Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-09-06 / 36. szám

14 , SZEKSZÁRDI IASARNAP 1992. SZEPTEMBER 13. Szekszárd Város Képviselő-testülete 20/1992. (...) Kt. számú rendelete a távhőszolgáltatási tevékenység folytatásáról és díjának megállapításáról TERVEZET Az árak megállapításáról szóló 1992. évi V. számú törvénnyel módosított 1990. évi LXXVII. törvény mellékletében kapott felhatalmazás alapján Szekszárd Város Képviselőtestülete az alábbi rendelet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK l.§ A rendelet hatálya kiterjed Szekszárd város önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatójára (továbbiakban: hőszolgáltató), valamint az azt igénybe vevő fogyasztókra és az ezek tulajdonában álló hőszolgáltató berendezésekre. 2.§ (1) A rendelet alkalmazása szempontjából hőszolgáltató az a gazdálkodó szervezet, aki ellenszolgáltatás fejében, szerződésben rögzített feltételekkel hőt szolgáltat lakóközösségeknek, lakóknak, gazdálkodó szervezeteknek. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából: a) lakossági fogyasztó: a lakóépület tulajdonosa vagy a lakóépületben és a vegyes célra (részben lakás, részben egyéb célra) használt épületben lévő lakás tulajdonosa, bérlője, használója vagy a lakóépület lakóközössége, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tulajdonosa, kezelője. b) Üzemi fogyasztó az a hőigénybevevő, vásárló, aki hőteljesítményt köt le a beépített hőleadói (radiátorai és használati melegvízhőcserélőinek) legnagyobb teljesítménye alapján. c) Ipari fogyasztó: a gőzvételező gazdálkodó szervezet. (3) Hőközpont a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. Fajtái: szolgáltatói hőközpont, fogyasztói hőközpont. (4) Szolgáltatói hőközponttöbb lakóépület hőenergia-ellátása céljából az ellátandó épületeken kívül, esetleg azok egyikében elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására szolgáló technológiai berendezés, amely a szolgáltató tulajdonában van. (5) Fogyasztói hőközpont egy lakóépület vagy üzem hőellátása céljából a lakóépületben vagy üzemben vagy azokon kívül elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés, amely a fogyasztó tulajdonában van. (6) Távhővezeték, amely tartozékaival (műtárgyak, hálózati szerelvények, kapcsolódó automatikák, műszerek, elektromos berendezések) együtt a hőhordozó közegnek a hőtermelő létesítménytől, a fogyasztói hőközpontig (hőfogadó állomásig) történő szállátására szolgál. Fajtái: gerincvezeték, elosztóvezeték, bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az ellátandói épület hőfogadó állomása főelzáró szerelvényig terjedő összekötő-vezeték. (7) Fogyasztói vezetékhálózat, amely a fogyasztói hőközpontból (hőfogadó állomásból) kiindulva a felhasználó berendezésekhez (hőleadó-készülék, használati melegvízcsap) szállítja a hőhordozó közeget. (8) Csatlakozási pont a fogyasztói hőközpont elhelyezésére szolgáló helyiségben a távhővezetékbe beépített első elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala. Ha a szolgáltatói hőközpont lakóépületben van, akkor ezen épület csatlakozási pontja a hőközpont külső falsíkja. (9) Szolgáltatói berendezés a hőtermelő létesítmény, szolgáltatói hőközpont a távhővezeték - tartozékaival együtt - a csatlakozási pontig, valamint az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök a fogyasztó által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszközök kivételével. (10) Fogyasztói berendezés a távhővezetéknek a csatlakozási pont utáni szakasza, a fogyasztói hőközpont, a hőfogadó állomás, a fogyasztói vezetékhálózat, a felhasználó berendezés, valamint a fogyasztó tulajdonátképező, elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök. (11) Távhőrendszer a szolgáltató és a fogyasztói berendezések összessége. (12) Hőhordozó közeg a fűtési és használati melegvíz-szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg, amely lehet gőz, illetőleg meleg víz. 3.