Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-02-21 / 7. szám

5 Kiáltó igény 1993. FEBRUÁR 21. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Középiskolai menedzserképzés Polgár és ne alattvaló legyen Eredeti és izgalmas oktatási kísérletbe kezdett két szekszárdi - a paksi Energetikai Szakképzési Intézetben tanító - tanár. Szemes Gábor és Liszicza István kidolgozták egy középiskolai menedzserképzés alapkoncepcióját. Tervezetüket elfogadta a minisztérium, megnyerték a paksi és szekszárdi önkormányzatok támogatását, s - ami talán még fontosabb - a megcélzott korosztály, az érdeklődő középiskolások szimpátiáját. így Pakson tizenöt hallgatóval már elkezdődött, Szekszárdon pedig néhány héten belül indul az új képzési forma. Nemcsak divatos, _ praktikus is ^BAz ötletgazda és ötletgazdag szakembereket az a szándék vezérelte, hogy napjaink talán legdivatosabb felsőfokú oktatási tevékenysége, a menedzserképzés ismeretanyagát átgondolt rendszerbe foglalva a legfogékonyabb korosztállyal, a 14-18 éves fiatalokkal ismertesse meg. Ezek az ismeretek ma már az általános intelligenciához tartoznak, s kétségkívül praktikusak is. Ha valaki idejekorán megszerzi őket, egész biztosan sikeresebb lehet majd munkájában, további tanulmányaiban, vállalkozásaiban, vagy .„egyszerűen csak" életvezetésében. Öntudatos polgárként és nem alattvalóként éli meg egyéni helyzetét a társadalomban. Középiskolásoknak főiskolai módszerekkel A középiskolai menedzserképző „délutáni iskolai". A diákok heti kétszer két órát hallgatnak a gimnáziumi óráikon felül. Az oktatási módszerek a felsőoktatásból ismerősek: féléves tantárgyfelosztás, zárthelyi dolgozatok, gyakorlati jegyek, vizsgák. Az oktatott tárgyakat három csoportba sorolták: elméleti, gyakorlati és szakmai nyelvi ismeretek blokkja. Az elméleti tárgyak keretében állampolgári, jogi, gazdasági, ügyviteli és könyvelési ismereteket, valamint vállalkozási alapismereteket szerezhetnek a tanulók. Az utolsó, nyolcadik félévben szemelvényeket hallgatnak valóságos vállalati történetekből, sikereket és kudarcokat, bukásokat elemeznek. Az oktatott tananyag egy része törvények, rendeletek, kötelező előírások stb. - manapság viharos gyorsasággal változik, ezért célszerűnek látszott az oktatói gárdába kiváló gyakorlati szakembereket is meghívni, akik az ilyen ismereteket „első kézből" közvetítik. Sikerült is megnyerni az ügynek az APEH, a vámhivatal egy-egy vezető munkatársát, gyakorló bankárt, társadalombiztosítási szakembert. Gyakorlat is teszi a mestert Az elméleti órákat hasznos gyakorlati tárgyak egészítik ki. Önálló munkavégzésre képes szinten kell elsajátítani az írógép és számítógép használatát, megtanulják a hivatalos levelezés formai követelményeit, megismerkednek a szöveg- és kiadványszerkesztés szabályaival, módszereivel. A későbbiek során tanulnak adózási és társadalombiztosítási, banki és pénzügyi, valamint vám- és kereskedelmi ismereteket is. A középiskolás korúak nemcsak fogékonyak, hanem még sérülékenyek is, kialakulatlan az egyéniségük, keresik önmagukat, ezért a személyiség fejlesztésére, az önbizalom erősítésére, Bartina mecénásbál Az első bált 1991-ben tartották. Akkor alakult meg a Bartina Néptáncegyesület és az országos hírű műhely támogatására szerettek volna minél több helyi céget, gazdálkodót, magánszemélyt megnyerni. Azóta eltelt két esztendő és a szekszárdi táncosok legnagyobb támogatói, a Sárszeg és Vidéke Áfész, a Trió Építőipari Kft., a Planéta Kft. és az önkormányzat 500 ezer forintja mellett újabb kisebb-nagyobb támogatókat keresnek. Ezzel a nem titkolt szándékkal rendezik meg március 13-án a Babits Mihály Művelődési Házban a Bartina mecénásbált. Az immár hagyományos programra háromszáz meghívót kézbesítenek, de mint azt Matókné Kapási Julianna művészeti vezető hangsúlyozta, várnak minden segítőkész lokálpatriótát a bálba, aki támogatni szeretné a Bartinát. A belépőjegy ugyanis 1500 forintba kerül majd, amiből 500 forint fedezi a vacsora és a műsor költségét, a fennmaradó 1000 forinttal pedig az egyesületet támogatják. A műsort természetesen a Bartina táncosai szolgáltatják, a bonyhádi EX együttes zenél és a közönség svédasztalról (Gemenc közreműködésével) fogyaszthat majd. Ha visszhangra talál a meghívás és mondjuk kétszázan részt vesznek a Bartina-bálon, akkor ezzel már a tánccsoportok két hónapos működését fedezték. Ez egy költséges művészeti ág és ha csak azt vesszük, hogy 8-10 ezer forint egy csizma, a színpadon harminc-negyven táncos koptatja egy produkcióban és néhány fellépés után lehet sarkaltatni, két-három év alatt pedig teljesen elhasználódik a lábbeli, akkor érzékeltettük az egyesület mindennapos