Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-10-04 / 40. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. OKTÓBER 11. Az új ügyvezető: Hahn Csaba Alapítvány a vállalkozókért A Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt 1992. július 4-én ötvenhárom alapító tag hozta létre. Az induláskor közel kétmilliós vagyonnal kezdtek. Mára a csatlakozókkal együtt 146-ra növekedett az alapítók száma, vagyonuk pedig megközelíti a hétmilliót. Az alapítvány elsődleges célja a Tolna Megyei Vállalkozói Központ működtetése, ami hivatalosan 1992. október 29-én kezdte meg munkáját Bányai Henrik, a Szekszárdi Polgármesteri Hivatal gazdasági tanácsadójának vezetésével. Az alapítványt a kétévente újjáválasztandó 13 tagú kuratórium irányítja, amelynek elnöke dr. Solymosi József, a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítványt egy nyílt pályázatot követően azon hat régió közé sorolták, ame- 1 lyeket az Európai Közösség finanszíroz a PHARE programon keresztül. Ennek keretében a megyei alapítvány is kapott 1,2 millió ECU (azaz 120 millió forint) támogatást vállalkozásfejlesztési célokra és további 600 ezer ECU-t (60 millió forint) vállalkozói htelek biztosítására. Ez utóbbi az úgynevezett mikrokredit keret, amelyből elsősorban mikrohiteleket (300 ezer forintig) adnak kedvező feltételekkel a kisvállalkozóknak. Az induláskor Bányai Henriket bízták meg a központ vezetésével, aki ezt egy évre vállalta. Most az újból meghirdetett pályázaton nem pályázott újra. A kuratórium a pályázók közül legalkalmasabbnak Hahn Csabát tartotta. Döntésüket e hétfőn az alapítvány közgyűlése megerősítette, így október l-jétől 1994. szeptember 30-ig Hahn Csaba a Tolna Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója. A vállalkozói kultúra színvonalának emelése - Huszonkilenc évesen lett a központ igazgatója. Kérem mutatkozzon be olvasóinknak. - Szekszárdon születtem, de Pusztahencsén laktunk, ott végeztem az általános iskola alsó tagozatát, a felsőt a szekszárdi Babits-iskolában, mert 1972-ben költöztünk ide. A Garay gimnázium elvégzése után felvettek a műszaki egyetem gépészeti karára. Mikorra befejeztem az egyetemet, feleségemet - akivel akkor házasodtunk össze, - felvették a miskolci egészségügyi főiskola gyógytornász szakára. Ezért Budapestről rögtön Miskolcra költöztünk, a Diósgyőri Gépgyárban dolgoztam tervezőmérnökként. Amikor feleségem végzett a főiskolán, visszaköltöztünk Szekszárdra. Szerencsémre akkor, ez 1990-ben volt, a húskombinátnál pont kerestek fejlesztőmérnököt, úgyhogy műszaki fejlesztési csoportvezetőként alkalmaztak. - De csak egy évig dolgozott ott... - Akkoriban már a húskombinát nem volt bővében a pénznek, nem voltak olyan volumenű fejlesztések, amelyek kielégítették volna elképzeléseimet, ambíciómat, ezért örültem meg tavaly nyáron, amikor meghirdették a vállalkozói központ munkatársi állását. - Általános tanácsadóként mi volt a feladata? - Főként szaktanácsadás, információnyújtás, a szaktanácsadói hálózat kialakítása, szerződéses kapcsolatok megszervezése a különböző tanácsadói cégekkel. Az iroda belső számítógépes hálózatának a kialakítása, illetve a külső hálózaté. Ez azt jelenti, hogy minden alközpontban van már számítógépünk, ami telefon-modemmel közvetlen kapcsolatban áll a központi számítógépünkkel. Bármikor tudnak hívni bennünket, adatot lekérni a központi gépről, be tudnak lépni a hálózatunkba, bármelyik programot, amit jogtisztán megvettünk, ők is le tudják kérni. - Hány alközpont tartozik önökhöz? - Hét területi alközpontunk van. Tolna kivételével minden városban és Simontornyán is, emellett négy funkcionális alközpontot is működtetünk a KISOSZ-nál, az IPOSZ-nál az ISZTV-nél és a KSZE-nél. Ezek a különböző funkcionális szférákat próbálják felölelni, így összesen tizenegy alközpontunk van. Újabban a megyei könyvtár is érdeklődik információs rendszerünk iránt, szeretnének rákapcsolódni a számítóközpontunkra Ez viszont már a jövőt jelenti, miként a szakkönyvbázisunk továbbfejlesztése is. - Nagy rendezvényekről, konferenciákról is hallottunk az elmúlt év során... - Igen, azok szervezése, előkészítése is a feladataim közé tartozott. Banki szemináriumot szerveztünk, ahol a bankok vezetői tartottak tájékoztatót arról, hogy milyen hitelkonstrukciókkal tudnak a vállalkozóik rendelkezésére állni, aztán privatizációs szemináriumot is szerveztünk. Később