Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-03-21 / 11. szám

SZEKSZÁRDI 1993. MÁRCIUS 21. VASÁRNAP lyzetben esetleges átalakítás, hozzáépítés kinek a pénzéből történt. - A lakáshasználatot megosztó döntések esetén mekkora az esé^fe annak, hogy akik házasfelekírent nem tudtak együttélni, szomszédokként kijönnek egymással? - A jogszabály kimondja, hogy a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében lévő lakás használatát meg kell osztani, ha ezt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma lehetővé teszi. Kivételt jelent az az eset, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekének súlyos sérelmével jár. Ilyenkor is jár azonban a lakás elhagyására kötelezettnek lakhatási joga ellenértékeként bizonyos kárpótlás, amelynek nagyságát korábban mérlegelés után a bíróság állapította meg. A családjogi törvény 1986-ban történt módosítása viszont a beköltözhető és lakott forgalmi érték különbözeteként pontosan meghatározza a lakáshasználati jog ellenértékét. Mondjuk egy lakás üresen 1 milliót ér, de ha lakik benne valaki, s úgy akarják eladni, értéke 600000 Ft. A lakáshasználati jog ellenértéke tehát a törvény szerint 400 000 Ft lesz. Ezt a magas összeget viszont gyakran képtelenség megfizetni. A hozzánk fordulóknakjogot és igazságot tudunk szolgáltatni, de ez nem minden esetben jelenti gondjaik tényleges megoldását is. Mi nem tudunk lakást, pénzt adni. A bíróságon nem áll rendelkezésünkre olyan eszköz, amellyel a válságos élethelyzetbe került emberek egzisztenciális problémáját meg tudnánk oldani. ...talán az új szociális törvény... - Az új szociális törvény milyen segítségnyújtást tesz lehetővé a hasonló krízishelyzetben lévők, segítségre szorulók számára? Sümeginé Vécsei Mária, a polgármesteri hivatal családvédelmi és szociálpolitikai csoportjának vezetője: - Nagyon sokan keresnek meg bennünket. Nemcsak olyanok, akiknek alkoholista férjük elől kell menekülniük. Hasonló lakásgondokkal küzdenek az állami gondozásból kikerülők, a munkahellyel nem rendelkezők. Egyelőre nagyon csekély a lehetőségünk a segítségre. Megpróbáljuk rábírni a nálunk jelentkezőt, keressen egy szolid árfekvésű albérletet. Eddig az volt a gyakorlat, hogy egyszeri támogatásként az első albérleti díjat kifizettük. Utána beléptek azok a rendszeres támogatási formák, amelyek rendelkezésünkre álltak: rendszeres nevelési segély, térítési kedvezmény vagy eseti segélyek. A hamarosan hatálybalépő szociális törvény talán egyszerűbbé teszi, megkönnyíti a helyzetet. E jogszabály szerint a 30000 főnél nagyobb lélekszámú településeken az önkormányzat átmeneti elhelyezési formákat köteles biztosítani. Erre az 1997-ig megvalósítandó feladatra a szociális bizottságnak már több elképzelése van. A szociális törvény körülhatárolja a jogosultak körét és a támogatás mértékét, de ezt konkrétan az önkormányzatoknak kell meghatározniuk. ...krízishotel vagy éjjeli menedékhely? Papp Győző, az önkormányzat által létrehozott családsegítő központ vezetője: - A mijelenlegi lehetőségeink is korlátozottak és esetlegesek. Például, ha az egyik házastárs alkoholelvonó gyógykezelésre szorul, akkor beutaljuk. Vagy körülnézünk, hogy „nincs-e valami jó kis betegsége", mert akkor kórházban vészelhet át egy-két hetet. - S mi lesz a gyerekekkel? - Ez a legnehezebb. Ilyenkor van még egy választási lehetőség: az ember felajánlja a saját lakását. - ??? - Három ügyfelünket ismerősök tanyáiban helyeztük el, néhányat sikerült bekönyörögnünk egy-egy kollégiumba. - Milyen intézményes megoldásokon gondolkodnak? - Jó megoldást kínálna az átmeneti szállás valamelyik válfaja, például a krízishotel vagy egy éjjeli menedékhely. A krízishotel pillanatnyi megoldást jelenthetne egy válságos élethelyzetben. Tudunk olyan férjről, aki a válás után évekig garázsban lakott. Menedéket nyújthatna egy ideig azok számára is, akik brutális házastársuk elől menekülnek. Úgy gondolom, egy kész épület minimális átalakításával már lehetne valamit kezdeni. Konkrét helyek is szóba kerültek, mint például a megszűnőben lévő Kadarka utcai bölcsőde, amelynek konyháján az ingyenes étkeztetés is megoldható lenne. - A Máltai Szeretetszolgálat felmérése szerint 260 család, 627 gyermek, 93 egyedül álló személy szorul gondozásra Szekszárdon. Az Önök adatai megegyeznek ezzel? ^ - Mi sokkal visszafogottabbak vagyunk, de már hetvennél több ügyfelünk volt... Egy házasság krónikája 1973. március 9. Klára és István házasságot köt. 1973. december 1. Megszületik István. 1983. március 14. Megszületik Gábor. 1989. augusztus 7. Megszűnik a felek között az életközösség. 1989. szeptember 10. Békéltető tárgyalásra idézés. 1990. december 21. Kimondják a válást. A gyermekeket az anyánál helyezik el, a közös tulajdonú ingatlant megosztják. 1993. március 10. A vagyonmegosztási per még folyamatban van. István a házban lakik, szép lassan mindent eladogat, elissza az árát. A Klára kizárólagos használatába adott lakásrészben albérlőt tart. Klára és a gyerekek egy átfagyoskodott tél után tizenharmadik albérletükben laknak. Arra, hogy valódi otthont teremthessenek, egyelőre nincs esélyük. - csóti Év Halál következtében Válás következtében megszűnő házasságok 1921 45 506 6188 1930 44337 5495 1938 48133 5 754 1948 41983 11058 1960 47046 16594 1970 58014 22844 1980 70424 27 797 „Az elvált családi állapotú férfiak száma 67%-kal, a nőké 46%-kal nőtt 1980 óta. Ez utóbbi jelenség hátterében a válások terjedése mellett az újraházasodások számának a csökkenése áll." (Mészáros Árpád demográfus) t \