Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-09-13 / 37. szám

1992. SZEPTEMBER 13. SZEKSZÁRDI 9 vallanak 1otot kap fel a kisebbik, óvatosan pöcögteti vele a lábakat, amíg engedelmesen behaj­mak. Meginog, majdnem feldűl. Végre-végre sikerül. Biztató szavakat, röhögő elis­leréseket kap. Majd a kolbász lassan az orra fölé kerül. Ő is lassan emeli a fejét, fel­írtja, száját kitátja, szemét lehunyja és váija a megérdemeltet. A nagyobbik a másik kezét közelíti a kutya szájához és amikor a kolbásznak oda ellene érkeznie, egy papirgombócot töm a szájba. Abban a pillanatban oldalára yej^ai a kutya, elveszti az egyensúlyát, boldogan rágja, őrli a papirt, aztán csalódot­in^föpi. De nem haragszik, még farkát is csóválja a rossz tréfához. - Tisztelt nagyérdemű - jelenti be a kis bohóc a kutyát beidomítottuk. A kol­ász a fűben hever és Bobby nem nyúl hozzá! "" A kolbász valóban a fűben van, három méterre a kutyától. Ez látszólag ügyet sem et rá, de egy óvatlan pillanatban ráveti magát. Olyat kap bottal az orrára, hogy fel­onit. - Műsorunk fénypontja következik! - kiált lelkesen a főnök. - Bobby utánunk jön <i szép alázatosan kérni fog. ) Úgy is történik. Úgy tesznek, mintha elmennének, a kolbász a zsebbe kerül. Leko­yult farokkal kullog a kutya utánuk. Leülnek. Az meg tétovázva álldogál előttük, az­in közelebb lép és orrával szelíden megböki a fiú zsebét. Még egy utolsó tűzijáték. Ugratják, futtatják, röhögik. Az egyik mindig elállja a utyaszoritó kijáratát. A kutya már vérben forgó szemekkel harcol a falatért. Esze gában sincs, hogy fellázadjon és rájuk támadjon. Morog, ugat, nyüszít, csahol, amíg írja szusszal. Végül feladja a harcot, megadja magát. Végigterül a földön, fejét 1 leejti, szeme bepárásodik és kapkod levegő után. Már-már odadobják neki a koncot, amikor egy kényes fekete macska fut át a kő­in. A főnök szeme felcsillan. - Cic! - kiáltja - cicc! Es odadobja neki a kolbászt. A macska előbb megriad, aztán óvatosan a szájába ?szi, de abban a pillanatban mint egy dühödt oroszlán ront neki a kutya. A macska •Ireugrik előle. Aztán nekiszalad a deszkakerítésnek és beugrik a kertbe. Háromszor rohan a kerítésnek a kutya, tépi, maija dühében. Számára már a go­osz kamaszok nem is léteznek, csak a macska, ez a szerencsés ingyenélő, a nevető armadik. Aztán nekilódul a kerítés mentén, kutyaésszel úgy véli, hogy a kerítésnek ilahol vége lesz és megtalálja a macskái. Pillanatok alatt eltűnik a sarkon. A két kamasz a földön fetreng. Röhögnek, röhögnek teli tüdőből. - Ezt a grimbuszt! - visítja a kisebbik és a földet öklözi örömében. - Állati, állati volt öregem! - bömböl a nagyobbik -, ennek sem lesz kedve ugrálni yhamar. Nem is tudta, milyen igazat mondott. Állati eset volt. Vagy emberi? Idvezlégy kegyelmes szent László kerály! Magyarországnak édes oltalma, Szent kerály ok közt drágalát us gyöngy, Csillagok között fényességes csillag. Szentháromságnak vagy te szolgája, Jézus Krisztusnak nyomdoka követi, Te szent léleknek tiszta edénye, Szíz Máriának választott vitéze. Magyarországnak vagy kerályi magzatja, Szent kerály oknak fényes tüköré: Teneked atyád kegyes Béla kerály, Hogy hozzá képest kegyes kerály lennél. (Enek Szent László királyról) XV. századi magyar nyelvű vers kas Pál László király-portréja. Va­das Ferenc, a múzeum igazgatója azzal a szándékkal kérte fel a szekszárdi művészt, hogy „ne­csak" egy várost gazdagító alko­tás kerüljön ki a keze alól, de gondolkodásra inspirálja a város alkotóit: három év múlva, 1995­ben lesz I. László halálának 900. évfordulója. Jó volna, ha elindíta­na egyfajta gondolkodást a szek­szárdi képzőművészekben... Farkas Pál szoborkompozíció­ját a Kálváriára szánja, ennek « kettje már most, a kiállításon lató. Egy félköríves mellvéd előtt körülbelül 6-7 méter magas oszlopon egy közel kétméteres portré látható. A közelében he­lyezkedik el egy gránittömbön az országalma. Megvalósítható és talán a helybéliek által is szimpá­tiára számottartó alkotásról lenne szó... Már a közelmúltban, az utca­névváltozások idején felvetődött: nincsen Szent László utcánk, te­rünk, de intézményünk sem, a A belvárosi templom ma is használatos kelyhe névadási kampányban nem nyer­te el a többség tetszését László királyunk. Pedig az országban sokhelyütt, a kiállításon látható érdekes térkép-összeállítás tanul­sága szerint is számtalan Szent­lászló község található. -takács­Fotó: -kafi­Farkas Pál Kálváriára szánt kompozíciójának makettje Szent László-legenda - a Képes Krónika másolatában

Next

/
Thumbnails
Contents