Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-10-11 / 41. szám

1992. OKTÓBER 11. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 3 H ogyan kerültek kapcsolatba Norvégiával? - A tavasszal körlevelet kapott az iskolánk, hogy részt lehet venni egy olyan természetvédelmi programban, amit a Norvég Természetvédelmi Társaság kezdeményezett. Minden eszközt ők biztosítanak. Rajtuk kívül részt vesznek ebben a munkában finnek, svédek, dánok, angolok, írek, lengyelek, litvánok, észtek, csehek, szlovákok és magyarok. A vizsgálatokat, méréseket most ősszel, aztán pedig a jövő tavasszal kell elvégeznünk. Az európai légszennyezettségi vizsgálat szeptember 28-án indult és október 23-ig tart. Minden esős napon méijük a csapadék mennyiségét és meghatározzuk a vízben lévő pH-értéket, tehát hogy savas, lúgos, vagy semleges kémhatású volt-e a csapadék. Ez azért fontos, mert így ^Bnnal észleljük a levegőszennyeződet, illetve annak mértékét. Rögzítjük az adatokat. A vizsgálat eredményét elküldjük Norvégiába. Pontosan ugyanez történik az adott időszakban mind a 12 európai országban. A Norvég Természetvédelmi Társaság azt ígérte, hogy még karácsony előtt megkapjuk, mégpedig magyarul, a programban részt vevő valamennyi ország méréseinek eredményeit. - A környezetszennyezés, sajnos, sokféle. Más méréseket is kell végezni? - Ajánlottak még a program szervezői gomba- és zuzmómegfigyelést, föld-, illetve kőzetmintavételt és savasságvizsgálatot az élővizekben. Ez utóbbi a savas esők hatását kutató program része. Mi a Duna, a Sió és az iskolánk mellett folydogáló patak vizét fogjuk rendszeresen mérni, vizsgálni. A folyó«

k vizsgálata másrészt azt célozza, „y az ipari üzemek milyen szennyező anyagokat bocsátanak ki napjainkban. Sőt, ennek a speciális mérésnek a segítségével azt is ki lehet mutatni, hogy egy-egy térségben melyik gyár mivel szennyez leginkább. A méréshez szükséges felszerelést, például indikátorpapírt és vegyszereket már megkaptuk Norvégiából. - Tavasszal ugyanezeket a méréseket kell elvégezni? - Nem, akkor majd az ózon mennyiségét mutatjuk ki, igen érdekes módon. A munka egy dohánynövény ültetésével kezdődik márciusban és június közepéig tart. - Miért éppen dohányról van szó? - Ez a növény alkalmas arra, hogy a levelén végbemenő elváltozással jól kimutassa a földfelszínhez közel lévő ózon mennyiségét. Megadott táblázat segítségével tudjuk majd megállapítani, hogy Szekszárdon mennyi az ózon a földközelben. Kétfajta dohánynövény magját kaptuk meg. Kis műanyag tálakban, 20-25 fokon neveigetjük a palántákat és akkor ültetjük ki őket a szabadba, ha már jól megnőnek. Azt kell figyelni, hogy a leveleken milyen foltosodás tapasztalható. Eszerint osztjuk majd különböző kategóriákba és az eredményeket elküldjük a norvég intézetnek, 1993. június közepén, tehát rögtön a vizsgálatok befejezése után. - Konkrétan mi a célja ennek a vizsgálódásnak? tok takarmányozásához szükséges növényeket is. - Norvégiában is vannak vészjelek? - Norvégiában több tóból már teljesen kipusztult a növény- és az állatvilág, a savas esők és az ózonkoncentráció hatására. Ezért félnek nagyon. - Az ember nem is gondolná. ÉszakEurópa, tiszta levegő, sok gyönyörű fenyves, tiszta vizű tavak: én így képzeltem el Norvégiát. Ózont mérő gyerekek Október végén föladnak majd egy levelet a Norvég Természetvédelmi Társaság számára a Szekszárdi 5. Számú Általános Iskolából, és ez a levél tudatja a norvégekkel kicsit később pedig fél Európával hogy szeptember 28. és október 23. között milyen eső hullott