá magyarázatként. Jézus valóban megszólalt: „Mondom nektek, Izraelben sem találtam ekkora hitet" - ennyit mond, a barátok azonban már egészségben találják a haldoklót, amikor visszatérve átlépik a százados háza küszöbét. Vannak ma is olyan helyzetek, amikben gyakran elhangzik valakire vagy valamire nézve: Ezen már csak a csoda segít! Tudnunk kell, hogy a Jézus szavába vetett hit „vonzza" a csodát. Nemcsak azt hihetjük, hogy Jézus szava igaz, hanem azt is, hogy szava erő: gyógyulásra, szabadulásra, megoldásra. A szabad választási lehetőség minden időben fennáll: a hit elutasítása, hitetlen vagy hit nélküli életvitel sokak számára természetes. A felhozott bibliai példa mellett a nyilvánvaló többség a rabszolgát beszélő szerszámnak tekintette, a régit újjal pótolta - a leigázott zsidókat ellenségnek tekintve, elnyomta, semmint imaházat építtetett nekik, természetesen megvetette, semmiképpen nem szerette - a közülük való rabbit tán tisztelte, de magát nála alacsonyabbnak semmiképpen nem tekintette. - Ez azonban nem a hit, nem a csoda, hanem a természetes elmúlás útja. Jézus a hit útjára hív! Szilvássy Gyula református lelkész