Horvátország újjáépítésének segítésére, az ebbe a munkába bekapcsolható vállalkozások képviselőit hívtuk össze egy tanácskozásra, ahol a horvát fél is elmondta, milyen területeken képzelhető el az együttműködés. A jövőben is kölfóldi kapcsolatainkat szeretnénk továbbfejleszteni. Nemcsak nyugat felé, hanem kelet felé is. - Ehhez nyelveket is kell tudni,.. - Jómagam angol nyelvvizsgával rendelkezem, de Katona Szilvia kolléganőnk a legmagasabb szintű német nyelvvizsgát is letette, azonkívül a fordítóirodánk minden vállalkozó rendelkezésére áll. Hozzátenném, hogy a legtöbb fax, levél, telex e két idegen nyelven érkezik hozzánk. A PHARE program keretén belül is kizárólag az angol nyelv a használatos. - Úgy gondolom, az általános tanácsadói munkakör arra megfelelő volt, hogy a központ munkájának valamennyi területét megismerje... - Egy valamivel, az oktatással nem foglalkoztam. Bár el kell mondanom, hogy például az üzletitervkészítő tanfolyam tematikáját én állítottam össze. Az oktatás egyébként pályáztatás útján került e MTESZhez, így azt ők végzik. - Az eddigiekből egyértelmű, hogy a vállalkozói központ munkáját, tevékenységét ismeri, abban részt vett. Mint ügyvezető igazgató mit fog másképpen, jobban csinálni? Kérdezhetném azt is, milyen tervekkel, elképzelésekkel pályázta meg ezt a beosztást? - Az első évben megrohantak minket az ügyfelek, vagyis a vállalkozók. Napi négy-öt vállalkozó jött ide. Elsősorban pénzosztó intézménynek tekintettek minket, holott nem ez a feladatunk, hanem a vállalkozói kultúra általános színvonalának az emelése. Ezért szeretném a jövőben első helyre tenni az oktatást és a szaktanácsadást és csak második helyre a pénzügyi támogatásokat. Most nekünk kell kezdeményeznünk. Úgy, hogy a vidéki alközpontjaink szervezésében vállalkozói esteket tartunk. bemutatjuk a központot és munkáját, a vállalkozók segítésének lehetőségeit, akár így, hogy felkeresünk ígéretes vállalkozásokat és felajánljuk a segítségünket. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy aktivitásra serkentsük a vállalkozókat. Nem ügyfélfogadó irodaként szeretnénk működni, amely csak azokon segít, akik beesnek az ajtón, hanem elémenve az igényeknek, a vállalkozók komplex kiszolgálása a cél. - Ennek egyik módja a Szekszárdon beindított - no most ennek is az a neve, - ügyfélszolgálati iroda? - Az is. A Széchenyi utcában^* APEH egykori székházában hoz^B létre a szolgáltatóirodánkat, amelynek lényege,'liogy a kezdő vállalkozók otthonra találjanak. Ott van telefon, telefax, fénymásoló és telex is, amit bármelyik vállalkozó - termé-, szetesen kedvező díjazás fejében igénybe vehet. Tehát ezeket a berendezéseket nem kell a vállalkozás indulásának időszakában megvásárolni, hanem ezzel rendelkezésére állunk. Ugyanígy tárgyalót is bérelhet üzleti megbeszéléseihez és ott működik a fordítóirodánk, amit eredetileg saját munkánk segítségére hoztunk létre, de szolgáltatásaival a vállalkozók rendelkezésére is állunk. Később valamiféle vállalkozói klub létrehozását is tervezzük, ahol a régió vállalkozói esetlegesen - külföldi partnerei is találkozhatnak, tehát egy klubszerűen, büfével, egyéb szolgáltatásokkal ellátott helyiségről lenne szó. - Elegendő ehhez a központ jelenlegi munkatársi gárdája? - Személyi változásokat, létszg^^ bővítést is tervezek. Első lépcsőwP elengedhetetlen egy match-making menedzser beállítása, akinek a vállalkozások egymás közötti kapcsolatának segítése lesz a feladata. Tehát például külföldi befektetők és Tolna megyei vállalkozások közötti kapcsolatok kiépítése, erősítése. Magyarán: behozni a pénzt és emellett mint projektmenedzserként feladata lesz, hogy nagy megyei szintű projektekhez a minisztériumoktól, állami szervezetektől, esetleg külföldről is előteremtse a finanszírozás alapjait. Tehát a vállalkozói központ elsőrendű célja a vállalkozók segítése. El kell mondanom, hogy a PHARE-t is a vállalkozások, illetve a központ beindítására kaptuk, így jövőre talán csak egyharmadnyi támogatást kapunk, nem lesz lehetőség vissza nem térítendő támogatásokra, csak a megfontolt vállalkozások mikrohitellel való segítésére. Munkánkat elsősorban a tanácsadás, az oktatás, a vállalkozássegítés irányába kell kiteljesítenünk. - Köszönjük a beszélgetést és ehhez a munkához kívánunk sok sikert a vállalkozók és a térség gazdasági élete fellendítésének érdekében is. Tamási i i