Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-12-06 / 49. szám
1992. DECEMBER 6. , SZEKSZÁRDI VMARNAP 7 Kapcsolatokat menedzselnek A TIT és az MSZOSZ megyei szervezetének vendégeként a héten Szekszárdon járt Rainer Gimdt, a német Friedrich Ebert-alapítvány magyarországi képviselője. A vendéglátó, továbbá a Német Nemzetiségi Egyesület és a Német Színház vezetőivel való találkozón kívül programjában szerepelt egy előadás az alapítványról, és annak magyarországi tevékenységéről. Ott is elhangzott mindaz, amit Gimdt úr lapunk olvasóinak tájékoztatására elmondott. A Friedrich Ebért alapítvány a legrégibb (1925-ben alakult), és ma már a legnagyobb a hasonló német politikai jellegű, ugyanakkor szakszervezeti, gazdasági, tudományos, kulturális területen is tevékenykedő alapítványok kö* A szociáldemokrácia elveit horák, a munkavállalók céljainak vannak elkötelezve. Irodájuk van a világ 74 országában, de 110 országban dolgoznak 250 különböző projekt megvalósításán. Magyarországi képviseletüket több mint két éve nyitották. - Feladataink változóak a világ különböző országaiban. Magyarországi munkánkban jelenleg két hangsúlyos terület van: politikai és szakszervezeti. En magam ez utóbbi területet képviselem mondta Gimdt úr. A politikai frakció az itteni pártokkal - főleg a parlamenti pártokkal - tart kapcsolatot, a szakszervezeti frakció tevékenységére néhány példa: van, ahová előadókat küldenek, oktatásokat szerveznek, másutt németországi képzést tesznek lehetővé magyar aktivisták számára. Kiadnak egy lapot „tallózó" jelleggel. Éppen befejezték az üzemi tanácsokkal kapcsolatos oktatási anyag^^Súlyponti kérdésként kezelik a t^^canélküliség ügyét, konkrétan ezen a területen például kapcsolatot építenek ki a munkanélküliek szövetségei között, tapasztalatcseréket szerveznek. Legutóbbi kazincbarcikai programjuk témája a munkanélküliek gazdasági és szociális rehabilitációja volt. Gimdt úr és munkatársa egyaránt hangsúlyozta, hogy nem pénzt adnak és nem is kezdeményeznek. A kezdeményezést mindig a partner teszi, s az alapítvány dönt, hogy támogatja-e a mefogalmazott igényeket. Nem teremtenek munkahelyeket, de segíteni igyekeznek a munkanélkülieknek abban, hogy önmagukat szervezni tudják. Nem végeznek átképzéseket, de kapcsolatot teremtenek átképzők és rászorulók között. - Kvázi menedzseljük a kapcsolatfelvételeket és kapcsolattartást - hangzott el, s megtudtuk azt is, hogy mindennek pénzügyi alapját a Német Szövetségi Köztársaság állami költségvetése biztosítja. Jelentősen meggyorsul a kárpótlás A garanciaalap jó, de nem elegendő Meghívók jönnek, az újságok is megírják, ha a városban valahol neves személyiség, valamelyik politikai párt, vagy szakszervezet prominense, a gazdaság, a társadalom, a kultúra legkülönbözőbb területeinek szakértője megjelenik, vagy ha helyi fórumot, közmeghallgatást, képviselői fogadóórát szerveznek. Aztán a mintegy negyvenezres városból megjelennek valamennyien. Az emberek elfoglaltak, fáradtak, fásultak, a közügyek iránt mintha egyre kevésbé érdeklődnénk... Olyan arányú részvételre, mint amilyen dr. Zsíros Géza múlt heti előadásán volt, ritkán akad példa. A kisgazdapárt 36-os képviselőcsoportjának tagját, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elnökét a többórás beszélgetésen azok is türelemmel végighallgatták, akik a zsúfolásig megtelt teremből az ajtón kívülre szorultak. - Döbbenetes, hogy mennyire együtt maradtak az emberek. Erre szánták a szombat délelőttöt, az ebédidőt, és nem volt hőzöngés, bekiabálás, munka volt értékelte a fúrumot a képviselő, az okot firtató kérdésemre pedig elmondta, hogy ennek titka elsősorban a témában van, de nem titkolta, saját személyének is jelentőséget tulajdonít, hiszen az utóbbi években az állampolgárokat érintő kérdésekkel foglalkozik. - A parasztság tenni akar - ezért voltak ennyien itt. Magyarországon nem először bizonyítja a parasztság, hogy alappillére ennek az országnak. Gondoljunk csak az '50-es évek beszolgáltatásaira... Mégsem éhezett az ország. A paraszt hátán építették föl a nehézipart. Mindig, mindig nyírták csak^zt a birkát... '93-tól kezdik majd etetni is. - Ezt reményként, vagy tényként mondja a képviselő úr? - Egyre inkább tényként, mert a parlamentben ebbe az irányba mennek a folyamatok. Lassan letelik ugyanis a 4 évre szóló megbízatás, és el kell számolnunk az ígéretekkel. Elmondta a képviselő úr - akit a hallgatóság mindközönségesen csak Gézaként emlegetett, s ennél számára saját bevallása szerint nem is kell több, de kevesebb sem esne jól -, hogy az átalakulás lassú, a kárpótlásra jogosultaknak mindössze 2 százaléka kapta meg a földet, s a