Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-03-28 / 12. szám

24 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1993. MÁRCIUS 28. H -uszonhárom „reményteljes" esztendő után végleg felbomlott az a szexkommuna, amely eddig az ausztriai Friedrichshofban egzisztált. Az 500 tagot számláló közösség a szabad testiséget hirdette, s szigorú hierarchia szerint élt. Ottó Mühit, a „vezért" istenükként ajnározták, mindaddig, amíg különös gusztusát meg nem elégelték. Az „isten" elvárta ugyanis, hogy vele a kommuna valamennyi nőtagja lefeküdjön. Ám, nem ez volt a legnagyobb skandallum, hanem az a tény, hogy Mühlnek 13-14 éves lánykákat kellett „szervírozniok", akár egy étteExszexkommuna Egy „isten" alkonya remben: a la card. A „szent gyermekkor" ilyetén elvesztése nem egyezett a szülői morál elemeivel, így azok szembeszegülni kényszerültek. Egyre többen hagyták el a közösséget. A végül mindösszesen 40 főre apadt Kráter utcai „gyülekezet" kimondta hát önfeloszlatását. Az idáig sima ügynek vélt dolog igen magas hullámokat vert nyugati sógorainknál. A bulvársajtó úgy tartja, hogy az ügyben az egykori kancellár, Kreisky is érintett(!?) Hogy mennyiben? Annak az állami támogatásnak a révén, amit az exvezető a kommuna gomera-szigeti üdülőparadicsomának létrehozásakor támogatás címén kiutaltatott. Nem megnyugtató annak a 25 millió német márka összegű vagyonnak a sorsa sem, amelyet az exszextagok 1969 óta felhalmoztak. Felosszák vagy származzék vissza az államra? Ez most a kérdés! Istenem, az „enyém és a tied" itt is mennyi lármát szüle! Noha azt hinné az ember (a magamfajta), hogy ilyen problémák csak kis hazánkban vannak. Mármint tulajdonrendezési, merthogy szabad szexkommunákról - legalábbis hivatalosan?! - ez eddig nem szólt a fáma. Netán más lenne a fedőnevük? -bb Fotó: - Kafi Kezelés - kizárásos alapon Minden ötödik nő fertőzött... Cseppet sem túlzó számítások szerint minden ötödik nö szenved benne. Az Egyesült Államokban a nemi úton terjedő betegségek közül ez a leggyakoribb és egyre inkább Európában is járványszerű méreteket ölt. Statisztika bizonyítja, hogy a tizenévesek és az első terhességmegszakításra jelentkezők fertőzöttsége 10-20 százalék között mozog, néhány éve végzett felmérés szerint a panaszmentes terheseknél 18(!) százalék volt a fertőzöttség. A kórokozó a Chlamydia trachomatis. A furcsa nevű nemibetegségnek nőgyógyászati, urológiai, szemészeti, reumatológiai szövődményei lehetnek és szakemberek véleménye szerint gyakori következmény a méhen kívüli terhesség, az újszülöttek fertőzöttsége, a magzat károsodása. És ha a házasságok 13 százaléka meddő Magyarországon, abban szerepe van a Chlamydia trachomatis fertőzésnek is. Nincs mód a kimutatására... A rövidesen járványméreteket öltő nemi betegség visszaszorítására egyelőre kevés a remény. Nem azért, mintha az orvostudomány nem ismerné a kórokozót vagy a szükséges ellenanyagot. „Nincs mód a fertőzöttség kimutatására helyben" - mondja legnagyobb megdöbbenésemre dr. Panka József, a Tolna megyei kórház osztályvezető főorvosa. Rendkívül drága mikrobiológiai módszerek szükségeltetnek, ennek a háttere pedig Magyarországon nincs meg. A főorvos még olyan szakintézmény címét sem tudta említeni, ahol rendelkeznek a szükséges tárgyi feltétellel. Ahogy dr. Panka hangsúlyozta: „A dolog labor-diagnosztikai probléma, anyagok, eszközök szükségesek. Nekünk a váladékot levenni nem kunszt..." Csakhogy a nélkülözhetetlen labortechnika drága. Már korábban tárgyaltak erről a megyei kórház laboratóriumának főorvosával - egy ajánlat apropóján. Akkor nem volt 2 millió forintja e célra a megyei kórháznak. Jóllehet nem csupán a Chlamydia trachomatis kimutatására lett volna lehetőség, hanem az AFP-vizsgálatot is helyben végezhették volna el. A mai gyakorlat szerint ugyanis a terhes asszonyok vérmintáját Pécsre szállítják, ez évente a megyében 4000 AFP-vizsgálatot jelent. Mellékhatás nincs Reménysugarat nyújtott volna a Népjóléti Minisztérium idei pályázata, ha nincs a szigorú megkötés: csak olyan szülészeti intézmények pályázhatnak, amelyek mögött perinatális intenzív centrum van, vagyis Budapesten, Pécsen, Debrecenen, Szegeden kívül senki. Ez méltánytalanul háttérbe szorítja a megyei kórházakat, vélekedik dr. Panka József, ráadásul csak xr összeg 60 százalékát finanszírozza meg a tárca. Ha valamilyen helyi pénzforrás nem kínálkozik, mi marad a szekszárdi és Tolna megyei nőknek? A szülésznőgyógyász sorolja a forgatókönyvet: folyásos panaszokkal jelentkeznek a nőgyógyászati rendelésen, amit az esetek többségében gyógyítani tudnak, kimutatják a kórokozót, kivéve, ha az a Chlamydia trachomatis. Ha a beteg állapota nem javul, „vakon" elkezdik a Chlamydia elleni kezelést, ami - legalább ez megnyugtató nem járhat mellékhatással. Hosszadalmas ugyan, de Tetránnal gyógyítható. Vagyis utólag ismerhetik fel, milyen kórokozóval álltak szemben. íme az egészségügy pénztelenségének újabb következménye, ami nem csupán a gyengébb nemet fenyegeti, hiszen a főorvos tájékoztatása szerint, például az uszodák vize okozta kötőhártya-gyulladások is nagymértékben e fertőzésre vezethetők vissza... -takács-