Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-02-28 / 8. szám

1993. FEBRUÁR 28. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 Felemás helyzetben „A beteg ember segítőtársát képezzük ki „Az egészségügyi szakképzés jelenlegi formája nem tartható." Ezt a tömör megállapítást Varjas Lászlótól, a szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskola igazgatójától hallottam. Ezzel az állítással nagyjában-egészében az irányító, felügyelő Népjóléti Minisztérium is egyetért, átalakítási terveik mégsem találkoznak a tanárok elgondolásaival. Ezért aztán elképzelhető, hogy a most felvett elsősök Szekszárdon mind a három osztályban mégis a hagyományos képzési formában kezdik meg tanulmányaikat. Pedig az egészségügyi szakképzés terén is lehetőség adódott a világbanki hitelekből támogatott iskolakísérletre. Az 1993/94-es tanévben tizenkét szakmacsoportban indulnak vi#

anki osztályok, a tizenharmadik lele az egészségügyi-humánképzés. Azért a feltételes mód, mert a világbanki kísérletekben részt vevők végzettségét, szakképesítését a Népjóléti Minisztérium - noha annak idején aláírta a szerződést - jelen álláspontja szerint nem szándékozik elismerni. Ebben a felemás helyzetben viszont felelős iskolaigazgató és tanári kar nem vállalkozhat az új típusú oktatás beindítására. Befejezett képzést adna De milyen is lesz az, ha mégis sikerül elkezdeni? Mint ismeretes, a világbanki osztályokban hat évig tanulnak a diákok. Az első két évben mindenütt általános alapozó képzés folyik, ekkor még nem esik szó a szakmáról. A hagyományos gimnáziumi készségtárgyak egy része helyett önismereti, kommunikációs foglalkozásokat tartanak, és nagyon intenzív, mindennapos, középfokú nyelvvizsga célú nyelvoktatás kezdődik. A második év végén alapismereti vizsgát kell tenniük a diákoknak, majd az ezt követő két évben indul szakmai képzésük. Ez az időszak itt az „egészséges ember" megismerésének jegyében telik. A tervezet szerint az összes tanóra csaknem 40 százalikában biológiát, anatómiát, fiziológiát és pszichológiát oktatnak. Négy év tanulás után következik a klasszikus érettségi vizsga magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott tantárgy tételeiből. Ezután valászút elé kerülnek a tanulók: vagy megpróbálnak továbbtanulni valamelyik felsőoktatási intézményben, elsősorban orvosi egyetemen és egészségügyi főiskolán vagy a középiskola keretein belül maradva két év intenzív szakmai képzést vállalnak. Ha ez utóbbit választják, akkor az első évben a „beteg embert", a következőben pedig a „speciálisan beteg embert" ismerik, tanulják meg. Kemény alkalmassági vizsga Nem kizárt, hogy a hatodik, befejező tanévet másik oktatási intézményben kell végeznie egy-egy tanulónak, mint ahol elkezdte tanulmányait. Ennek az a praktikus oka, hogy az iskolák is specializálódnak majd egy-egy szakápolóképzésre. Végső soron hat év tanulás után speciálisan képzett egészEvangélium Nagyböjt 1. vasárnapjára: Mt 4,1-11 Egyházunkban hamvazószerdával egy hosszú időszak veszi kezdetét: a NAGYBÖJT. Jézus szenvedésére emlékezve átgondoljuk a magunkét is. Sőt, szeretetünk jeleként önként vállalunk engesztelést, mellyel szeretnénk kifejezni hálánkat iránta. Ezek az önként vállalt cselekedetek: IMÁDSÁG. A keresztény ember mindennap imádkozik, mert benső, lelki életünk forrása, szüntelen megújítója maga az Isten. A vele való állandó kapcsolat, lélegzés, az imádság. Nagyböjtben azonban több időt szakítunk erre. Szándékosan keressük a vele való egységet. Ahogy fürdés alkalmával belemerülünk a vízbe, átjárja minden pólusunkat és felfrissülve indulunk tovább, úgy az imádság is belemerít Isten jóságába, irgalmába, hatalmába, szeretetébe és megújulva tesszük tovább, amit ránk bízott. ÖNMEGTAGADÁS. Ebben az időszakban különösen is szeretnénk tudatosítani magunkban, amit Szent Pál apostol ír: saját testünkben kiegészítjük Jézus szenvedését az Egyház javára. Az étel-italról, szórakozásról, tv- és rádióról, izgalmas olvasmányról, kellemes időigényes beszélgetésről való lemondásaink ezt célozzák. Nem önmagukért jók és értékesek, hanem amiért tesszük. JÓ CSELEKEDETEINK. Kötelezve vagyunk arra, hogy mindig a jót tegyük, sőt ha választási lehetőségünk van, akkor a jobbat. Nagyböjt folyamán azonban különös figyelemmel törekszünk arra, hogy ezek el ne maradjanak vagyis Jézus szeretetével tudjunk másokhoz közeledni. FARKAS BÉLA belvárosi plébános ségügyi szakemberek, pl. gyermekápolók, röntgenasszisztensek, mentőápolók