termelőszövetkezeteknek kevesebb, mint 30 százaléka alakult át. A jövő év tavaszától azonban rendkívül meggyorsul a kárpótlás. S akik ma még nem hiszik, hogy nyerhetnek, s hogy ezt az interregnumot amikor a régi rendszer már, az új pedig még nem működik - át lehet vészelni, jövőre aktívabbak lesznek. A következő félévben hasonló összejövetelen dupla ekkora lesz a létszám, a földdel ugyanis nemcsak lehetőséget kap az állampolgár, hanem a felelőssége is megnő, és azt valakivel meg akaija osztani. Az átalakulást úgy lehet sürgetni, ha az állampolgár számára adó-, hitelstb. politikával vonzóvá teszik, hogy saját sorsát kezébe vegye. Kérdésemre elmondta a képviselő úr, hogy az igénybe vehető reorganizációs hitelek és támogatások ebben jelentős segítséget jelenthetnek, de a fedezet hiánya állandóan visszatérő gond. Idén ugyan működött már egy jó garanciaalap, s ennek is köszönhető, hogy sok búzát vetettek - a kelés is jobb, mint évek óta bármikor -, de ez nem elegendő az átmeneti időszak átvészeléséhez. Jövőre ezért több lesz a hasonló lehetőség, mint az elmúlt két évben összesen. Képviselők milliárdos • • tippjei Az alábbiakban az 1933. évi állami költségvetéshez benyújtott, öszszesen félezer módosító javaslat közül néhány nagyobb összegű, illetve egész intézmények létét érintő indítványt ismertetünk. Közalkalmazottak bére. Elsősorban privatizációs bevételekből, s a költségvetési intézmények vállalkozási bevételeiből, valamint az általános tartalékból 9,2 milliárd forint tartalékot képezzenek a közalkalmazotti törvény alapján járó illetmények bevezetésének előkészítéséhez. Jánosi György MSZP Állami Vagyonügynökség. Csökkenjenek az AVÜ vagyonkezeléssel és privatizáció előkészítésével kapcsolatos kiadásai. Az ÁVÜ összes kiadása 14,5 milliárd helyett legyen csak 12 milliárd forint - Jánosi György MSZP. * Egyházi ingatlanok visszaadása. Az erre szánt összeget - az önkormányzatok támogatásának terhére - növeljék a tervezett 1 milliárd forintról 3 milliárdra - Pálos Miklós KDNP. * Garanciafedezet és vállalati támogatások. A tervezett 12 milliárd forintnyi garanciális kifizetések helyett elegendő 6 milliárd forint is - Jánosi György MSZP. (A HVG nyomán.) Heti jegyzet Az a helyzet... ..., hogy ötszáz évejedeztejel a három hajó az új világot. A kezdeti idők aranyról és vérről szólnak és később sem lohadt az erőszakos hódítás. Egy apró adalék: 1890-ben vagyunk, az indián területek szivében, a Missourin túl, az indiánok szent hegye a Fekete-dombok környékén. (Az elmúlt harminc évben az indiánokat jórészt rezervátumokba kényszerítették, vagy erődök börtöneiben sínylődnek, üldözés, szerződésszegés, árulás és vér, sok vér.) Az év utolsó hónapja, a minnekonzsu sziuk egy törzsmaradványa észak felé tart, hogy csatlakozzon a többiekhez. A hadügy listáján zavartkeltőként szerepel Nagy Láb, a főnök, tehát letartóztatandó. Karácsony után négy nappal a katonák utolérik a menekülőket. A 7. lovasezred őrnagya, mindössze a főnőkkel tárgyal, látja, hogy az tüdőgyulladást kapott, alig tud beszélni, az orrából szivárgó vércseppek a farkasordító hidegben azonnal megfagynak. A parancs úgy szól, hogy vonuljanak a közeli folyó völgyébe. Az indiánok - háromszázötvenen - sátrat vernek a sziklás parton, a folyó neve Wounded Knee - Sérült Térd -, sziu nyelven Csankpe Opi Vakpala. A sziklás folyónak partja nem csobban, vastag jég borítja, a szürkületben hó szitál, a sivár vidék fölött a közelben eltemetett legendás harci főnök, Szilaj Ló szelleme leheg... Másnap az indiánokat lefegyverzik. Nemcsak a lőfegyvereket kell lerakniuk, hanem a bárdokat, késeket, még a sátorrudakat is. Ezután motozás következne, de dulakodás támad, lövés dörren. Ekkor elszabadul a pokol, miután az indiánoknál szinte alig maradt fegyver, az egyenlőtlen küzdelem elől menekülni próbálnak a keskeny, kanyargós szurdokban. Ekkor megszólalnak a környező dombokra felállított Hotchkiss-ágyúk, gránát és srapnelltüz szaggatja szét a wigwamokat, bennük a gyerekeket, asszonyokat. A katlanba megreked a lőporfüst, majd mindegy végszóra hóvihar kerekedik... A katonák oldalán huszonöt halott, harminckilenc sebesült, zömüket saját társaik golyói és tüzérségi repeszek találták el. Az indiánok közül csaknem háromszáz ottveszett - köztük Nagy Láb is. A sziu sebesülteket - négy férfit és negyvenkét asszonyt, meg gyerekeket nyitott kocsin viszik a Pine Ridge-i kormányhivatalhoz. A folyóparton nemcsak a halottakat temette be a hó, hanem mást is. Más is meghalt ott, mondja Fekete Gim később. „Egy nép álma halt meg ott, egy nép abroncsa tört szilánkokra és hullt szét azután. Nincs többé kerékagy, és a szent fa halott." - st >