Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-01-26 / 4. szám
, SZEKSZÁRDI TASARNAP 1992. JANUÁR 26. 54 [-hitellel Bolt a Népbolt-bolt? Kérem, semmiképpen ne válaszoljanak elhamarkodottan a címben feltett kérdésre. Hogy volt, azaz jó üzlet-e egy kiskereskedelmi egységet megvásárolni vagy bérbe venni, azt csak gondos számítások elvégzése, üzleti terv készítése után lehet megmondani. Mindesetre most adott a lehetőség, mert a Tolna Megyei Népbolt Részvénytársaság márciusban értékesíti üzlethálózata egy részét. Szekszárdon hét bolt kerül kalapács alá, az árverési hirdetményt önök olvashatták a Tolna Népújságban. A számítások elvégzéséhez azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik csak hitel igénybevételével gondolhatnak a vásárlásra. Hitelkérelem, üzleti terv Állami tulajdonban álló vagyonrészek tulajdon- vagy bérleti jogának megvásárlásához (ha az az Állami Vagyonügynökség vagy megbízottja által kerül meghirdetésre) igénybe vehető a legalábbis hírből már ismert egzisztenciahitel. Példaként válasszuk a Népboltnak egy frekventált helyen található, forgalmas, feltehetően érdeklődésre számottartó üzletét, a Garay téri édességboltot. (Figyelem! A hirdetménnyel ellentétben nem a tulajdonjog, hanem a bérleti jog kerül árverésre.) Ha valaki információ és kalkuláció alapján úgy dönt, hogy licitál rá, előzetesen kell E-hitelről gondoskodnia. Muth Irén, az OTP Rt. szekszárdi vállalkozási osztályának munkatársa mondta el ennek mikéntjét. Az árverésre 1992. február 28-ig lehet jelentkezni. Mivel az OTP-nek időre van szüksége ahhoz, hogy a hitelkérelmeket elbírálja és a döntést még a jelentkezési határidő lejárta előtt az ügyfél tudomására hozza, ezért kérik a hitelkérelmeket február 28. előtt legalább 13 nappal benyújtani. Szükséges mellékelni egy igen részletes üzleti tervet, melyben a pályázó leíija, hogy a boltot milyen profillal, milyen formában kívánja működtetni, milyen bevételekre és költségekre számít a hitel futamideje alatt, azaz lesz-e miből törlesztenie a kölcsönt és a kamatokat. A hitelkérelem beadásakor be kell fizetni a banknak 5000 forint egyszerj kezelési költséget, továbbá a kötelező saját erő összegét. Saját erő, fedezet Tételezzük fel, hogy az ingatlan kikiáltási áron kel majd el. Kikiáltási ár ebből privatizációs költség (amire hitel t nem igényelhető) A hitel összege, mint láttuk 382,3 E Ft, melynek törlesztésére maximum 6 év áll rendelkezésre. A tőke törlesztését legkésőbb 1 év múlva meg kell kezdeni. A kamat - jelenleg 20,5% - az 1 éves türelmi idő alatt is törlesztendő. Nagyon lényeges a fedezet biztosítása. A bank a hitelösszeg másfélszeresének megfelelő fedezetet kér. A példában, ahol az üzlet bérleti joga vásárolható meg, a kikiáltási ár - privatizációs költség - összegéig garanciaalap nyújt fedezetet, a pályázónak a 183,5 E Ft-ra kell fedezetet biztosítania, pl. mobilizálható ingatlanban, takarékbetétben, értékpapíron stb. Ha megnyerte, hadd vigye Feltételezhető, hogy az üzlet a kikiáltásinál magasabb áron cserél gazdát. A licitáló többnyire előre eldönti, hogy ő legföljebb mennyit adna^rte, s ennek megfelelően kéri a hitelt, Szerint módosul a saját erő és a szükséges fedezet nagysága is. Tegyük fel, hogy ön, kedves olvasóm, a kikiáltási ár háromszorosát hajlandó kínálni. Ez esetben a fenti számításnak megfelelően a hitel 1264,7 E Ft, a saját erő 25,3 E Ft, az illeték 67,5 E Ft, a privatizációs költség változatlanul 60 E Ft. a készpénzszükséglet tehát 152,8 E Ft. A szükséges fedezetet a kikiáltási ár - privatizációs