Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-12-27 / 52. szám

6 , SZEKSZÁRDI USARN4P 1992. DECEMBER 24. A karácsonyfa legendája „Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt vonta meg magát, ez azonban odaszólt neki: „Állj odább, mert ha nálam találnak engem is elpusztítanak!" Ezzel utasították el féltükben a többi fák is. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát." (Bálint Sándor gyűjtése) Életfa és termőág Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét a gyertyafénytől csillogó karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb, leglátványosabb ünnepi szokás. Az este hangulata nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is elsősorban a fán kigyúló gyertyákkal kapcsolódik össze. Pedig a karácsonyfa-állítás a mai formájában egyáltalán nem régi szokás. A fáknak mindig fontos szerepük volt a különböző ünnepeken. Régen nem karácsonyfát állítottak, hanem karácsonyi életfát vagy termőágat függesztettek a házakban a mestergerendára. Nemcsak karácsonykor, hanem más ünnepek alkalmával is díszítettek fel fákat (például tavaszköÁprily Lajos: Karácsony-est Angyal zenéje, gyertyafény kincses kezem hogy lett szegény? szöntéskor májusfákat). A karácsonyfával kapcsolatiban bibliai eredetű magyarázatok is léteznek. Az irodalomban az egyik ilyen a fa ősi, családfa jelentése. Eszerint a fa Jézus családfáját, Jesse ágát is jelenti. De kapcsolatba hozzák a tudás fájával is, hiszen karácsony napja a naptár szerint az első emberpár, Ádám és Éva napjára esik. A paradicsomi fa azután szerepet kapott Jézus történetében is, mivel állítólag ebből ácsolták a keresztet, amelyre felfeszítették. A karácsonyfa-állítás a 17. században terjedt el Németországban. Gyökerei valószínűleg egy régi germán hiedelemben keresendők. A németek őseinek hoszszú időn át az volt az elképzelése, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a démonok, a halottak szellemei kiszabadulnak, s szabadon csatangolnak a világban. E gonosz kísértetektől csak az védi meg az embert, ha a fa alá húzódik. Luther állított először... A hagyományok szerint gyermekeinek először Luther Márton állított karácsonyfát. A téli erdőben sétálva a hóborította fenyőkben, a szikrázó csillagokban gyönyörködött. Hazatérve családjának is el akarta mesélni amit látott, s nem találván rá szavakat, behozott a szobába egy fenyőfát, és pici, csillogó gyertyákkal világította ki. Strasbourgban már 1605-ben fenyőfákat állítottak, amelyeket gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítettek. Közel százötven év múlva Wittenbergben azt az új szokást vezették be, hogy a lányoknak és fiúknak karácsonykor kis fákat állítottak, mellé gyertyát tűztek és ajándékokkal rakták körül. Magyarországon Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított először karácsonyfát 1824-ben. Tíz év múlva már a megyében is áll egy karácsonyfa Bezerédj Flórának. A nemesi családok körében a múlt század második felében a bécsi udvar ösztönzésére kezd elterjedni a karácsonyfa-állítás. A század végén már a módosabb polgárok, majd a gazdagabb parasztok házába is kerül karácsonyfa. Országszerte általánossá azonban csak jóval később válik. (csóti) Szekszárdi történetek Telek Közel a mediterrán tájakhoz, az itteni telek nagyon különbözőképpen érintenek bennünket. Sokan nem is szeretik. Meg tudom érteni őket. Hangulatos dolog például a fehér karácsony, sőt nagyon is öszszefüggő dolgok: időjárás és ünnep, még ha ritkán is esnek egybe, különösen az utóbbi időkben. Nagyon kellemes a minusz egy-két jókos hőmérséklet, a szakadó, nagy pelyhekben hulló hó, ugyanakkor nagyon kellemetlen az ennél hidegebb, szeles tél, különösen ha arra gondolunk, hogy mennyi- • be kerül az otthoni meleg lakás manapság. Erről jobb nem is beszélni. A dolgok mostani állása szerint úgy néz ki, hogy mostanába^^ kevésbé hidegek és kevésbé csa/HW dékosak a telek. Az ideire is azt jósolták nemrég a tévében, hogy semmiképpen nem lesz nagyon hideg és hát szárazság várható. Ki tudja? Ez a szakemberek egy részének a véleménye. Majd meglátjuk. Szóval itt délen, városunkban is voltak már ellenkező példák, hideg és kemény telek, amikor egy-két méteresre is fellapátoltuk a havat, hogy el lehessen menni az utcán, a ház előtt vagy az udvarban. Míg az ember fiatal, addig minden más. Jó a tél, a nagy hó, a sokat mozgó gyerek nem fázik ilyenkor sem. Szekszárdon főleg szánkózik. Mindig is ez volt a divat. A dombos városban ez kézenfekvő volt. Nagyon jó szánkózó helyek voltak mindig is. Manapság inkább csak a városon kívül. De régebben más volt. A Garay tértől a Várközig, a Martin földtől, a mai Babits is

ko^_ la melleti dombtól a Kadarka lett lévő, úgynevezett Mandulásig^^ a Kálváriától a Kopasz-hegyig, nagyon sok helyen szánkóztunk. Szerettük ezeket a havas teleket. Sosem tartottak túl sokáig, sokszor csak pár nap akadt egy télen, amikor úgy istenigazából lehetett csúszkálni, szánkózni. Népszerű volt a korcsolyázás. Az Iskolák voltak azok, főleg a leányiskola - a mostani szakmunkásképző saroképületéről van szó -, ahol gondoskodtak arról, hogy hideg, száraz télben is lehessen valamit kezdeni a télen. Aztán szénszünetekre emlékezem. Amikor bemondta a rádió az ötvenes években, hogy szénszünet, sőt azt meg is hosszabbították, hát az nem akármilyen élmény volt. Persze gyermekfejjel. Várjuk ezt az ideit. Legyen szép fehér, ne nagyon hideg, hogy ne fázzanak a felnőttek sem, az öregek sem, akik óvatosan lépkedve vigyáznak, félve a lábtöréstől, balesetektől. Vigyázzunk valamennyien most egy kicsit jobban magunkra, de egymásra is, maradjon ez a tél is egy kellemes emlék. -tükeNem adhattam ma semmi mást, csak jó meleg simogatást. Mi győzött érdességemen? Mitől csókolhat úgy kezem? Simogatást mitől tanult? Erembe Krisztus-könny szökött? kinyúló kézzel kérdezem. Áldott vagy a kezek között, karácsonyi koldus kezem. Jártamban, keltemben... Vásár Nyakunkon az év végi ünnepek sok-sok gondja. Legfőképpen a bevásárlás. Arra már számíthatunk, hogy karácsony és újév előtt nem lesz friss kenyér - mint nyáron volt -, talán tej után is futkoshatunk. Ám bóvli az van. Ilyen meg olyan aranyvasárnap, akciós vásár, meg leárazás meg... az árak minden sátor alatt azonosak. Nincsen egy forint különbség egy angyal, egy mackó vagy egy autó ára között. Még a szaloncukor az, amelyik tartja a „formáját" - háromszázötven forint alatt nem lehet egy kilót kapni, még akkor sem, ha a kristálycukor, ötvenötbe kerül. Lehetséges, hogy a gyáraknak még ez az extrahaszon is kevés - elképzelhető hiszen a magyar cukorgyár egy sincsen magyar kézben, tiszta magyar kézben. Pálkovács Jenő