gondjait. Az évi 1200 forint tagdíjból édeskevésre futja, így is a legnagyobb áldozatot a szülők hozzák, akik az elmúlt évben is utazásra, jelmezvásárlásra közel 900 ezer forintot áldoztak gyermekeik, a Bartina javára. Ami a mecénásbálon kiderülhet, mégiscsak közös, szekszárdi ügy. -tzsI beilleszkedési és viselkedési szabályok elsajátíttatására is gondot és időt fordítanak az oktatók. Ebben a menedzserképzőben - a szűk órakeretek miatt - nincs lehetőség intenzív nyelvoktatásra. Itt egy-egy stúdium szakszavait, kifejezéseit kell angolul megtanulni. Erre azért van szükség, mert az iskola a harmadik tanév utáni nyáron kettő-négyhetes időtartamra külföldi munkalehetőséget biztosít hallgatóinak, akiknek onnan hetenként idegen nyelvű beszámolólevelet kell küldeniük tanáraiknak. Ez feltételezi azt, hogy a jelentkező diákoknak a gimnáziumi nyelvtanulásban jó eredményt kell elérniük, különben nem tudnak megfelelni a követelményeknek. A nyelvtanulást kivéve viszont nem kizárólag a jó tanulók, az eminensek érdeklődésére számítanak a szervezők. Úgy gondolják, nem biztos, hogy a tettrekészség, a vállalkozószellem, az üzleti érzék egyenes arányban állna a jó tanulmányi eredménnyel. Jó befektetés? A menedzserképzés középfokon sem ingyenes. Félévenként a tandíj felét, nyolcezer forintot a tanulók, a másik felét a két város önkormányzata fizeti. Ezt az összeget anyagi helyzete alapján bárki soknak vagy kevésnek tarthatja. Biztosat csak a részt vevő diákok tudnak majd mondani arról, érdemes volt-e befektetni a pénzt és a négy évet a tanulásba. UDUD T£RÉ

Z Köznapjaink értékzavaros atmoszférája egyre nyomasztóbb. Az elveszett éden után az emberek már-már elvesztik az egymáshoz vezető utakat is sommázhatnám a hallottakat -, a meg nem értés áldozatainak száma egyre nő - folytathatnám útitársam, Kovács Gábor szavaival. Ám hirtelen Éltető József erdélyi magyar író sorai türemkednek elő, a legújabb regényéből. Egy II. világháború utáni történetet elevenít meg, hitelesen... „Európa egy táján, Erdélyben, egy kisfiú arra vállalkozik, hogy visszahozzon az életbe egy, a harcokban lelkileg is megnyomorodott obsitost, és életben tartson egy kiscsikót." Valójában csak erről szólna áz írás? Természetesen nem. Hőse, Arató Ágoston kegyeletteljes szerénységgel és sejtelmes, „tudós" egyszerűséggel szólal meg a lapokon, képet rajzolva akaratlan a korról is, amelyben őmagának élni adatott. A kötet üdítően ható soraitól mégis nehezen szabadulok, noha tudom, hogy abrosznyi Európánk némely szegletében tovább tombol a „föntről irányított" gyűlölködés, pusztít a drog, az alkohol, a hatalmi csiki-csuki. Az emberi tisztaság igénye kiáltó, összegzem újfent önmagamban. Bizonyára ezért is vannak rám oly nagy hatással a sorok. Sokrétegűségük sokféle öröm hordozója. Az örömé, amiből épp napjainkban jut a legkevesebb. -bayerEvangélium „Könnyekre fakadt Jézus" Ján. 11., 35. Bethániában történt ez a fájdalmas esemény, Lázár, Márta és Mária testvére meghalt - akit Jézus szeretett. Az elmúlt napokban történt közlekedési baleset sokunkat megrendített. A hír hallatán felhívtam egyik ismerősömet, hogy közöljem vele a megrázó hírt. A reakció megdöbbentett. - Nem érek rá ilyenekkel foglalkozni, híreket hallgatni, amikor szorít az adóbevallási határidő, az áfát is le kell adni stb... Befejeztük a beszélgetést. De én tovább gondolkodtam. Ilyen időket élünk! Tizenegy fiatal tragikus vége, egy tucatnál több sebesült - családok gyásza -, édesanyák fájdalmas sikoltása már fel se ráz egyeseket. Akkor igen, ha engem érint, ha az én gyermekem van a koporsóban, ha az én..., ha az én... Nem ismerősömet hibáztatom, hiszen ő is csak egy áldozata korunk egyik terjedő betegségének. Amelynek neve: Közömbösség, Közöny! Ilyen szomorú háttéren ragyog fel az EVANGÉLIUM! „Jézus könnyekre fakadt" - együtt sír a sírókkal. Nem történhet esemény, amelyről Ő nem tudna. Az ilyen eseményeket Ö nem akaija, de megengedi, hogy felrázzon vele bennünket! Jézus indulatát nem az empátia vagy a szimpátia vezette, könnyei mélyebbről fakadtak. Ő nem csupán együtt érez, hanem meg is vigasztal. Ő a Vigasztalás Istene... „fájdalmainkat hordozá..." Ésa. 53., 4. Magára vette azokat, segít hordozni. Mártának megmutatja a gyógyírt, amikor azt mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet..." A gyógyír nem az, hogy Lázárt feltámasztotta, hanem abban van, amikor azt mondja: „Én vagyok..." Hívő ember boldog tudata, Jézus MA is UGYANAZ! Imádkozzunk! Bocsásd meg, amikor megfertőz a világ rohanása. Akaratunk ellenére is érzéketlenné váltunk embertársaink fájdalmai iránt. Kérünk, ajándékozzál meg bennünket a te indulatoddal. Ámen. GYURKÓ JÓZSEF metodista lelkész