költség - (lásd az előző számításban) erejéig, 390 E Ft-ig biztosítja a garanciaalap, önnek 1507 E Ft értékben kell fedezetről gondoskodnia. Amennyiben a bank kedvezően bírálta el a hitelkérelmet, úgy erről igazolást ad, ennek birtokában célszerű az árverésen licitálni. Előtte azonban a kikiáltási ár 5°/o-ának megfelelő bánatpénzt kell letétbe helyezni, biztosítandó az árverésben való részvétel komolyságát. Ha mindez megtörtént, már csak egy dologra van szükség az üzlet elnyeréséhez. Ne akadjon senki, aki önnél többet kínál, kedves olvasóm. S akkor: ha megnyerte, hadd vigye. - rostás Adótanácsadás - nem csalás Az adótanácsadónak az a dolga, hogy minden körülmények között megkeresse TÖRVÉNYESEN a jogszabályok között azt az iciri-piciri joghézagot, ami alapján az adózó kevesebbet fizet az államnak. Ez utóbbi mondat minden tisztességes adótanácsadónak szentírás. Se nem több, se nem kevesebb. Vagyis: aki többet tesz az maga is csaló, aki kevesebet, az pedig nem adótanácsadó. Hogy hol a határ, azt majd megállapítja az APEH és az adózó. Trükkök azért mégis léteznek. Igaz, az én orromra csak tavalyi, 1991. december 31-ig bevált fogásokat kötöttek. Például: a butikban tartani kellett két szépen becsomagolt pezsgőt, vagy bort, netán ajándékkosarat. Ha ez megvolt, és természetesen az engedély is a palackozott italok árusítására akkor az a bizonyos butikos mentesült a számlaadás kötelezettségétől. Csak hát, ez a trükk meghalt. A másik. Mindig csodálkoztunk azon, hogy a butikosok oly szegények, hogy még adót sem fizetnek. Mindennek az az oka, hogy nem a tulajdonos keresi a pénzt, hanem a segítő családtagja. A TB miatt! Ennek az az értelme, hogy ha a „gazda" 240000 forintot keres, akkor havonta 10 600 forint TB-je, ugyanez segítő családtag esetén - 240 000 forintos évi jövedelem mellett is - csak 1200 forint havonta. Egyszóval azt akarom mondani, hogy a városunkban is működnek adótanácsadók. Nehéz fellelni őket, főleg a magányosokat. Egyébiránt azt mondják, hogy a jó üzletember nem foglalkoztat zug adótanácsadót, mert nem éri meg, hogy zsebből zsebbe fizet (igaz ezt egy hivatásos tanácsadó mondta) mert azt az összeget nem írhatja le, sőt felelősséget sem vállal a zugtanácsadó! Nem marad más, mint megkeresni azt a céget, amelyik elsőként foglalkozott adótanácsadással: ez pedig a Likvid Kft. Szlavicsek Lászlóné számviteli vezető szívesen tájékoztat. - Mi magunk is sok kft. elszámolását végezzük, így az adóügyeiket is. A szezon végén - vagyis ilyenkor február közepéig járnak hozzánk ügyvédek, orvosok, hogy készítsük el adóbevallásukat. Szlavicsekné is megerősíti (egyébként elsőként végezte el a tanácsadói iskolát), hogy az adótanácsadónak törvényesjoga és kötelessége, hogy a jogalkotó által nyitva hagyott kapukon keresztül pénzt takarítson meg a megrendelőjének. Amit nem szabályoznak, azt nem is tiltják, ez lehetne a jelszavuk. Egyébként Kupa úr annyira érti a szakmáját, hogy egyre kevesebb lesz a törvényes kiskapu. A butikosok adói iránt érdeklődöm. A válasz gyors: - Mi csak olyan vállalkozók adóügyeit intézzük, akiknek ismerjük az üzleti tevékenységét is. - Vagyis? - Butikost nem vállalunk, mert nem reszkírozom meg, hogy bevonják az adótanácsadói igazolványomat. Ezzel szemben Újvári Istvánná a butikosok, a vendéglátósok elszámolója és adótanácsadója. Nem véletlen, hiszen életének jó részét a vendéglátásban töltötte el. - A butikosok sok rizikót vállalna^® mondja elöljáróban. Kénytelenek lc^^ többször számla nélkül vásárolni, r^B a nagymenő készítők (akik elbújnal^^ Budapesten) nem hajlandók, csak az áru felére számlát adni. A butikos meg mit tehet: azt az árut, nem vezeti végig az üzleti könyvein. - Most olyan kérdést teszek fel, amire nem kötelező válaszolni. Maga, mint adótanácsadó belemegy ilyen buliba? - Az engedélyem többet ér annál! Egyébként a butikos, vagy lehet más árus is, még a családtagjait sem biztos, hogy bevonja ebbe. Akkor van bajban ha alkalmazottakkal dolgozik. Azok akkor szoktak beszélni, amikor már nem ott dolgoznak. Egyszóval veszélyes a helyzet. - Akkor mi az ön feladata, ha be sem vonják az üzletbe? - Rengeteg a jogszabályi változásai azt csak én ismerem, mert a kereskej^ft nek erre nincs ideje. De nehogy a ve^^ gén az kerekedjen ki a dologból, hogy minden butikos lop és csal! - mondja Ujváriné, aki egyben üzletasszony is. Az újságíró erre mást nem is hat: Isten ments! HAZAFI JÓZSEF A helyi adókról - újra 450 E Ft 60 E Ft 390 E Ft Kötelező saját erő (a hitel 2%-a) 7,7 E Ft Hitel 382,3 E Ft Ha a feltételezésnél maradva, az árverésen kikiáltási áron sikerül megszerezni az üzlet bérleti jogát, akkor a szükséges készpénz: Privatizációs költségre 60 E Ft Kötelező saját erő 7,7 E Ft Illeték (a vételár 5%-a) 22,5 E Ft Összesen: 90,2 E Ft Olvasva a szekszárdi önkormányzat helyi adók rendeletét, érteni értem, hiszen az arról szól, hogy a költségvetés bevételi oldala az elsődleges. A helyi iparűzési adó mentes része is megnyerő, mivel valamennyi megszűnt magánkereskedő részére kedvező! Ugyanis az 500000 Ft nettó árbevétel mint mentességi határ amikor az általános forgalmi adó egy millió, a mezőgazdasági termelés adómentes határa 750 000 Ft, akkor a kereskedelemben az adómentes forgalmat ilyen határban megállapítani mindenesetre elgondolkoztatásra késztet. Annál is inkább mivel ez a határ hússzor alacsonyabb mint Pécsett. A maximális mértékben - 3 ezrelék - megállapított adókulcs mekkora terhet jelent a kereskedők, vállalkozók egyes rétegeinél ez most fog megdöbbentő erővel jelentkezni. Hiszen itt nem a jövedelemről van szó, hanem a nettó árbevételről. Az így megállapított adó a kezdőket, a veszteséges egységeket - akik veszteségüktől függetlenül adókötelesek lesznek - a megélhetésükben veszélyezteti, továbbá a befizetett adót sem tudja levonni. A másik vesztes kör az alacsony haszonkulccsal dolgozók, így a nagykereskedők, vegyeskereskedők, a benzinkutasok, mivel a ténylegesen realizált jövedelmük jelentős részét elviszi ezen adó. Ezért helyesebb volna a jelenlegi lineáris adókulcs helyett degresszív adókulcs alkalmazása, mivel nem ezen adó megszüntetését hanem differenciált alkalmazását kérjük. Az ország településeinek csak 30%ban került helyi adó bevezetésre. Számos település önkormányzata mentességet biztosított elsősorban a vállalkozások fejlődésének biztosítására, hiszen a sikeres vállalkozó munkahelyet teremt, példakép, a település fejlődésének mozgatórugója, és ha megerősödött virilistává válhat. A fenti települések közül néhányan már ma is vonzzák a könnyen áttelepülni tudó vállalkozókat. A nehéz pénzügyi helyzetet megértjük, azonban a mai körülmények között vállalkozókat az adóterhek, a közterületi díjak további fokozása elkedvetleníti. Az eredményesebbek és a leleményesebbek úgyis megtalálják módját, ha nem bíiják az elvonásokat, hogy más formában például kamathozadékként jussanak jövedelemhez. Ezzel viszont városunk fejlődése esik el további lakossági forrástól. Reméljük, hogy a december utolsó napjaiban megalkotott rendelet e témakörben nem lesz az utolsó! DR. FISCHER SÁNDOR Kisosz megyei titkár f <