Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-08-30 / 35. szám
8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. AUGUSZTUS 30. Szép lassan elkoptak a területek... így parkolu Parkolóház a piact< A hét két napján levetkőzi városunk komolykodó megyeszékhelyi arculatát és kis időre az egykori mezőváros miliőjébe csöppenünk. Szerdán és szombaton piacnap van Szekszárdon. Ilyenkor nyüzsög és bosszankodik a város. Igen, bosszankodik, mert jó esetben is negyedórákba telik a parkolás és ha azt gondoltuk, hogy egy tenyérnyi üres helyre jó manőverrel landolunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy mire indulnánk, valaki bezárt bennünket. Szóval lehet autóval közlekedni kis városunkban, csak éppen nem idegkímélő dolog. A felparcellázott Béla tér parkolóhelyei kiváló reflexszel, vagy nagy szerencsével foglalhatók el első nekifutásra és a vármegyeháza elől, a bíróság mellől kiszorult autósok nagy előszeretettel hagyják autóikat az autóbusz-megálló forgalomtól elzárt területein, vagy a börtön közelében. De nem kell meglepődni ilyentájban azon sem, ha az egyirányú utcában szemben közlekednek velünk, csúcsidőben szabad a vásár. Csakúgy a Garay téren, ahol a fizetőparkolóban olykor kettős sorban várakoznak a járművek és ha a túloldalon lévő taxiállomás telve, akkor patinás városközpontunkra tekintve elmondhatjuk, az autók városa vagyunk. Elkoptak a területek Néhány évvel ezelőtt még tehetősségünk jelképe is lehetett a tény: Szekszárdon az országos összehasonlítás alapján legtöbb autót számolták egy lakosra vetítve. Akkor legfeljebb a műemlékvédelem szakemberei hallatták hangjukat, néhány lokálpatrióta figyelmeztetett, milyen veszélyforrást rejt a túlzott mértékű motorizáció, a sajátos szerkezetű, alapjában a száz évvel korábbi állapotot, nyomvonalat megőrzött úthálózat. Ezúttal egy látszólag jelentéktelen, ám a közlekedés infrastruktúrája és főként a városlakók közérzete szempontjából húsba vágó kérdésnek jártunk utána: hol és hogyan parkolhatunk Szekszárdon? - Az általános rendezési tervek tartalmazzák a közlekedés céljára szánt területek, a várakozóhelyek elhelyezkedését, a részletes tervek pedig már a konkrét helyet, alapterületet, nagyságot, darabszámot - mindent megadnak. A normatívákhoz, vagyis a központi előírásokhoz kell alkalmazkodni, amelyek megszabják, hogy adott intézményhez, funkcióhoz, épülethez, mekkora parkolóterületet kell létesíteni mondja Szeleczki József, a polgármesteri hivatal irodavezetője. A gond a megvalósítással kezdődik. Először megépítik az adott létesítményt, aztán a pénzügyi lehetőségek arányában következne a parkoló. Ez az, amire évtizedeken keresztül nem maradt pénz, hiszen sokkal foj^ tosabb beruházásokra kellett a fori^^ és minden talpalatnyi terület, így koptak el szép lassan a szóba jöhető területek a centrumban. A szakember ugyanakkor nem a szakma védelmében, hanem az objektivitás miatt hozzáteszi: már a hetvenes évek végén foglalkoztak a tervkészítők parkolóház létesítésének gondolatával. A Gemenc Szállótól északra, a Wosinsky lakótelep határán lévő garázssor helyére, illetve az Arany János utcába készült el egy parkolóház terve. A papírra vetett elképzelések azonban nem keltek életre, a megbízók valami oknál fogva visszaléptek. A többszintes parkoló gondolata aztán újra és újra előbukkant, meglepő talán, de ma is létezik egy tanulmányszintű terv a piac parkolójára, illetve egy rendezési tervjavaslat a Skála parkolójának átalakítására. Ez utóbbi csak az áfész-szel kötött mea^ állapodás után kezdődhet el. ^P Járdaszél és mellékutca... Mondhatja persze bárki, a távoli jövő, az illúziók helyett maradjunk a fóldön, a nagyon is zsúfolt utakon. Az elmúlt egy-másfél évtizedben azért gyarapodtak valamelyest az autósok lehetőségei, a Domus körötti terület, a volt szakszervezeti székház, a bank környéke, a kórház tövében kijelölt parkolóhelyek azonban idővel szűknek bizonyultak. Az elmúlt néhány év pedig szinte kaotikus helyzetet teremtett. A terjeszkedő városközpont, a napról napra megnyíló új üzletek, irodaházak, bankok mind-mind tovább geijesztik, akkumulálják a forgalmat. Kényszermegállóhellyé változott a Széchenyi utca két szélső sávja és a Rákóczi utcában beindított butikok, autóskereskedések, üzletek, irodák is nehezen megközelíthetők, ha az ember nem kormányozza gépkocsiját a keskeny járdaszélre. Itt még ahhoz az egyébként városszerte tapasztalható gyakorlathoz sem folyamodnak az autósok, hogy a keskeny, mellékutcákban álljanak meg. Állandó a közlekedési kavalkád az Augusz utcában Ez is Szekszárd belvárosa A Széchenyi utcában ki figyel a táblára?