hagyják el az iskolát. A mostani oktatási rendszerben az egészségügyi szakközépiskolában végzettek általában ápoló és általános asszisztens bizonyítványt kapnak, de mivel „általános beteg" nincs, ezért a gyakorlatba kikerülve, munkába állás után, a munkaidő terhére kell egy tíz hónapos tanfolyamon szakápoló képesítést szerezniük. A világbanki iskola ezen a téren jelentős megtakarítást is eredményezne, hiszen az iskolahálózaton belül adna befejezett képzést. A világbanki osztályokban a mostani rendszerhez hasonlóan kemény lesz. az egészségügyi alkalmassági vizsga. A jelentkezőknek megfelelő laborvizsgálati eredményekkel kell rendelkezniük, fontos a megfelelő hallás és színfelismerés. Természetesen nem kerülhet be az egészségügyi iskolába bacilusgazda, de a fizikai igénybevétel miatt a mozgáskorlátozottság is kizáró ok. Fiúk jelentkezését is várják A Kecskés Ferenc utcai szakközépiskolába évente száz új tanulót vesznek fel. A jelentkezőknek felvételi elbeszélgetésen és írásbeli vizsgán kell részt venniük, ahol a hozott tudás mellett elsősorban azt nézik, milyen ápolónő vagy ápoló lesz a jelöltekből. Mert várják ide a fiúk jelentkezését is, hiszen nagyon nagy szükség lenne rájuk az egészségügyi intézményekben, a szakellátásban. A szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskola már a 25. tanévében neveli úgy a diákjait, hogy bennük nem az orvos Jobb kezét" akarja kiképezni, hanem a beteg, elesett ember megértő, humánus segítőtársát. S hogy ezt a nevelési, képzési célját új formában vagy a hagyományos módon éri-e el ez a jól felszerelt, színvonalas iskola, az most már a minisztérium döntésén múlik. Lapzártakor érkezett információk szerint a főhatóság és a szakintézmények közötti megegyezés zsákutcába jutott. A minisztérium a régi képzési formát és a világbanki tervezetet elveti, saját javaslatához viszont pénzügyi támogatást nem akar adni. A döntés kényszere az önkormányzati testületre hárul. i Udud Teréz Szekszárdi történetek A megyeháza évei A megyeháza hatalmas épülete a Béla téren áll. Sok évvel ezelőtt sárga színben pompázott. Jó pár évtizeden keresztül viselte ezt a szint és passzolt is a mellette tevő, azóta már lebontott iskolához, ami szintén sárga volt, de a bíróság is hasonló módon a templommal egyetemben ezt a színt viselte. „Üdvözöljük Berki Miháiynét" hirdette egy hatalmas transzparens az ötvenes évek elején. O a megye akkori vezetője volt. Akkor még ez az épület is fontos volt és hát a legelegánsabb ma is az összes középület között. Sok minden zajlott le itt az elmúlt ötven esztendőben. Állandó lakója csak a levéltár volt, a többi hivatal gazdája gyakran cserélődött. Ilyen volt a járási tanács, a szekszárdi, később a járási hivatal. Sokáig itt volt a húsipari vállalat központja is, volt itt lapkiadó, meg MTI, és sok kisebb-nagyobb egyéb cég. Ma is itt van a polgári védelem megyei központja és nem árt tudni: a Szekszárdi Vasárnap szerkesztősége is. Az udvar is nagyon sokat változott. A háború után mindenféle melléképületeket építettek az udvaron. Volt itt garázs, meg az emeletre vezető lépcsőház, ezeket lebontották. Az ásatásokig az udvar sima volt, egy szintben volt az egész, csak az ásatások után alakult ki a mai kép. Az ötvenes évek legelején volt az udvarban például kertmozi is, később aztán nyári hangversenyeknek adott otthont a tiszafákkal szemközti területen. Volt itt fúvós zenekari hangverseny, vígopera, volt zene a fiataloknak, minden műfaj szerepelt itt valaha. Az udvarnál talán csak a nagyterem volt jobban és sokféleképpen kihasználva. Az ötvenes években a zertéiskolások nagyon sokat téptek itt fel. Itt voltak a félévi, meg az év végi vizsgák egy időszakban, de nagyon sokszor tartottak itt hangversenyt is, hiszen a szép terem kitűnően alkalmas erre a célra, azaz, hogy volt. A leszögezett székek, ma már nem teszik alkalmassá arra, hogy bálok legyenek itt. Valaha a megyei tanács, ma meg a megyei önkormányzat foglalja le. Nagynevű együttesek, szólisták léptek ittfel, de volt itt más is, filmet forgattak a hatvanas évek elején az egész épületben, a nagyteremben is, a Négyen az árban című filmet, de volt itt bírósági tárgyalás is, például, amikor meglőtték a pincehelyi tsz-elnököt. Az udvart ma a turisták látogatják, zenés esteket már nem rendeznek, de vannak esküvők néha-néha a szabad ég alatt, a történelmifalak között. Jobban kellene szeretnünk, használnunk ezt az épületet, többre érdemes. - tüke i