§ (1) A szolgáltatói berendezést a hőszolgáltató, a fogyasztói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a fűtési és használati meleg víz, valamint gőz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni. (2) A hőszolgáltatójogosult előzetes értesítés mellett, a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett fogyasztói berendezést ellenőrizni és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére a lakóépület tulajdonosát vagy kezelőjét felhívni. (3) Ha a fogyasztói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, a hőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti. (4) A távhőrendszernek a hőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit a távhőszolgáltató vagy az általa megbízott gazdálkodó szervezet működtetheti. (5) Energiahordozó hiány vagy üzemzavar esetén, ha a távhőrendszer üzembiztonsága vagy a fűtési, illetőleg a használati melegvízszolgáltatás folyamatossága veszélyeztetve van, a hőszolgáltató - az érintett fogyasztók tájékoztatása mellett - a szolgáltatást csökkentheti, köteles azonban a csökkentést a lehető legrövidebb időn belül megszüntetni. (6) A távhőrendszernek a hőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a nyári időszakban a fogyasztói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka elvégzésével érintett fogyasztói körben, a fogyasztók előzetes értesítése mellett a lehető legrövidebb időtartamra szabad szüneteltetni. (7) A hőszolgáltató és a fogyasztó között a közszolgáltatási jogviszony a szolgáltatás igénybevételével is létrejön. (8) Távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatás esetén - amennyiben a fogyasztói berendezés arra alkalmas - úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan legalább +20 Celsius-fok (pl. előszobában, konyhában, WCben +16 °C, hallban, lakószobában, irodában + 20 °C, mosdóhelyiségben, fürdőszobában + 24 °C) legyen, de a hőszolgáltató és a fogyasztói hőközpontból (hőfogadó állomásból) ellátott fogyasztók összessége vagy a lakóépület tulajdonosa ettől eltérőleg is megállapodhatnak. (9) Távhőellátás keretében a használati meleg vizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a kifolyó csapoknál legalább + 40 °C legyen. 4.5 (1) A hőszolgáltatóval előzetes egyeztetés alapján szabad a) új fogyasztói berendezést létesíteni, b) meglévő fogyasztói berendezést áthelyezni, átalakítani vagy megszüntetni. (2) Az új, az áthelyezett, az átalakított vagy a bővített fogyasztói berendezés csak a hőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhető üzembe. 5. § (1) Szolgáltatói berendezést idegen ingatlan egy részén a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény 7. §., illetőleg 9. §-ában foglaltak szerint használati jog, illetőleg vezetékjog alapján lehet létesíteni és fenntartani. A használati jog gyakorlásáért a hőszolgáltató az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítást köteles fizetni. (2) A lakóépület tulajdonosa vagy kezelője a fogyasztói hőközpontot (hőfogadó állomást) polgári jogi megállapodás alapján a hőszolgáltató üzemeltetésébe, azonkívül önkormányzati tulajdonba is adhatja. II. fejezet A SZOLGÁLTATÁS FELTÉTELEI ÉS AZ ELSZÁMOLÁS MÓDJA 6.§ (1) Abban az esetben, ha a távhőszolgáltatás diját a fogyasztó felszólítás ellenére nem fizeti meg, a hőszolgáltatójogosulta fogyasztót, illetőleg a tulajdonában levő épületet a távhőszolgáltatásból kikapcsolni. Ha az áthárított díjat a lakás, helyiség használója felszólítás ellenére sem fizeti meg, az önkormányzattulajdonában levő lakás esetében a lakbér nem fizetés következményeit kell alkalmazni, szövetkezeti vagy társasház esetében az alapszabály (alapító okirat) előírásainak megfelelően kell eljárni. (2) Fűtési szolgáltatás szüneteltetésére akkor kerülhet sor, ha műszakilag megvalósítható, nem ütközik hatályos építési, vagy műszaki előírásba, nem okoz épület-fizikai-szerkezeti károsodást és a szomszédos helyiségek fűtését hátrányosan nem befqlyásolja. 