Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-12-27 / 52. szám

12 , SZEKSZÁRDI TA§ARNAP 1992. DECEMBER 24. Mindig csodálatos érzés olyan évezredes alkotásokat olvasni, amelynek helyszínei a régészeti feltárásoknak köszönhetően közvetlenül kapcsolhatók a ma ismert világhoz. Különösen igaz ez a Biblia esetében. „Hát íme, Betlehem felett láthattok nagy fényességet. Ott egy csillag is megállott, rongyos pajtánál leszállott. " (Magyar népdal) Biblia és régészet Ott egy csillag is megállott" natus est." A barlang másik déli végén azon hely, hol a keleti bölcsek a kisded Jézust imádták. A barlang falait drága szövetek borítják s 32, fejedelmi kezekből ajándékozott értékes lámpa világítja meg a barlangot, hova nappali fény most nem hathat be... Általában ez alsó baj^^ langtemplomban minden egyszerűség^P mutat, de amellett elbájoló s a legbensőbb áhítatra gerjeszt." Wosinsky persze nemcsak az egyik oldalát látta a dolognak. A templom legnagyobb üregéről, Szent Jeromos tartózkodási helyéről szólva leírja, hogy „a remete az isteni kisded jászolának közvetlen szomszédságából látta a római birodalomnak összeomlását; itt fogadta a menekült római patríciusokat, kik azelőttfényes palotákkal bírva, most boldognak érezték magukat, hogy e szentéletű remetével megoszthatták annak barlangczelláját." A földrengés is segíthet A betlehemi Születés templomának építéstörténetét egy földrengés segített tisztázni. Az elemi kárt követő, a századunk harmincas éveiben végzett helyreállítási munkák és ásatások tisztázták, hogy építését Nagy Konstanttffc császár parancsára 326-ban kezdték e^^ Az eredetileg nyitott fedélszékkel épített, 54 m hosszú, 26 m széles templomot négy oszlopsorral öt hajóra tagolták. Jusztiniánusz császár 530-ban kibővíttette, hosszában majdnem 20 m-rel megnövelte az épületet, Komnészosz császár (1143-80) pedig értékes mozaikokkal díszíttette. A nyugati oldal főbejárata szemléletes példája a középkori állapotoknak: egész keskeny re és 1,3 m alacsonyra lefalazták, így könnyebb volt védeni a templomot, s a katonák lóháton nem tudtak bemenni. Az utolsó jelentős átépítés 1842-ben volt, amikor a főhajó keleti végét lefalazták. Az elfalazott szentély és a két mellékhajó ma is az örményeké. Az épület minden része arról a kétezer évről, ennek vallástörténetéről beszél, mely a barlangi jászolban világrajött kisded születése óta eltelt. SZABÓ GÉZA régész Repró: - ka Euszebiosz, Caesarea püspöke (kb. 260-340) még szinte a szemtanú hitelességével állítja össze a bibliai helyneveket felsoroló lexikonát, az Onomasticon-t. Szócikkeiben kitér a helyhez kötődő történelmi eseményre, s megpróbálja azonosítani valamely korabeli településsel. A középkorban sokáig fel sem merült az egyes történeti és földrajzi megjegyzések értelmezésének kérdése. A 18. századtól, a felvilágosodás terjedésével azonban egyre gyakrabban merült fel a kérdés: a különböző leírásokban minek van történelmi alapja, s miként lehetne ezt kideríteni. Először heves viták folytak az egyes szöveghelyek jelentését, értelmezését illetően, majd a 19. század végén megindultak a sok vitát eldöntő ásatások. Az antik szerzők leírásaiban búvárkodók közül talán legismertebb Heinrich Schliemann, aki Homérosz hőseinek palotáit kutatta - s találta meg. A Bibliában említett neveket, helyszíneket kutató bibliai régészet a klasszika archeológián belül lassan önálló tudományág lett. Jeruzsálem feltárói H. C. Rawlinson, a Kelet-indiai Társaság őrnagya, 1837-ben a perzsiai Behisztun környékén nyaktörő mutatványok közepette lemásolt egy meredek sziklafalra vésett ékírásos szöveget.. Az ő kutatásai során előkerült feliratoknak köszönhetően vált kézzelfogható bizonyossággá, hogy az Úr által az asszíroknak az egyiptomiak felett Ésaiásnak megjövendölt győzelmekor említett Szargon asszír király valóban létező személy volt (Ésa. 20:1). A Könyvek Könyve forrásértékét a bibliakritikusok szemében tovább növelte, amikor 1872-ben a British Múzeum babiloni agyagtáblái között G. Smith megtalálta a vízözön leírását. A mezopotámiai, egyiptomi szövegek megfejtésével egyre több és több adat világította meg az ószövetségi kor történeti eseményeit és támasztotta alá a Bibliában olvasható részleteket. Jerikó, Megiddó, Jeruzsálem és a többi város feltárása szintén sok meglepetést tartogatott. C. Warren hadmérnök 1867-ben egy 30 m mély aknával megtalálta a nagy jeruzsálemi templom alapját, a fal mellett vezető márványköves utcát és egy csatornarendszert is. A korabeli vélemények szerint ilyen csatornán át jutottak be Dávid katonái a jebusszidák őrizte városba (Sám. II. 5:6-9). (Jeruzsálem legsikeresebb feltárója, K. Kenyon 1960-as évekbeli ásatásai tisztázták, hogy a bibliai megjegyzést nem szó szerint kell érteni: a katonák nem a szűk csatornán átjutottak be a városba, hanem a vízmű megrongálásával ivóvíz nélkül maradt Betlehem látképe város Dávid rohamozó serege előtt megadta magát.) Warren eredményei nyomán angol hadmérnökök feltérképezték NyugatPalesztina ókori romjait. Az 1878-ban elkészült kitűnő térkép ma is nélkülözhetetlen kiindulópontja a modern kutatásoknak. Számos kegyhely a folytonos zarándoklatoknak köszönhetően az évszázadok alatt nem került törmelékrétegek alá, nem kellett újra megtalálni, kiásni. Wosinsky a Születés barlangjában A bibliai régészet eredményei, a feltérképezett műemlékek Palesztinára irányították a kíváncsi utazók, vallásos érzelmű zarándokok és a régészet iránt érdeklődő szakemberek figyelmét. így nem csoda, hogy akiben e három indítóok egy személyben megvolt, az útra kelt. Wosinsky Mór akkor még apari plébános, a szekszárdi múzeum későbbi igazgatója 1887 őszén részt vett egy, a Szentföldre szervezett társasúton. Élményeit Keleti utam emlékei címmel adta közre. Jézus születésének helyét még a későbbi restaurálások, átalakítások előtt láthatta: „A bethlehemi templom egyike a legrégibb keresztény templomoknak s meglepő szép keresztalakban épült. Az alsó hosszú hajó négy sorban alkalmazott 48 korinthusi oszlopnak csarnoksorában áll... A falakat hajdan gyönyörű mosaik borította, most azonban csak csekély foltokban maradt fenn annak nyoma... A szentély két oldaláról rézsútosan lépcsők vezetnek le az alsó templomba, hol az egykoron istálló gyanánt használt természetes sziklabarlangot, Üdvözítőnknek születéshelyét találjuk... A barlang szabálytalan alakú két fülkéből áll. A keleti fülkében jaspissal kirakott fehér márvány csillag jelzi azon helyet, hol Mária Krisztus Urunkat szülte s ez egyszerű felirat olvasható körülötte: „Hic de virgine Maria Jesus Christus A Születés barlangjában...