Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-09-13 / 37. szám

6 , SZEKSZÁRDI IASARNAP 1992. SZEPTEMBER 13. Múlt - jelen - jövő Szekszárdi kábeltévérendszer Lakossági szemszögből is A kábeltévérendszer létrejötte és bővülése 1978-ban három központi antennarendszer alakult meg, eléggé anarchikus állapotokat teremtve. 1985-ben a városi tanács intézkedésére a VGV a három rendszert átvette és egyesítette. 1987-től, amikor a bekapcsolt lakások száma kb. 2000 volt, a műholdas adások vételi lehetőségének biztosításával robbanásszerű igény jelentkezett a kábeltévérendszerre való rákapcsolásra. 1988-ban a Hermán Ottó lakótelepen kb. 400 lakásból álló ún. Komáromi-rendszer, míg a Tambov lakótelepen 500 lakásból ún. ELGÉP-rendszer épült meg, így újra három rendszer alakult ki a városban. 1990. decemberében lakossági igények alapján a VGV a fenti két rendszert is átvette, és a három rendszert egyesítette. 1992. január l-jén a rendszerbe kapcsolt lakások száma 9214 volt. A kábeltévérendszer bővítésének koordinálását a városi tanács végezte a VGV-vel, a kivitelezőkkel és a lakossággal egyeztetve, megállapodások, szerződések szerint. A kialakult koncepció szerint a hálózat bővítését az igénylő lakóközösségnek kellett vagy kell finanszírozni. A kábeltévé-főállomást és az utcai vonalkábelek egy részét a VGV, míg a vonalkábelek fennmaradó részét a városi tanács és a lakosság finanszírozta. Főbb műszaki jellemzők, problémák A főállomás a Kölcsey lakótelep 1. számú épületben található. A fejlesztése a VGV, illetve a Héliosz Kft. beruházásában történt, illetve folyik. A beépített berendezések korszerű Teletechnikai és Híradástechnikai Rt.-gyártmányúak. Az egységek 14 tv- és 9 URH-rádióadás továbbítását teszik lehetővé. A polgármesteri hivatal beruházásában újonnan épült kábelszakaszok (Rákóczi, Béri Balogh, Bartina) jó minőségű cseh rézkábelekből készültek. A kábelhálózat nagy része az örökölt központi antennarendszerekből adódóan elavult, elöregedett, cseréjük rövid időn belül indokolt. A 7 éven belül - Tarr Kft. által épített - vonalhálózatok nagy része alumíniumkábelekből készült, forrasztással. Gyári csatlakozóelemek beépítése indokolt, mivel ezen kötések stabilabbak, a hibaelhárítás gyorsabb. Az MSZ 11458/1. 4. szabvány nagy rendszerekre - a szekszárdi is ilyen - előírja a törzshálózat kiépítését, valamint törzserősítők alkalmazását, melyeknek szabályozottaknak kell lenni. Szekszárdon ilyen nincs. A polgármesteri hivatal megrendelésére a Tarr Kft-nek törzshálózatot kellett volna kiépítenie a Rákóczi és a Béri Balogh Ádám utcákon. A szabályzott (előírt) erősítők helyett a Rákóczi utcában Keszthelyi típusú, míg a Béri Balogh Ádám utcában 12-14 éves használt Silvania típusú vonalerősítők (nem szabályzóit egyik sem) kerültek beépítésre. A vonalerősítők másik része nem bevizsgált, minősített - mely előírás -, hanem házi gyártmányú erősítőkből áll. Törzshálózat - törzserősítők kiépítése szabvány és műszaki szempontok alapján indokolt. A házerősítők NDK, Vitech és házi gyártmányúak. Az NDK- és Vitech-erősítők műszakilag elavultak, a Tarr-féle házerősítők pedig műbizonylattal nem rendelkeznek, így cseréjük, illetve minősítésük indokolt. Házhálózatok ún. felfűzött-soros rendszerben készültek, egy részük elavult, kialakításuk nem teszi lehetővé a szelektív szolgáltatást. A lakók gazdasági helyzetének változó alakulása, a műholdas tv-adások és mozicsatornák kódolása indokolja a szelektív, többszintű, differenciált áru szolgáltatások beindítását. A szelektív szolgáltatást ún. csillagpontú házhálózat kialakításával lehet biztosítani, így a házhálózati kábelek cseréje, átalakítása indokolt. A fenti indokolt műszaki változások beruházási vonzata mintegy 80-100 MFt. Kérdés, hogy ennek az összegnek az előteremtését az önkormányzat, a lakosság, vagy valamelyik privát