7.8 (1) A hőszolgáltató köteles a hőszolgáltatás paramétereit (hőmérséklet, nyomás, menynyiség stb.) a szolgáltatási szerződésben meghatározott mérési helyeken biztosítani. (2) Amennyiben egy fogyasztói hálózat annak hibája miatt kizárásra kerül a szolgáltatásból, az alapdíjat a kizárás időtartamára a fogyasztó köteles megfizetni, a hődíj részfizetés csökkentését azonban kérheti a hőszolgáltatótóL (3) Ha a hőszolgáltató szolgáltatói kötelezettségének 48 órát meghaladóan nem tud eleget tenni, úgy köteles a kiesett időszakra arányos alapdíjat visszatéríteni. (4) Amennyiben a szolgáltatás paraméterei a szerződésben rögzített szintet tartósan nem éri el (48 órát meghaladóan), a szolgáltatás határán, akkor a szolgáltatás minőségi csökkenésével arányosan köteles a szolgáltató teljesítményi alapdíjat visszatéríteni a fogyasztónak. (5) Ha az ipari vagy üzemi fogyasztó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítmény-többlet után pótdíjat fizetni, ahány napon a lekötött hőteljesítményt túllépte. A pótdíj mértéke minden megkezdett MW után az éves alapdíj 1/6-od része. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következménye alól. (6) Ha a hőszolgáltató az ipari és üzemi fogyasztóval szemben fennálló hőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 2 napot meghaladóan felróható okból nem tesz elegt, a szerződésben meghatározott alapdíj - a szüneteltetés időtartamával arányos részének - kétszeresét fizeti vissza. 8.§ (1) A távhőszolgáltatási díj alapdíjból és hődíj ból áll. (2) Az alapdíj éves díj, amelyetaz üzemi fogyasztó és az ipari fogyasztó a vele kötött sa| ződésben lekötött éves csúcshőigénye utái^F lakossági fogyasztónak az épület fűtött légtérfogata után kell fizetnie. Az alapdíj 12 egyenlő részletben fizetendő éves díj. (3) A lakossági fogyasztó hővel ellátott épületeiben a hőt - csak fűtés felhasználására vételezi, csak a fűtésre vonatkozó, -csak meleg víz felhasználására vételezi, csak a meleg vízre vonatkozó, - fűtés- és meleg víz felhasználására vételezi, az együttes alapdíjat kell alkalmazni. Az alapdíj megállapításánál a vetítési alap a fűtött légköbméter. (4) A fűtött légtérfogat meghatározásánál -alapterületként kell figyelembe venni a belső falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet, függetlenül attól, hogy van-e hőleadó az adott helyiségben, - nem vehetők figyelembe a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mértéke 0,5 m

2-nél kisebb, - nem vehető figyelembe az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékek védc^^ burkolat mögötti része, - a fürdőszoba légterének csak 60%-a veheti' figyelembe, ha az előírt hőmérséklet - műszaki tervek alapján - kiegészítő fűtéssel (pl. villamos vagy gőzhösugárzó) biztosítható, - hőleadóval ellátott lépcsőház, közös helyiség légtérfogatának 60%-a vehető figyelembe. (5) Az alapdíj: a) a hőszolgáltató által vásárolt távhőteljesítmény díjából, b) a hőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási költségéből, c) a hőszolgáltató egyéb eszközeinek (pl. távhővezetékeinek és tartozékainak, az általa üzemeltetett hőközpentoknak, üzemi és egyéb épületeinek) az üzemeltetési és karbantartási összegéből, d) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált villamos energia és szükségszerűen elfolyt víz költségeiből, és e) legfeljebb 10% árbevétel-arányos nyereségből áll. 9. § (1) A hődíjat a hőközpontban mért hőmennyiség után kell fizetni. (2) A hődíj a) a hőszolgáltató által vásárolt hő díjából, b) az általa előállított hő tüzelőanyag költségéből, c) a számítással meghatározott hálózati veszteségből (ami a hőforrásoktól a hőközpontokig értendő).