Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-09-27 / 39. szám

13 1992. SZEPTEMBER 27. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Az évek lassan összemosódnak az ember emlékezetében. így sajnos, már nem tudnám évszámhoz rögzíteni azt a szüreti napot (talán első volt a sor­ban?), amikor az immár rituálissá vált ökör a Garay gimnázium udvarán ké­szült sülni. Amíg a parázs alatt el nem kezdett ropogni az ott eltemetett hábo­rús lőszer. Még időben félrekotorták az egészet. Géppuskagolyók, néhány Vé­csey-kézigránát és ha igaz, egy páncél­ököl is előkerült. Ezen szerencsére túljutottunk és azon is, hogy a szüreti felvonulás „vala­kik" tribünje előtt parádézzon, nem annyira a város népe, mint az illetéke­sek szórakoztatására. A mai ökör már megszokottá vált, Gemenc Szálló menti helyén sült. Életében rengeteg sót nyalhatott szerencsétlen marha, • ilyen elképesztően sós állapotban sosem szervíroztak - egyébként ízlésesen - sültet. • Ami a bódékat illeti, volt belőlük elég. Nézelődőből is, olykor nagyon te­vékeny nézelődőből. Szombaton kora délutá­nig két bicskázásról és egy torokmetszésről kap­tunk hírt (halottról egy­ről sem). Nem hivatalo­san, hanem a nép ajkáról, mely közismerten plety­kára kész, így ez a közlés nem hiteles. Hitelesek voltak viszont a narkóval kombinált, alkoholmá­morban alvó fiúk, ugyan­csak szombaton, egész délelőtt a Művészetek Háza és a szomszédos sátrak közti padokon. A közönség vásárlási ked­vét nem lehetett túlhaj­tottnak minősíteni. így tehát a napi gondokat, valószínűleg tervszerűen, feledtetni szánt rendezvényt nem a költekezés, hanem a bizonyára nem olcsó tűzijáték aranyozta be. Az 5-ös iskola helytörténeti szakköre, a nekik is szóló Obsitosnál Sokkal sikeresebb formában, mint­ha kézigránátok igénybevételével tör­tént volna... O. I. FOTÓ: - kafi ­Menettánc a legifjabb bartinásokkal Sétáló utca Ez a népi diplomácia" Maratea Aki egy igazi olasz vacsorát végig akar enni, szánjon rá legalább három órát, s a mediterrán ízek minden vará­zsának részese lehet. íme egy menü: melegszendvics Stracciatella (füijtojás) leves Pennetészta pikáns mártással fehér borban sült hús párolt zöldpaprika tejszínes édesség kehelyben mokka kávé, s a fogásokat elválasz­tó, odaillő italok. Mindez a Gemenc Szálló vadász­termében, ahol a szicíliai Marateából érkezett vendéglátó- és szállodaipari is­kola növendékei főztek. Vacsora előtt megnéztük a napsütötte déli települést bemutató videofilmet, amelyet dalla­mos olasz zene festett alá. Hogy hogyan kerültek ide, arra töb­ben is válaszolnak. Luili tanár úr mondja (aki egyébként francia nyelvet oktat a szakmai órákon, hogy a külföl­dön később szerencsét próbáló fiatalok egyfajta bázisanyag birtokában, megta­nulják a szakkifejezéseket, persze né­metül és angolul is), hogy európai pro­jekttel, kormányközi egyeztetéssel, s áZ olasz-magyar kulturkapcsolatok jó hagyományaira építve kerestek rokon intézményt más országban, egymás ételeinek megismerésére és bemutatá­sára. A konyhaművészet is a kultúra ré­sze. Nagyon jólesett most megkóstolni' a magyar ételeket, amelyek bár alap­anyagaiban hasonlóak, mégis nagyon különböznek az olasz ízektől. Most végre szeretnének nyitni a keleti orszá­gok felé, mert szükség van arra, hogy megismerjék egymás étkezési szoká­sait, s az e téren való mulasztásokat be­pótolják. E gondolatokhoz kapcsolód­va Jendrolovics Gábor, a Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány titkára és Biczó Er­nő elnök elmondják, hogy a kereske­delmi és vendéglátóipari iskola anyagi körülményei nem engedték volna meg az olaszok vendégül látását, s mivel a kuratórium igen fotósnak tartja az ifjú­sági cserekapcsolatokat és szakmai ta­lálkozókat, anyagi segítséget adtak és a továbbiakban is kézben tartják és me­nedzselik ezt az ügyet. A magyar gyere­kek és tanáraik jövő tavasszal utaznak majd Marateába, ahol az útiköltséget kivéve, az olaszok vendégei lesznek. Most, egyhetes itt-tartózkodásuk során együtt ismerkednek a megyével, sok helyen főznek és vendégül is látják őket. Sokan szponzorálják ezt a kezde­ményezést, ezért annak arányában, hogy ki mit vállal, küldhetnek ki tanu­lókat. Ez a népi diplomácia, mondja Biczó Ernő. A fiatalok derűsek, jókedvűen ké­szítették a vacsorát. Mosolyogva tálal­nak. Köztük van a Mario fiú, aki olasz létére megnyerte a Háry-kupát a szüre­ti fesztivál borászvirtusán. JUDIKA

Next

/
Thumbnails
Contents