Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-04-11 / 14. szám

1993. ÁPRILIS 11. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 5 A -L. JL hírek úgy szóltak, hogy görög éttermet nyit Szekszárdon... Miért pont azt? Lesz rá igény? - Ez így nem egészen pontos. Inkább úgy fogalmaznék, hogy iternacionális konyha lesz az étteremben. Attraktív és hagyományos ételeket szeretnék egymás mellett kínálni. Olyan ételeket, amelyek bizonyítottak már mindenütt a világon. Azt mondom, hogy műszaka, akkor tudják az emberek, hogy az görög étel, egyébként Perzsiából származik, darált hús burgonyával vagy kékparadicsommal, azt hiszem itt azt padlizsánnak hívják vagy a töltött paradicsom, de ezt elfogadja a német az angol és remélem a magyarok, a szekszárdiak is megkedvelik. Kínai étterem minden nagyobb városban van. é

álunk is lesznek kínai ételek, de úgy fvezem, hogy csak hétvégeken. Egy jo spagetti, ami ugye olasz étel, az mindig népszerű. A szerb konyhából feltétlen szeretnék választékot. - Honnét lesz ehhez szakács? - Úgy, hogy jártam a világot és mindenhol tanultam valamit. Nem én leszek a szakács, de a konyhát felügyelem. Feleségem Xénia, aki egyébként vegyészmérnök, az éttermet, a pincéreket fogja irányítani. - Járta a világot. Hogy kezdődött ez? - Mi akkor Jugoszláviában szabadabbak voltunk, mint a magyarok. Utazhattunk, ahova akartunk. Először mint stopoló (autóstopos) jártam be Európát. Akkoriban Dubrovnik mellett egy Cavtat nevű kisvárosban léptem fel esténként. Jöttek a Nyugatról a vendégek, hallották az énekem, és meghívtak, hogy menjek ki az ő éttermükbe is fellépni. Elmentem egy helybe, ott voltam egy hónapig, addigra egy ^^íásik vendég meghívott egy másik helyre. Ebből éltem és vándoroltam szinte egész Európában. - Később a világot is... - Először egy fúrótornyon dolgoztam. Nem volt nagy torony, talán ha kilencszázán dolgoztunk ott. Oszlopokon állt a tenger fölött tizenöt méterrel. Amikor nagyobb hullámok voltak, felcsaptak a torony aljáig. Két-három havonta mehettünk néhány nap szabadságra. - Hogy lehet ezt elviselni? - Mindent el lehet viselni. Nálunk abszolút szesztilalom volt. Szinte minden műszakban riadókészültség. Nem naponta, hanem műszakonként. Ez azt jelentette, hogy mondjuk dolgoztam este hattól reggel hatig, kicsit beszélgettünk, elmentem hétkor aludni, és fél nyolckor riadó. Aki nem vette komolyan, azt a következő helikopterrel hazaküldték. Kellett ez, mert gyakran tört ki tűz a tornyon és olyankor mindenkinek tudnia kellett, hogy mit csináljon. - Aztán hajóra került... - Akkoriban Olaszországban énekeltem. Velencében éltem és felvettek a LIGA-BUE szervezetbe, amit fehérruhások egyesületének lehet lefordítani. Szakácsok, pincérek, londinerek tartoznak - Kikérem magamnak, bár bizonyos értelemben tényleg menekült vagyok. Jugoszlávia egy gyönyörű ország volt. Ott minden megvolt. Volt tengerünk, őserdőnk, de még sivatagunk is. Azért beszélek múlt időben, mert én már magyarnak érzem magam. Ha a szekszárdi röntgen nem lenne rossz, már talán magyar állampolgár lennék. Csak a röntgenvizsgálatra kell várnom. Egyébként miután eljöttünk, egy hétre rá kijött a rendelkezés, hogy a férfiak tizennyolctól hatvanéves korig nem mehetnek külföldre. - Ön viszont, ha úgy tetszik, időben e|jött. Miért pont Szekszárdra? - Szabadkához negyven kilométer Szeged. Ott próbálkoztunk először. Nem tetszett a légkör. Aztán Halason „csináltunk" hamburgeriát. De az is Alföld, mások az emberek, ridegebbek, hidegebbek, nem éreztük ott jól magunkat. Utána hat hónapig Svédországban éltünk. Onnét is visszajöttünk. Egyik