Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-02-09 / 6. szám

SZEKSZÁRDI 1992. FEBRUÁR 9. USARNAP jóváhagyásra az önkormányzat elé. A lakások négyzetméterenkénti ára 13 és 22 ezer forint között mozog. A munkát befejeztük, a bérlők megkapják az értesítéseket, március végéig rkell nyilatkozniuk vásárlási szándékukról. Ezután három hónapon belül megkötik a szerződést, tehát előre láthatólag június végéig lebonyolódik r

értékesítés. - Önök rendszeresen tartottak lakógyűléseket, melyek voltak a leggyakoribb problémák? - A legritkább esetben kifogásolták az árakat. Természetesen itt a lakások forgalmi értékéről beszélek, nem a vételárról. A lakók harcolnak a hibák kijavításáért, s ez érthető is, hiszen ezután minden költség őket terheli majd. Leginkább az irritálja az embereket, hogy két évvel ezelőtt sokkal kedvezőbb feltételekkel vehették meg (9,6%-ért) lakásukat azok, akik egy összegben fizettek. Ez most 16%. A jelenlegivel ellentétben akkor részletre, a forgalmi érték 15%-áért is megvásárolhatták 10% előleg befizetésével, igen kedvezményes kamattal. Ez tény. A dolgok ilyen összehasonlítása azonban értelmetlen, nem vezet sehova. Azt kell mérlegelni, hogy most, ezekkel a feltételekkel megéri, vagy sem. - Ha elgondolom, hogy hányan vállaltak erejüket meghaladó terheket, amikor más lehetőségük nem lévén építkezésre, vagy lakásvásárlásra adták a fejüket - nem lehet vitás, hogy megéri. Az ember nem minden nap juthat 1 milliót érő lakáshoz 160 ezerért. A kérdés az, hányan tudják kifizetni, és mi les: azokkal, akik nem tudnak ennyi pénzt összeszedni? - Szekszárd mindig jó helyen állt az egy főre eső átlagjövedelemben, most azonban szomorúan tapasztaltuk, hogy százával vannak megélhetési gondokkal küzdő családok. Nem a lumpenekre gondolok, hanem pl. a 30-35 évet ledolgozott, 7-8 ezer forintból élőkre, akik miután kifizetnek 6 ezret rezsire, nemhogy megtakarítani, de megélni sem tudnak. Ügy gondolom, a bérlők 60-70%-a vásárolja meg a lakást. Ha a bérlő erre nem képes, megvehetik egyenesági hozzátartozói is. Ha a bérlő nyilatkozik vásárlási szándékáról, a jelenlegi törvények értelmében az önkormányzat 5 évig nem adhatja el másnak. Ebben és a bérleti díjban is változást hozhat az új lakástörvény, amely értesüléseim szerint még az év első felében várható. Ha a bérlő nyilatkozatban közli, hogy nem vásárolja meg a lakást, az önkormányzat felajánlhatja kívülállónak, aki a forgalmi érték 60%-áért, lakottan megvásárolhatja. Természetesen ezután ő diktálja a feltételeket, így a bérleti díjat is. - Ezek szerint lesznek vegyes tulajdonú ingatlanok? - Majdnem mind az lesz, s nem csak a már említett okok miatt. Az épületekben lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (hőközpont, üzlet, garázs stb.) elidegenítésére most nem kerül sor, önkormányzati tulajdonban maradnak. Ez azt jelenti, hogy majd a tulajdoni hányadok arányában osztoznak a közös költségeken. FEKETE KATALIN A vevő azt sem tudja, mit kap a pénzéért 9 A Szekszárdi Lakásbérlők és Társasházi Lakástulajdonosok Egyesületének esedékes gyűlésén nagy vitára lehetett számílani. Az önkormányzatok kezébe került, elidegeníthető, azaz tőlük megvásárolható lakások körül van némi zűrzavar, tájékoz(tat)atlanság. Azt tudja mindenki, hogy 90 napon belül nyilatkoznia kell a bérlőnek arról, hogy megveszi-e a jobb vagy roszszabb állapotú lakást. De vajon - kérdik beszámítják-e a vételi árba a lakás tényleges műszaki állapotát, illetve ki felel a korábban el nem végzett munkáért, mi lesz a vízfogyasztás-mérővel, fűtésszabályozóval, hogyan alakul a sorsa a vegyes tulajdonú társasházaknak? A többség nem elégedett Az elnöknő, Kapolya Györgyné higgadtságra kérte a jelenlevőket és megtartotta beszámolóját. Többek között elmondta, hogy felmérést végeztek a bérlakásokban élők között, 600 kérdőívet küldtek ki, 451 jött vissza és a következő adatokat kapták: a lakók 46%-a nyugdíjas, a lakások többsége 1,5 szobás, 3-4 fő lakik bennük. Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e a jelenlegi lakóházkezeléssel, a többség, 85% nemmel felelt, 10% igennel, 5% pedig nem válaszolt. 