Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-23 / 34. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. AUGUSZTUS 30. PROGRAMOK Kiállítás: a Folyosógalérián Görbe Ferenc fotóművész alkotásai láthatók. Múzeumok Babits Mihály-emlékház. Nyitva: 9-17 óráig. Szünnap: hétfő. Állandó kiállítás: a költő relikviái. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Nyitva: 10-18 óráig. Szünnap: hétfő. Állandó kiállítások: Tolna megye az őskortól az,államalapításig. Földszinti terem. Életmódváltozások Tolna megyében a XVIII-XX. században. XVI-XIX. századi képtár. Emeleti teremben. A pincemúzeumban régészeti és néprajzi gyűjtemények, kismesterségek. Időszaki kiállítások: A csatabárdtól a géppuskáig: fegyverek a XVII-XX. századból, Szent László emlékezete című kiállítás. Szekszárd város védőszentje szentté avatásának 800. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás. Művészetek Háza Kiállítás: Nyilas Tibor (Kanada) festőművész kiállítása. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. Panoráma filmszínház Nagyterem: augusztus 21-27-én 15.30, 17.30 és 20 órakor Batman visszatér - színes szinkronizált amerikai kalandfilm. Augusztus 28-szeptember 4. 15.30 és 17.30 órakor Vinny az lügyü - színes amerikai filmvígjáték. Augusztus 28-szeptember 4.20 órakor Dupla dinamit - amerikai akciófilm. Kisterem 21-27. 15.15 órakor Batman 1. színes szinkronizált amerikai film. 17.15 órakor Az utolsó csepp színes amerikai film. 19.30 órakor Veszedelmes viszonyok - színes amerikai film. Augusztus 28-szeptember 4. 15.15 és 17.15 órakor Dupla dinamit, 19.30 órakor Vinny az lügyü. Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára Kiállítások: Egyesületek Tolna megyében. A címer- és pecséthasználat története. Tolna megye jelesei az irodalomban, a tudományban és a művészetekkben. Megtekinthető: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. Megyei könyvtár nyári nyitva tartása Hétfőtől péntekig 9-18 óráig, szombaton 9-14 óráig. Szombaton a gyermekkönyvtár zárva. Új lap a Csődértesítő. Városi televízió Hétfő: 20 órától Pop-tv. A városi televízió műsora szeptemberig szünetel. . Daganatok, amik gyógyíthatóak A nyirokrendszer megbetegedéseiről A nyirokrendszer daganatos betegségei gyógyíthatók! Erről és e kevéssé közismert betegség jellemzőiről beszélgettünk dr. Floischmann Tamással, az Országos Onkológiai Intézet Haematológiai Osztályának osztályvezető főorvosával. - Fontos tudni, hogy a nyirokrendszernek elsődleges rákos megbetegedése nincs. Rákos megbetegedés csak úgy jöhet létre, ha a szervezetben máshol rákos daganat képződik és annak áttétele kerül a nyirokrendszerbe. A nyirokrendszer rosszindulatú daganatait összefoglalóan malignus lymphomáknak nevezzük. - Hogyan ismerhető fel ez a betegség, melyek a tünetei? - A leggyakoribb tünet a nyirokcsomók duzzadása. Ez az esetek többségében fájdalommentesen jelentkezik. Mivel a megduzzadt nyirokcsomók panaszokat nem okoznak, a betegek sajnos sok esetben csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a megnagyobbodásokat már testszerte észlelik. Figyelmeztető jel: más okkal nem magyarázható hőemelkedés, láz, mely lehet tartós, vagy periodikus. Figyelemfelhívó lehet a főleg éjszaka Visszhang A Szekszárdi Vasárnap 1992. augusztus 9-i számában - jamaika - jelzettel, a járművezetők utánképzésével foglalkozó cikk több tekintetben sértő kitéteket tartalmaz: - az utánképzésben részt vevő állampolgárokkal, - az utánképzés feladatait ellátó közlekedési hatósággal, munkatársaim tevékenységével kapcsolatosan, továbbá - egyes részeinek hangvétele ellene hat a közlekedésbiztonság minden egészséges gondolkodású ember által szükségesnek tartott - javítására irányuló törekvéseknek. Fentiek miatt kérem, szíveskedjék gondoskodni levelem teljes terjedelmű közléséről az újságcikkével hasonló megjelenítés mellett, kiegészítés és részbeni helyreigazítás céljából. 1. A cikk szerzője annak első részét felolvasás útján ismertette a nyilatkozó osztályvezető és jómagam jelenlétében, ezt köszönettel vettük. Sajnálatosan néhány általunk kért korrekció elmaradása pontatlanságokat eredményezett, ezekkel azonban e helyen nem kívánok foglalkozni. Kifogásolom azonban, hogy az utánképzésben részt vevők - cikkíró által idézett - mondanivalójára érdemben nem reagálhatunk. 2. Az utánképzésre (saját elhatározásukból!) jelentkezők, azon részt vevők nem bűnösök - szememben még csak nem is „bűnösök". Az utánképzés nem büntetés-végrehajtás, célja a közlekedésbe történő újbóli beilleszkedés | segítése a jellemző hiányosságok pótlása, korrekciója révén. 