Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-03-28 / 12. szám

1993. MÁRCIUS 21. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 Kedves Olvasó! Mint azt tapasztalta, a Szekszárdi Vasárnap immár a harmadik évfolyamát éli, és ma cseppet sem lebecsülendő teljesítményként megszakítás, kényszerszünet, terjedelmi csorbulás nélkül kerül minden hétvégén a Szekszárdon és környékén élő közel húszezer polgár kezébe. Sőt, pontosan egy hónappal ezelőtt merész vállalkozásba fogtunk: hetilapunk mellett havonta egy alkalommal egy vaskosabb havilapot, igazi magazint próbálunk nyújtani. Az élet és az önöktől érkező igények, észrevételek diktálták ezt, hiszen korrektül, hitelesen tájékoztatni, kikapcsolódást, szórakozást nyújtani, ugyanakkor szellemi mércét meghatározni, olvasmányt adni egy határon túl csak nagyobb terjedelemben lehet. Elképzelésünk talán célt ért, ezt akkor mérhetik le, ha kézbe veszik, elolvassák a most második alkalommal megjelenő 32 oldalas lapszámunkat. És ha eddig nyilvánosan nem fordultunk támogatásért a Szekszárdon és környékén élőkhöz, olvasóinkhoz, az nem azt jelenti, mintha nem lett volna és nem volna a mai napon is szükségünk ingyenesen „árusított" lapunk pénzbeli segítésére. Amíg lehetett, nem akartuk ezt a lehetőséget kiaknázni. Most, éppen a fent leírt terveink, a lap színvonalának emelése, a profilbővítés miatt tesszük meg ezt a lépést. Szekszárd Város Önkormányzata támo•

atja és ha úgy tetszik, ma fenntartja a Szekszárdi Vasárnapot. Ez azonban em egyenlő az eltartással, hiszen aki lapunkat ismeri tudja, hogy ebben városházi rendeletek, információk, közlemények látnak napvilágot hétről hétre, ami éves viszonylatban milliós nagyságrendekre rúg. És csak zárójelben tegyük hozzá, nem azonos, és nem tévesztendő össze a szellemi azonosulással, elkötelezettséggel. De most inkább a pénzről. Többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, miért nem árusítjuk pénzért a Szekszárdi Vasárnapot - szívesen fizetnének érte. Ez, bármennyire is furcsának tűnik, egyelőre „túl drága" lenne. Arról van szó, hogy egy Szekszárd nagyságrendű város és környezete nem ad annyi olvasót, hogy még olyan drága lapból is elegendő bevétel jönne össze. Célunk pedig nem az, hogy egy szűk, módos rétegnek nyújtsunk olvasnivalót. Ezzel egyiítt szükségünk van a legkisebb támogatásra is. Talán nem élünk vissza olvasóink bizalmával, ha azzal a kéréssel fordulunk hozzájuk, önökhöz, hogy akár a lapelőállítás minimális összegével, forintokkal, százforintokkal is támogassák a Szekszárdi Vasárnapot. Következő lapszámainkban rendszeresen közzétesszük majd a Szekszárdi Médiafejlesztő Alapítvány bankszámlaszámát, az erre befizetett összegek lapunk megjelenését segítik. Vállalkozók, cégek számára a szimpátián túl talán vonzerőt adhat, hogy a befizetett támogatást az adójából leírhatja, hiszen az alapítvány az APEH ilyen jellegű állásfoglalását élvezi. Kedves Olvasó! Ha csak havonta száz forinttal támogatja a Szekszárdi Vasárnapot, akkor megjelenésünket segíti, hosszú távon hozzájárulhat lapunk nívójának megőrzéséhez. . TAKÁCS ZSUZSA • OTP 469-98004/840-5988-6 A mi napunk után... Az anyák, a gyermekek, általában a nők, a fegyveres erők és a pedagógusok melleit esztendőnként egyszer napja adatik az újságíróknak is. Ünneplésünkre már egy ideje a korábbináljóval szerencsésebb időpontban, március 15-én kerül sor. így történt ez az idén is, többek közt Szekszárdon, alaposan kibővített zárt körben, a városházán. Újságírók lehettünk tán bő másfél tucatnyian, ami