19 lakóházban volt felújítás 5 éven belül, ami a szondázott lakások 4,2%-a. Hogy ki milyen vételárat tart reálisnak? A lakók 5%-a szerint ingyen kéne megkapni, 4% a 40-50%-os árat tartotta elfogadhatónak, míg a többiek 1030%-ra szavaztak. Vásárlási szándékot 96%-uk jelzett. Az önkormányzattal, a gazdasági bizottsággal való többszörös tárgyalás eredménye a 25%-os vételár. Sajnos - mondja - a részletfizetést nem sikerült elérni. A társasház-alapító okiratot az értékesítéssel megbízott 4 szerv fogja elkészíteni, akik közel azonos módon végzik tevékenységüket. Hozzájuk lehet fordulni kétségek esetén. A vízdíjemelés is szóba került. A lakásbérlők egyesülete is szorgalmazza a fogyasztásmérő felszerelését, mert aki él ezzel a lehetőséggel, kevesebbet fog fizetni, mint aki átalányt fizet. Nekik viszont az a könnyebbség, hogy egy új rendelet a díj mértékét a lakásban élő személyek száma szerint állapítja meg, 220 1/ nap mennyiségben, tehát a jövőben nem a lakás nagyságát veszik figyelembe. Remélhetően, ahol a műszaki állapot megengedi, a hőmennyiség mérése is megoldódik, és annyit fizetünk, amennyit melegszünk. Az elnöknő ezután mindenkit érintő kérdések megvitatására kérte a résztvevőket, mert mint mondta, személyes gondjaikkal felkereshetik az egyesületet a Dózsa György út 1. számon, minden kedden 17 órától. A tetőtérbeépítők gondja... Mégis, érthetően mindenki a saját problémájával foglalkozott. A tetőtérbeépítők (61 lakás) gondja az, hogy a saját pénzből kialakított lakások árának visszafizetéséről a Héliosz Kft. nem rendelkezett. A jelenlévő dr. Palkó László ígéretet tett arra, hogy ezt a kérdést mihamarabb az önkormányzat elé terjeszti, és remélhetően az a 6,5 millió forint, amit e célra szánnak, megoldja az érdekeltek értékesítéssel kapcsolatos problémáit. Nagy vitát váltott ki az az áldatlan állapot, hogy a lakóknak nem áll rendelkezésére a ház részletes műszaki leírása, valamint a társasház-alapító okirattervezet. E kérdéskörben is megígérte az önkormányzat képviselője a konzultációt. Vészits Ferenc országos elnök azt tanácsolta ezek után, hogy a majdani tulajdonosok szervezzék meg saját érdekképviseletüket, -védelmüket, mert amíg csak irányelvek vannak és nincs nemzeti lakáskoncepció, lakástörvény, nehéz egyről kettőre jutni. A bérlők jó része nyugdíjas vagy alacsony keresetű, mégis igyekszik megvenni a lakását kölcsönöket fölvéve, de azt már nem tudja pontosan, mit kap a pénzéért, illetve milyen terheket kell viselnie az adásvételi szerződés megkötését követően. A valósághoz tartozik azonban az is, hogy az, aki egyszer lakást „kapott", az abba igen csekély összegért költözhetett be (persze az akkori fizetéseket és árakat ne feledjük), és jó ideig a lakbérek is alacsonyak voltak, jóllehet a lakásépítők hiteltámogatásának költségvetést terhelő részét is a társadalom viselte. Nemzeti ajándék? Valaki nemzeti ajándékot emleget, de felrója a kezelési hibákat, amikről millió egy vicc is tanúskodik. Hiába vigyázott a lakó saját helyiségeire, ha szép lassan tönkrement a födémszerkezet, elhasználódtak a vezetékek, mállott a lépcsőház fala és a külső is egyre kopottabb lett... Nem valószínű, mondja a válaszadó, hogy a Héliosz Kft. elmaradt munkákat fog elvégezni, éppen ezért a jelenlegi műszaki állapotnak megfelelően olcsóbbak vagy drágábbak a lakások. (Vészits úr szerint a javításokat a kormányzatnak kellene vállalni, állami költségvetésből.) Hogy aztán kit mi terhel, mire jogosult vagy köteles, az még sok tárgyalás témája lesz. Például mit vállal a bérlő a tulajdonosok közösségében? Érdeke-e a lakbért fizetőnek a javítások, szépítések elvégeztetése. Vészits úr szerint arra kell törekedni, hogy egy adott lépcsőházban a tulajdonosok legalább 51%-ban legyenek, mert akkor a többség akarata dönt. El kell érni, hogy a bérlő lakbérének X hányada felújítási alapra menjen - a többi maradjon üzemeltetési költség -, tehát a karbantartás a közösség egyetértésében folyamatos lehessen. Felvetődött a jövőt illetően az épület üzemeltetését biztosító felújítási a|,ap képzése, amelyet részben a lakásokat megvásárlóknak, részben a lakások tulajdonosának, az önkormányzatnak kell fedezni. Igényként került szóba az, hogy ahogyan a tulajdonosok havonta fizetik ezt a felújítási alapot, úgy elvárják, hogy az önkormányzat is fizesse be ezt az összeget az épületek e célra nyitott számlájára. Megnyíltak a szelepek, ki indulattal szólva, ki higgadtan, ki közbekiáltva, ki csendes vacillálással fogadott érvet és ellenérvet. Annyi biztos, hogy a lakásokat meg lehet venni. Könnyű mondani, de... bérlőnek is szabad maradni. Mi minden lesz még itt ez ügyben? • A kintlévőségekről február 20-án tárgyal a képviselő-testület. NÉMETH JUDIT