ismerősünk javasolta, hogy menjünk Paksra. Csak hát a Dunán Bajánáljöttünk át. Itt Szekszárdon, pont a Béla téren megálltunk. Annyira megtetszett a város, hogy úgy döntöttem, itt kell élnünk. - Meddig? - Az egykori Teke sörözőt itt a Dózsa György utcában öt évre vettem ki. Ez idő alatt lesz lehetőségünk dönteni, hogy egész életben maradunk-e? - Üzletpolitikáját, tervezett ételválasztékát ismerve nem vagyok abban biztos, hogy kell ez a szekszárdiaknak. Kire számít? Kik lesznek a jövendő vendégek? - Exkluzív éttermet szeretnék. Olyan embereknek, akik nyitottak az új ízekre és nemcsak zúzapörköltben képzelik az ebédet. Természetesen nálam is lesznek hagyományos ételek, az első időkben azt is ki kell tapasztalnom, mire vevők a szekszárdiak, de a hogy is mondják magyarul? - a menüétkeztetésnél is azt szeretném, hogy egy hónapban harmincféle étel legyen. Tehát aki ide befizet étkezni, az ugyanabban a hónapban nem eszik kétszer ugyanazt. Mert hajószakács voltam, a tengeri állatokból készült ételek is kedvenceim, szeretném itt is megszerettetni. Egyelőre, mert Horvátországban a szállítás bizonytalan, repülővel hozatom az alapanyagot. Ha a szekszárdiak vevők lesznek a tenger gyümölcseire, akkor ezek az ételek mindig szerepelnek majd az étlapon. - A „menekültek", elnézést, hogy sértés e szó, tranzitállomásnak tekintik Magyarországot, ön úgy beszél, mint aki itt akar élni. - Hogy is mondják magyarul? Fellengzős vagy túlságosan érzelgős a szó? Én új hazát választottam magamnak. Magyarországot, és ha bejön a számításom, akkor Szekszárdot. TAMÁSI JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS ide. Az étteremben énekes voltam, de egy kis, talán negyvenkilós szicíliai ember volt a főszakács. Előbb csak szórakozásból segítettem neki, meg hogy eltanuljam a főzést, később már ő javasolta a főnöknek, hogy kapjak külön fizetést ezért a munkáért. Nagyon sok matróz evett nálunk. Akkor szervezték a legénységet egy Japánba induló hajóra. Hívtak, hogy menjek el szakácsnak. Nagy hajó volt, nem mertem elvállalni. Végül egy kisebbre mégis elszerződtem. - A Rejtő-könyvekben olvastam, amelyekről azt mesélte, hogy azokból tanult meg magyarul, hogy a szakácsot, ha nem jól főzött, még a tengerbe is bedobták a matrózok... - Ez azért túlzás, de tény, hogy aki ellen panasz van, a legközelebbi kikötőben kiteszik. Volt, hogy repülővel mentem Dél-Amerikába, mert az egyik hajón leváltották a szakácsot és addig nem indultak tovább, amíg oda nem értem. A tengeren nagyon fontos, Internacionális éttermet akarok - Mit jelent az, hogy nagy vagy kis hajó? - Hát a nagy hajók, azt hiszem magyarul úgy mondják tankerek, azok inkább úszó szigetek. Ott a hajón is kismotorokkal közlekednek a matrózok. A miénk ehhez képest kicsi volt. Száznyolc méter hosszú és harmincnyolc méter széles. a legfontosabb az étkezés. Amikor tizenöt-húsz napig nem kötünk ki, a matrózok központi témája, hogy mi lesz reggelire, ebédre vagy vacsorára. Ennek kell megfelelni. - Váltsunk témát. Magyarországon egyre több a környező országokból érkező vendég. Ha önre azt mondják, hogy jugoszláviai menekült, sértőnek tartja? Vladimír Erdeg 1948-ban született Becskereken, amit akkoriban szigorúan Zrenjaninnak írtak. Iskoláit ott végezte, m^jd énekesként bejárta Európát, hajószakácsként az egész világot. A déli Tűzföldtől Svédország partjaiig ették a főztjét a matrózok, a kapitányok. Másfél éve úgy döntött, hogy Magyarországot választja új hazájául. Előbb Szegeden, majd Kiskunhalason élt. Véletlen folytán fedezte fel a városunkat. Rövidesen éttermet nyit Szekszárdon, a bíróság mellett.