kár, mert ennél sokkal többen vallják magukat közibénk tartozónak, binokosai igazolványunknak, ami természetesen még nem feltétlenül garancia az újságírásra. A közgyűlési teremben helyet foglalók többsége a szakmánk, mesterségünk, hivatásunk iránt érdeklődő volt. ami örömöt ébreszt. Ugyanígy a polgármester jól körvonalazott alapgondolata, aki a sajtó képviselőit és elviselőit, honés városatyákat, szemlátomást igyekezett közelebb hozni egymáshoz. Csak hódolat illeti érte, amit valószínűleg nem vár, nem bírálat, amiben enélkül is bőven lehet része. Az összhatás számomra meglehetősen döbbenetes volt. Ilyen élesen fogalmazva ugyan nem, de hangot kapott az a vélemény, hogy a sajtó szabad ugyan, de csak azt szabadna írnunk, ami másoknak is tetszik. Hiszen ezt csináltuk évtizedekig. Most persze köpönyegetfordítottunk, ami egyébként ismereteim szerint széles e hazában korántsem csak az újságírókra jellemző. Politikusokra is, akik talán nem ismerték, de követték azt a gyakorlatban egyébként mindmáig bevált bölcsességet, hogy „Magyarországon az ember nem úgy politizál, ahogyan kell, hanem ahogyan lehet. "Egyébként ma sem. Tisztelet a kivételnek, de az egyik oldalról azt a hangot éreztem kicsengeni, hogy felháborító, ha a másik ember másként gondolkodik és mond véleményt, mint ahogyan én azt helyesnek tartom. Pedig „az újságíró is ember", ahogyan egyik hozzászóló kollégám Kádár Jánost idézte, ami manapság ünnepi alkalmakkor legalábbis szokatlan. A másik oldalról saját szakmám képviselői tűntek döbbenetesnek. Foghíjas megjelenésükkel mintegy azt dokumentálva, hogy sokan csak magunknak írunk, csalhatatlanoknak érezzük magunkat, akár csak a hit dolgaiban az apostoli szentszék, és egyáltalán nem érdekel bennünket a másik tehát olvasói - oldalról elhangzó vélemények. A végeredmény mégis megnyugtató. Az igazán nem országosjelentőségű, de nekünk nagydn fontos, Szekszárdon legalább jó szándékú kísérlet tönént a főszereplő olvasók és az értük (kellene, hogy) élő újságírók összebékítésére. Követendő példa lehetne északabbra a Duna mentén. Budapesten is. Hosszú távon objektív idealista, tehát a röviden keserű pesszimista lévén, gyanítom azonban, hogy ez a vágyam csak illúzió... ORDAS IVAN Lapunk tartalmából 4-5. old. Csóti: Az asztrológia nem csillagjóslás? 7. old. Steiner István: Merre tart a nagyüzem? 8. old. Udud Teréz: Alternatív környezetvédelem 9. old. Kranjecz Zsuzsa: A város nem építkezik 10-11. old. Takács Zsuzsa: A főigazgató, aki időnként balett-táncosok öltöztetője 11. old. Kaczián János: 1848. március 25-e Szekszárdon 12. old. Csóti: A szocializmus kacatjai 13. old. Bayer Béla: Mágikus henger, kanveréb avagy érdemmé lett a seftelés 14. old. Baka István: Micimackó változatok 16-17. old. Határnapok - táblázat vállalkozóknak, magánszemélyeknek, cégvezetőknek az 1993. évi legfontosabb befizetési kötelezettségükről 18. old. Deutsche Seite 19. old. Sas Erzsébet: Virágok éneklése 20. old. V. Ganszler Beáta: Gyermekkert. Bemutatjuk a Takács testvéreket 21. old. Bálint György: Magyar út az atomizálódó kézilabda ellen 22. old. Szekszárd Város Önkormányzata állattartási rendelete 23. old. Városházi kopogtató 24. old. Takács Zsuzsa: Minden ötödik nő fertőzött. Bayer Béla: Exszexkommuna 25-28. old. Közlekedési melléklet. Profi védelem a betörők ellen, Az év autója, a Nissan Micra, Tompított fényszóró - hol és miért? 29. old. Sport - Bálint György: Aki A-t mond, mondhat B-t is 31. old. Sas Erzsébet: Nemcsak nőknek - összeállítás a főállású anyaságról Fotó: Kapfinger