Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-10-25 / 43. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. OKTÓBER 25. A holland „vidéképítész" Aki már járt Hollandiában, tudja, hogy egy icipici földterület (10-20 méter) is óriási kincs, ezért a környezet védelme legalább olyan fontos, mint a munka és a hagyományosan szép családi élet ebben az országban. Láttam azokat a földeket, amelyeket a tengertől hódítottak el, óriási munkával feltöltvén a vizeket, a termővé tett talajokat. Hatalmas munka ez, mégis békés, nem irányul senki ellen, valóban lenyűgöző. Minderről azért írok, mert a helyi evangélikus gyülekezet a testvérkapcsolatokat ápolván holland vendégeket fogadott e héten, s egyik közülük „vidéképítész", ami körülbelül annyit tesz, hogy egy-egy környék arculatát, mielőtt bármilyen tervezés és építkezés elkezdődik, a környezethez alakítják. Maaike Bos szívesen beszél arról, bogy „ha már a népesség szaporodása folytán utakat, közműveket kell tervezni, úgy kell tennünk, hogy e „műépítmények" ne nagyon látszódjanak, mégis mindenféle szempontból összeköttetésben legyenek a települések az országgal (fűtés, világítás, telefon, közlekedés). Sokszor kemény harcot kell vívnunk a szaktárcával azért, hogy építményeinkkel igazodhassunk a tájhoz, hogy ne a mi munkánk legyen a fontos, hanem a jellemző tájegység képe". Az építész szekszárdi benyomásait is összegezte. Nagyon szép a belváros, az épületek, szépek a fák, van zöldterület, de miért járnak itt teherautók? Jó leülni a padokra, egyértelműen vezetnek az utak a centrumba, de hol lehet egy térképet venni, hirtelen kezet mosni, hosszú utazás után emberi szükségleteket elvégezni? Szóval, ha van is valami útmutató, azok csak magyarul tájékoztatnak. Véleményem szerint nagyon sokat lendíthetne Szekszárd idegenforgalmán egy egyszerű tábla mindjárt a város szélén, térképpel, szálláshelyekről, látnivalókról tájékoztatva. Hollandia is kis ország, mi is megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy jól érezzék magukat a vendégeink és hangulatosan élhessék életüket honfitársaink. Először vagyok Magyarországon, de akik a gyülekezetből többször jártak itt, sokat meséltek a több évtizedes barátságról. Én még csak most ismerkedem az itteni emberekkel és a környékkel, de tudom, hogy Frau van Dinteren, aki megszervezte ezt az utat, régi híve ennek a városnak és az itt élő embereknek. Megtapasztaltam, ezért hiszem, hogy az Isten határok és társadalmi berendezkedések nélkül otthon van, ahol a nevében összejönnek. Ugye? NEMETH JUDIT i utcában? ha valaki a gimnáziumtól ide benéz, nem a főiskola tornatermének csapott tetejét látja, hanem valami szebbet - mondja Kovács Gábor, s megerősíti: tartja magát a kikötéshez, mely szerint a beépített és burkolt felület aránya a zöld területhez nem lehet több, mint 40:60. Ebben a háromszintes épületben több, 15-17 négyzetméteres üzlet, iroda, illetve lakás kap majd helyet, egy része pedig bankfióknak épül. Sokan tudni vélik, hogy az Ybl bank az építtető. Ez így igaz, ám a csődbe jutott pénzintézet, nem lévén szüksége újabb székházakra, nem kéri az építkezés befejezését, és hozzájárult az épület értékesítéséhez. A potenciális vevő szintén egy bank, nevét^ Kovács úr egyelőre nem kívánja vánosságra hozni. ^^ A folyamatban lévő építkezések novemberre befejeződnek, de a kis gyalogoshídig már lefedett meder fölött újabb munkák indulnak még ebben az évben. A félig kész „bankos" épülethez hasonló, háromszintes, alul kirakatos üzletek, fölül lakások készülnek. Elhelyezésük nem akadályozza majd a levegő járását, küllemük pedig átmenetet képez a lakótelep és a családi házas terület között - tudom meg Kovács úrtól, akinek további tervei között a patak lefedésének folytatása és az autóbusz-pályaudvar közelében bevásárlóközpont kialakítása szerepel. -riA patak a kishídig tűnt el Mi épül a „Sédáló" Több hónap telt el azóta, hogy utoljára körülnéztünk a Séd-patak lefedésre váró szakaszánál. Az akkori, a patakkal