kft. képes-e előteremteni? Véleményünk szerint egyedül az önkormányzat képes e téren előrehaladást elérni. A kábeltévés tevékenység új rendszerének és formájának alternatívái A kábeltévérendszer teljes vagyona önkormányzati vagyon. Az önkormányzati vagyon törvény szerint teljes egészében lakossági vagyon. A jelenlegi gazdasági követelmények előírják a kábeltévés tevékenység átalakítását. Ennek mikéntjére már több változat is a képviselő-testület elé került. - 1991. szeptember: egyszemélyes önkormányzati kft. Nem fogadták el. - 1991. október: kétszemélyes kft., az önkormányzat és az amerikai Kábelkom részvételével. Az amerikai fél 1,5 év alatt 50-80000000 Ft-ot ruházott volna be, kialakítva a szelektív szolgáltatást is. Nem fogadták el. ' - 1992. január-szeptember: kétszemélyes kft., az önkormányzat és Tarr János helyi vállalkozó részvételével. A bevitt vagyonból az önkormányzati rész 70%, Tarr János része 30% lenne. Ez utóbbi 600000 Ft készpénzből és mintegy 4050000 Ft értékű, utólagos kábeltévé-bekötési jogból állna. Az utólagos bekötést apportként bevinni etikátlannak és jogtalannak tartjuk, az alábbi indokok alapján. Véleményünk szerint - melyet a kivitelezés során érvényben lévő egységárgyűjteményre alapozunk - az önkormányzati beruházásból megvalósult (Bartina, Rákóczi u.) vonalkábeleknél túlszámlázás történt. Ahol a lakosság volt a építtető, ott is gazdaságos volt a kivitelezés, így a beruházás a kivitelezőnek mindenhol megtérült. Értelmezésünk szerint az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról tiltja az ez irányú, nem forgalomképes apport bevitelét. Lásd: Magyar Közlöny 1991/143. szám 22. § 2-es és 161. § 3-as bekezdése. 22. §(2) bek.: „A társaság vagyona alapításkor a tagok pénzbetétéből (pénzbeli hozzájárulásából), valamint az általuk rendelkezésre bocsátott, nem pénzbeli betétből (hozzájárulásból) áll. A nem pénzbeli betét bármilyen, vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet." 161. §(3) bek.: „Nem pénzbeli betétként - a 22. § (2) bekezdésében meghatározott félté-. telek fennállása esetén is - csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást, vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazda- ( sági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át." Véleményünk szerint a kábeltévé utólagos rákötés joga, mely egy harmadik személy (lakó) későbbi akaratától, anyagi helyzetétől függ, nem forgalomképes, tehát pénzbeli betétként nem fogadható el. Egyébként a Parászta kivételével (kb. 50 lakás) utólagos bekötésként jelzett 3000 lakóval nincs érvényes szerződés az 5 éven belüli bekötésre. Tarr János a bevitt vagyonával teljes monopolhelyzetet kíván teremteni. Ő kíván lenni egy személyben a döntést hozó ügyvezető igazgató, a Tarr Kft. pedig a rendszer karbantartója és kizárólagos bővítője. így a lakosságnak nem lenne beleszólása (az önkormányzatnak is alig) a rendszer sorsába. Korábban Tarr János azt hangoztatta, hogy árat nem emel. Ezzel szemben az írásos beteijesztésében már induláskor duplájára (120 Ft/hó/előfizető) kívánja emelni a kábeltévé szolgáltatási díját. A rendszert Tarr János is át kívánja alakítani szelektívvé, azaz csillagpontúvá. De az átalakítás mintegy 80-100 MFt-os költségét vajon ki fedezi majd? Feltételezzük, hogy sem az önkormányzat, sem a Tarr Kft. nem tud ilyen célra ennyit beruházni, így a leendő monopolhelyzetből kiindulva nem marad más, mint a lakosság anyagi áldozatvállalása. Sokan, velünk együtt kérdezhetik: mi lesz a lakosság vagyonával? Átalakítás alternatívái Erre a kérdésre nem kívánunk részletes választ adni, mivel tudomásunk szerint a VGV igazgatója ezt még 1991 áprilisában írásban megtette, de néhány lehetőséget felsorolunk: a) egyszemélyes önkormányzati kft., b) két- illetve többszemélyes kft., c) alapítvány, széles körű lakossági részvétellel. TOLNA COM KFT. (x)