Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-26 / 4. szám

12 , SZEKSZÁRDI VA SARNAP 1992. JANUÁR 19. Bal felső sarok E rovat gyakorta visszaköszönő témája a pénz. Eddig többnyire a teljesítménnyel nem kvadráló sztárgázsikat hoztuk nyilvánosságra - a sportetika jelenlegi állapotát mintegy magyarázandó. Most viszont - a példa szűkebb pátriánkból való. - Amellett szólunk, hogy a KSC Szekszárd kosaraslányai a nagy rivális Kecskemét legyőzéséért, azért a drámai csatáért, amivel közel ezer embernek élményt adtak, igazán dukálna valamilyen rendkívüli prémium. Nem sokkal a meccs végét jelző dudaszó után dr. Sólyom Bódognak, a klub elnökének szegeztem a kérdést, aki nem tért ki előle, mert érezte, hogy nem pusztán újságírói kíváncsiskodásról van szó. „Nálunk nem létezik a meccsprémium, de ezt a győzelmet megpróbáljuk honorálni" - jegyezte meg. S ha ez a mondat történetesen mindjárt ott a helyszínen közhírré tétetik, aligha akadt volna bárki, aki ágált volna az ellen, hogy a lányok e produkció után a pénztárhoz járuljanak és felvegyenek egy akkora összeget, ami jobb helyeken egy sima vereség után (is) dukál. Mert ez valóban olyan meccs volt, amely híveket szerzett a csapatnak, a sportágnak, amikor a nagyérdemű kapott valamit a pénzéért. A két orosz - Jemcsenkónak a meccs eleji üresjárataitól eltekintve - úgy hozta magát, mint az a nagyobb gázsiért játszó szerződtetett profiktól elvárható. A munka mellett kosarazó félprofik, vagy félamatőrök pedig iszonyúan mély gödörből voltak képesek kiemelkedni a második félidőben. Ezt díjazni illik. Miképpen az élvonalhoz méltatlan produkciót büntetni kell - akár az automatikusan létező fix járandóságok csorbításával, elvételével. Sportműsor Szombat Kosárlabda NB L: TFSE-KSC Szekszárd (15 órakor) Teremfoci: a Magyar Öregfiúk Válogatott, az Újságíró Válogatott, a Dózsa Öregfiúk, valamint az Anonimus csapatának tornája a városi sportcsarnokban (9 órakor). Vasárnap Teremfoci: Flott-Hungária Biztosító-kupa újabb fordulója a városi sportcsarnokban (9-18 órakor). Hétfő Teremfoci: Takarékbank-kupa téli bajnokság újabb fordulója a városi sportcsarnokban (14-21 órakor). w * Amikor a hegy megy Mohamedhez A taxiból a főtitkári székbe? A bulvársajtó hiénái már valamit sejtenek... Nem véletlenül csengett egész héten a telefon a Szekszárdi Húsipari SE elnökének, Horváth Ferencnek a szobájában. Pályázat ide, pályázat oda - merthogy így lehet elnyerni a Magyar Súlyemelő Szövetség főtitkári székét -, de Pesten már elteijedt, hogy az öt „versenyző" közül ő - ráadásul az egyetlen vidéki lesz a befutó. Ettől aztán egy felbolydult méhkasra emlékeztet a Húsos SE háza tája. „Mi és ki lesz, ha lelép?" - teszik fel egymásnak kissé zavarodottan a kérdést a súlyemelők, pingpongosok, kézisek. Taxiból a főtitkári székbe!? - fakadnak ki villámkarrierét konstatálva irigyei. Mire e sorok megjelennek, a szavazás végeredménye ismert lesz. A pályázatoknak egy sajátos elbírálását választotta a honi súlyemelőparlament. Felolvassák mind az ötöt a helyszínen és... vagy az elnökségi tagok, vagy a közgyűlés - ezt még nem tudni - döntenek. A szekszárdi elnök esélyességét minden bizonnyal arra alapozzák, hogy vezetői, versenyzői, edzői berkekben nagy népszerűséget vívott ki magának, ám a sportban nemegyszer az ilyen tuti dolgoknál nem érvényesül a papírforma. így, mint fotitkáijelölttel beszélgetünk. - Ismerve eddigi pályafutásodat, meglepetésként hatott ez a lépés. Olybá tűnt, hogy tovább építed a húsosvárat, majd az olimpia után a valószínűleg távozó szövetségi elnök, Eck Tibor helyét foglalod el. Másodállásban ebből a székből próbálod meg gazdaságilag talpra állítani a katasztrofális pénzügyi helyzetben levő szövetséget. - ... A napokban megváltozott a véleményem. Egyébként eszem ágában sem volt, hogy pályázzak, de annyi prominens személy, annyi sportági közkatona kapacitált, hogy nekivágtam. Gyakorlatilag a független főtitkár számít egy sportág első emberének, ezt a lehetőséget pedig egyszerűen nem hagyhatom ki. Roppant vonzó a funkció, a feladat egyaránt. - A főtitkárnak vinnie kell az egész szakmai vonalat. Elnézést a meglehetősen profán hasonlatért, de menedzserelnökként még ma sem tudnád igazán pontosan meghatározni: mi a különbség a szakítás és a lökés között. - Nem is fogom tudni!... Azt viszont tudom, éreznem kell, hogy kinek a kezébe adjam a szakmai kulcspozíciókat, mert valahol az én bőrömre is megy a játék. Fel kell