együtt duzzadó, sőt kiáradó indulatok elültek, már a víz sem, csupán az építkezés zajlik. A volt hármashíd melletti kis szabad terület parkosításra vár. A főiskola előtti parkhoz illeszkedve tervezték ide a sétányt, amin a jelenlegi járdával átellenben a (volt) patak baloldalán andaloghatunk majd. Itt egy füves dombocska is lesz, ezen kap helyet a város tulajdonában lévő, de Szekszárdon eddig föl nem állított Kavicsok c. köztéri alkotás - tudom meg Kovács Gábortól, aki a patak lefedésére és beépítésére vállalkozott. A zöld területen három, egyenként 100 négyzetméteres házikó nagy kirakataival több üzletnek ad majd helyet. Ezek egy részére talált már Kovács úr vevőt, s aligha kétséges, hogy a forgalmas környéken a ma még gazdátlan épületek is kelendőek lesznek. A volt Beloiannisz utcát lezáró nagy épület láttán alighanem sok városlakó elszörnyedt, legalábbis beszűkülve érzi a teret, és számon kérné a nagy zöldfelületre tett ígéretet. - Ide valóban egy hangsúlyos, nagy épületet tartott megfelelőnek a tervező, ami lezátja az utcát. Mostantól, Expo '96 Háromszázezer vendég jön Szekszárdra...(?f Egy hónap óta Szekszárdon dolgozik Donald Hayes úr, aki a kanadai Alberta tartomány idegenforgalmi miniszteri székéből ment nemrég nyugdíjba. Tíz éve részt vett az 1986-ban nyílt Vancouveri Világkiállítás megrendezésében, s feladata volt a vidék bekapcsolása az Expo-ba. A tapasztalt idegenforgalmi szakembert a hónap során szerzett tapasztalatairól kérdeztem. - Kanalovics úrnak és vállalatának, a Gemenc Expónak meghívására jöttem Magyarországra, abból a célból, hogy részt vegyek egy, a Gemenc Expo fejlődését segítő tanulmány előkészítésében. - Az itt látottak alapján, no meg a hazájában rendezett EXPO tapasztalatai alapján milyennek látja az itteni világkiállítás esélyeit? - Meggyőződésem, hogy a világkiállítás sikeres lesz. Egyetértek azokkal a számításokkal, amelyek szerint azokban a hónapokban legalább 15 millióan látogatnak Magyarországra. A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, tavaly is 19 millió külföldi járt itt, s az évnek abban a szakában, amikor majd az EXPO nyitva tart, tízmillióan. Nem lesz nehéz ezt még öt millióval megtoldani. , - Ebből a 15 millióból hányan látogatnak el Szekszárdra és környékére? - Ha megfelelő, összehangolt idegenforgalmi programot valósítanak meg, háromszázezer látogatót lehet itt megállítani. Természetesen, ha akkorra a Gemenc Expo megfelelő kiállítást, megfelelő látványosságot produkál. - Akkor ez a feladata Kanalovics Lászlónak? - Ez nem egyedül őrajta múlik. A térségnek vele együtt kell fellépni ennek érdekében, és a megyében másutt is kell, hogy olyan ajánlatokkal jelentkezzenek, amik a látogatókat vonzzák. Ezalatt értek, egyebek közt, különféle konferenciákat, borászati rendezvényeket, népművészeti bemutatókat. Például Gunarasba a gyógy-idegenforgalom hozhat vendégeket, Tamásiban méhészeti kiállítást, tanácskozást lehetne tartani. De csodálatos Szekszárd belvárosa, ám ma itt sem váiják sehol, semmivel az idegeneket. Legfontosabb lenne egy közös turisztikai terv kidolgozása, ugyanis ma nincs semmi, ami megállítaná Szekszárdon, illetve a megyében a külföldet járó turistákat. - Ennek ellenére van itt a 96-os Expónak realitása? - A vancouveri kiállítás rendezése során szerzett tapasztalatok alapján állíthatom, hogy igen. Ugyanis itt nem nagy dolgokat kell megvalósítani. Nem hatalmas építményekre, égbetörő alkotásokra van szükség, hanem a meglévő értékek jobb kiaknázására. Például, ilyen a szekszárdi bor. Kérdeztem volna a részletekről is Donald Hayest, de azt mondta, azok már üzleti titkok, s azokat vendéglátójának, a Gemenc Expo gazdájának árulja csak el. Azt viszont kifejtette, meggyőződése, hogy a háromszázezer idegen nemcsak a világkiállítás idejére jönne Szekszárdra. Ez a vendégjárás állandósulna. Mert szerinte az ország legnagyobb bevételi forrása az idegenforgalom lesz, s ebben az iparágban dolgozik majd minden hatodik ember. - szepesi -