3. Az utánképzésen való eredményes részvétel feltétele a bevont vezetői engedély visszaadásának, azonban igénybevétele a járművezető szabad elhatározásán múlik. A díjakat jogszabály határozza meg, ráfordításainkat alig fedezik. 4. Az utánképzési programok tartalmát - igy a pszichológiai jellegű tematikát - nem mi, hanem a terület szakértői állapították meg. Sajnálatosnak ítélem az olyan egyéni vélekedés hangsúlyozott és felcímben történő megjelenítését, amely az alkoholfogyasztás és járművezetés szétválasztására irányuló programot nevetségesnek tartja. A példák, a baleseti statisztikák e probléma súlyosságát, és a hatékony beavatkozás szükségességét indokolják. 5. Mint minden új dolgot, a járművezetők utánképzésének rendszerét is lehet bírálni. Nyilvánvalóan lesznek olyan elemek, amelyeket fejleszteni kell, amellett, hogy a fejlett motorizációjú országokban hasonló rendszerek igen jó eredménnyel működnek. Nem tartom szerencsésnek azonban a bírálat esetenként szubjektív hangulati elemeket túlhangsúlyozó megjelenési formáját. Különös jelentőséget ad a témának, hogy az utánképzés a közútjainkon kialakult, hovatovább elviselhetetlen helyzeten kíván javítani, és nemcsak az egyes ember, hanem a köz érdekében. Magam (vezetőként is, háromgyermekes apaként is) - a közúti közlekedés biztonságáért sokat fáradozó társhatóságokkal, szervezetekkel, munkatársaimmal együtt - a közlekedési agressziótól szenvedők, a veszélyeztetettek oldalán kívánok állni, érdekeiket védeni. Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet ENDRÖD11STVÁ mb. igazgató KI jelentkező fokozott izzadékonyság. Fontos tünet a mással nem magyarázható testsúlycsökkenés, illetve testszerte jelentkező intenzív bőrviszketés. Ezek azok a tünetek, amelyeket a betegek legkönnyebben és még időben észrevehetnek. E betegségek felismerésében fontos szerepe lehet az évente elvégzett tüdőszűrésnek. Nem ritkán szűrnek ki olyan betegeket, akik teljesen panaszmentesek, de a röntgenfelvételen már daganatos elváltozást találnak a mellkasban. - Ilyenkor mi a teendő? - Mint minden daganatos megbetegedésben, az időtényező döntő lehet. Minél korábban kezdik kezelni a beteget, annál nagyobb a valószínűsége a sikeres kezelésnek. A sebészeti beavatkozás csak a pontos szövettani diagnózist szolgáló mintavétel miatt szükséges. E megbetegedések gyógyításában elsődleges szerepe van a daganatgátló gyógyszeres kezelésnek, illetve a sugárterápiának. A nyirokrendszer daganatainak számos formája kifejezetten jól kezelhető. A betegség pontos meghatározása, kiterjedésének megállapítása és az ezekre épülő kezelési terv mindig individuális. - Melyik korosztályt érinti elsősorban ez a megbetegedés? - Daganattípusonként bizonyos különbségek vannak, de általában gyakoribb a 16-30 éves korosztályban, valamint a késői középkorban. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy minden életkorban előfordulnak a nyirokrendszer rosszindulatú daganatai. Ezek nem gyakori, de nem is nagyon ritka megbetegedések. A fiatalabb betegek jobban kezelhetők, de ma már az idősek kezelésének is kifejezetten jók az esélyei. E megbetegedésekkel kapcsolatban akkor lehet gyógyulásról beszélni, ha a kezelést követően további beavatkozások nélkül a beteg 10 évig daganatmentes. - Mekkora a gyógyulás valószínűsége? - A betgegek nagyon jelentékeny csoportja meggyógyul. E megbetegedésekre az is jellemző, hogy visszaesést követő újabb kezelés után még mindig lehetséges a teljes gyógyulás, bár annak a valószínűsége természetesen kisebb. A szükséges kezelés fizikailag és lelkileg is nagy megterhelést jelent, de a betegek döntő többsége ezt vállalja. A mellékhatások egyébként csak átmenetiek és a kezelés befejezése után rendeződnek. A betegek többsége már a kezelés időszakában is a korábbihoz hasonló életet él. Sokan dolgoznak eredeti munkahelyükön, a fiatalok taulnak középiskolában, vagy egyetemen. A kezelés időtartama általában 6-12 hónap. - Van-e kapcsolata ennek a betegségnek az AIDS-el? - Teljesen alaptalan az a feltevés, hogy a malignus lymphómás beteg egyúttal AIDS-es is. A gyakran hallható félreértésnek az az oka, hogy az AIDS késői szakaszában viszonylag •gyakoriak bizonyos rosszindulatú daganatok, így malignus lymphomák is. Ez az összefüggés azonban ellenkező irányban teljesen hamis, malignus lymphómás beteg csak akkor lesz ÁIDS-es, ha az ismert módokon megfertőződik. A nyirokrendszer-daganatos betegek semmiféle veszélyt nem jelentenek környezetükre, betegségük nem fertőző és nem is öröklődik. URBÁN ILONA