állítani egyértelmű eredményességi elvárásokat, kritériumokat - a többi már nem az én dolgom... - Itt a klubnál ez a szisztéma kiválóan működött, de a szövetségnél, a válogatottnál, ahol mindenért neked kell tartanod a hátad... ? - Miért ne? Nagyban is úgy néz ki ez az egész, mint kicsiben a klubnál. - Miképpen a menedzselés, a szponzorok felkutatása a pénzszerzés is? A súlyemelők benned látják azt a személyt, aki kiutat talál az összeomlással fenyegető pénzügyi helyzetből. S ezért hajlandóak arra, hogy változtassanak a klasszikus szerepkörön: a főtitkár elsősorban ne a szakmával, hanem a szervezéssel, menedzseléssel foglalkozzon. - A pályázatomat erre hegyeztem ki, a menedzselés terén voltak sikereim, és hiszem, hogy a meglévő és alakulófélben levő kapcsolataim a magyar súlyemelés számára is gyümölcsözőek lehetnek. A válogatottnak például egyáltalán nincs szponzora, ne tűnjék nagyképűségnek, de legalább kettőt már most tudnék hozni. - Ha nyersz, ez egyúttal költözködést is jelent. Szinte minden, az egész életed ideköt. Hogy tudsz Te pesti lenni? - Sehogy. Ez okozná számomra a legnagyobb fejtörést, hogy itt kéne hagynom mindent, a barátokat, ismerősöket. Ez valahogy nem akaródzik. Már-már azt forgatom a fejemben, hogy leköltöztetem a szövetséget. Eretnek dolognak számít, de nem kivihetetlen. Csak annyi az egész, hogy kapnánk mondjuk a városi vagy a megyei önkormányzattól valahol a városban két irodát. Reménykedem abban, hogy a San Marinó-i példa átültethető lenne. Megválasztották hfonfitársukat az Európai Súlyemelő Szövetség elnökének, s ezt a gesztust méltányolandó, a San Marinó-i polgármester ott helyezte el a szövetséget. A magyar szövetség szinte az egész világgal kapcsolatban áll. Lényegében egy országos hatáskörű szervezet székelne Szekszárdon, a város is profitálhatna. - A pesti elnökségi tagok ebbe csak úgy belemennének? - Nem tehetnének mást. Ha rámí esik a választás, már én diktálnám feltételeket. fl - Egyáltalán, most milyen időtartamra választanak főtitkárt? - Az olimpia után lesz még egy nagyszabású közgyűlés, ahol nincs kizárva, hogy újra előkerüljenek személyi kérdések. Csakis akkor vállalom a főtitkárságot, ha hosszú távon dolgozhatom, vagyis a következő olimpiai ciklust is végigcsinálhatom. Különben megköszönöm a bizalmat. Biciklis ügyek Maul lesz a „szekszárdi Szuromi"? n Úgy néz ki, hogy nem jön össze az az álomcsapat, amit Schneider Konrád a szekszárdi kerekesek menedzser edzője elképedt. A két menő, az olimpiai kiküldetésre esélyes válogatott Steig és Egyedi mellé szerette volna leigazolni a szolnokiak kitűnőségét, Szabó Lajost, akivel újra elfoglalhatta volna a trónt a 100 km-es országúti csapatbajnokságon. Az érdekelt feleknek azonban nem sikerült megegyezniük. - A Szolnok nem engedett a félmilliós vételárból, mi pedig ennek legföljebb a felét tudtuk ajánlani az időfutamversenyek specialistájának számító fiúért - mondta Schneider Konrád. Azért nem adhattunk többet érte - bármennyire is szerettük volna -, mert a túlköltekezés levét mindenképpen az utánpótlásunk viselte volna. Már pedig ezt elvből nem teszem meg, így elálltunk az erősítéstől. - Talán a siófoki Ezüstpart SE is azért hagyott föl Egyedi csábítgatásával, mert a Szekszárd - erről szól a fáma - közel egymillióért lenne hajlandó lemondani róla. - Mivel egyáltalán nincs szándékunkban lemondani Zoliról, ezért srófoltuk fel az árát, nem vitatom. Ellenben, ha Egyedi makacsul ragaszkodni a távozáshoz, a klubcseréhez, nem gördítenénk akadályt, már nevetségesen alacsony összegért, kétszázezer^^ mehetne. De ő sok szempontot méi^P legelve, mellettünk voksolt. - Pedig egy balatoni lakás nem éppen „piskóta" ajánlat... - Csábította őt egészében úgy ahogy van, az egész balatoni miliő. De - ismerve önmagát - rájött, hogy ez nagy csapda is lenne számára. Ha nem úgy edzene ahogy itt, ha nem jönnének az eredmények, könnyen két szék között a pad alá esne. - Kevés szó esik az új igazolásról, Maul Péterről, aki ugye Pécsett él és hosszú kihagyás után, 33 évesen kezdi újra. Néhány versenyzőt, a fiatalabb évjárat képviselőit már hallottam fanyalogni. - A napokban lezajlott téli felmérő után biztosan eloszlottak a kételyeik. Ö bizonyult a legjobbnak, ami szándékainak a komolyságát jelzi. Bízunk benne, hogy az egykori ifi-válogatott hasznunkra válik, kitűnő csapatember lesz. Olyan szerepet szánok neki, mint a legendás Szuromi Gyurié volt a magyar kerékpársportban éveken át. f