Szekszárdra, sokat ártott-e vagy keveset. (Most már csak megjön!) Az iskola VI. a osztálya végzi el ez idő alatt a csapadékkal kapcsolatos méréseket, ugyanúgy, mint Európa még 11 országában és persze Magyarország más vidékein is, sok gyerek. Az itteni munkát az osztályfőnök, Simon Péterné irányítja. - Ha a szükségesnél vagy normális mennyiségnél sokkal több az ózon nemcsak megsínyli, de akár el is pusztulhat a növény. Persze nemcsak ez a bizonyos dohánynövény, hanem még hatalmas fák is erre a sorsra jutnak. A környező országokban sajnos már tapasztalható, például a fenyőfák nagyon érzékenyek az ózonhatásra. Lehullatják tűleveleiket és nem tudnak helyette újat növeszteni, tehát tönkremennek. Az ózonmérés elindítói attól félnek, hogy bizonyos idő múlva katasztrofálisan sok növény pusztul el a Földön, beleértve a táplálkozáshoz, illetve az álla- Az uralkodó szél Anglia, illetve Nagy-Britannia felől éri Norvégiát, ezért az ipari szennyező anyagok rendszeresen eljutnak az ország területére, ezt mondják a természetvédelem szakemberei. - Térjünk vissza Szekszárdra. Az osztály minden tanulójának jut mérni-, vizsgálgatnivaló? - Beosztjuk, hogy mindenki részt vehessen a munkában. Huszonhét tanuló: 13 lány és 14 fiú. Valamennyien jelentkeztek, nagy kedvvel csinálják, ebben biztos vagyok. Tavaly részt vettünk egy környezetvédelmi pályázaton, téli madáretetést vállaltunk. Az egész osztály etette otthon a madarakat és megfigyelést végeztek a gyerekek, hónapokon át. Most majd kirándulni is fogunk. A talaj- és kőzetvizsgálatot, a gomba- és zuzmómegfigyelést csak hétvégi kiránduláson tudjuk megtenni. Legkönnyebben az esőmérést végezhetjük, hiszen itt, az iskolánál is lehet majd, a tanítási szünetekben vagy tanítás után. Egyébként a zuzmó keresése kicsit izgalmas feladat lesz, mert meghatározott fajták kellenek, amelyekkel jól kimutatható a levegő állapota, vagyis a szennyezettség hatása a növényen. - Szekszárd környékén vannak ilyen zuzmók? - Biztos, hogy fogunk találni. Megadott fényképek alapján azonosítjuk őket. - Hogyan történt, hogy Szekszárdon ez az iskola és éppen ez az osztály, illetve Simon Péterné tanárnő kapta az érdekes és rangos feladatot? - Nem kaptam, hanem vállaltam. Az ország összes általános iskolájába eljutott a felhívás. Norvégiából közvetlenül Budapestre, majd a Környezet-és Vízgazdálkodási Intézet értesítette az iskolákat a lehetőségről, a feladatról. Magyarországon ezerharminchárom csoport vállalta. Szekszárdon mi vagyunk benne. Hozzám közel áll a téma, biológia és technika szakos vagyok. - Az európai nagy vizsgálat tapasztalatait publikálják majd, okulásképpen? - Azt kérték tőlünk, vezető tanároktól, vegyük fel a kapcsolatot a sajtóval, tehát mi is próbáljunk közvetlenül tájékoztatást adni, nyilván azért, mert a helyi gondokra, veszélyekre így jobban fény derülhet. Ha a vizsgálatokkal rájövünk arra, hogy egy üzem szennyezi a környezetet, mi magunk is próbáljuk meggyőzni az illető cég vezetőit, hogy ezen változtatni kell. Természetesen hivatalos, tudományos publikációk készülnek majd és európai, illetve országos méretekben figyelemfelhívás, intézkedések sürgetése várható. Az iskolában ez a munka pedagógiai szempontból is nagyon sokat jelent. Ha ezt a korosztályt sikerül ráhangolni arra, hogy vigyázzon a növényekre, az állatokra, a levegőre, a vízre, a talajra, például a szinte mindennapos permetezések közben és az autóhasználat minőségével, akkor talán olyan felnőtt válik belőlük, aki törődik a környezetével. GEMENCI JÓZSEF Fotó: - ka -