Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-08-09 / 32. szám
1992. AUGUSZTUS 16. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 „Az egész tanfolyam nevetséges..." Büntetés-végrehajtás vagy szolgáltatás? A szabálytalanul közlekedő járművezetőknek nem csupán a rendőröktől és a rendőri intézkedést követő pénzbírságtól, illetve a jogosítvány hosszabb-rövidebb idejű „elvesztésétől" kell félniük. Egy 1988-ban született és ez év január l-jétől működésbe hozott törvény értelmében „azoknak a jogosítvánnyal rendelkező személyeknek, akiknek a vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt bevonták, illetőleg, akik a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat sorozatosan megszegik, és emiatt a hatóság (-) szabálysértési bírsággal sújtja őket, utánképzésen kell részt venniük". Ebben az ügyben a legérdekkeltebbekkel, Radnai Mátyással, a Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet képzésfelügyeleti és vizsgáztatási osztá« ak vezetőjével, valamint négy képzésre kötelezett „bűnössel" beszélgettem. - Mi a célja az utánképzésnek? - A törvény a közlekedési moráljavítása, a közlekedésben részt vevők személyi biztonsága, valamint a közlekedési szabályok maradéktalan betartatása érdekében született. Azonban azt is el kell mondanom, hogy a Közlekedési Felügyelet nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, hogy valakit utánképzésre utaljon, ez a BM Közlekedésrendészetének a dolga, ezért mi a törvény végrehajtását nem büntetés-végrehajtásként, hanem szolgáltatásként értelmezzük. Beszélne arról, hogy mi történik azzal a járművezetővel, akit utánképzésre köteleznek? - Először is a kötelezettnek egy úgynevezett feltáráson kell részt venie. Itt a KRESZ-tudásáról és ajármű^Rtési képességeiről kell számot adim Ezek mellett egy pszichológussal is el kell beszélgetnie. Végül aztán a bizottság (a két közlekedési pedagógus és a pszichológus) eldönti, hogy a kötelezettnek milyen tanfolyamon vagy tanfolyamokon kell részt vennie. - Milyen tanfolyamok közül választhat a bizottság? - Hét program áll rendelkezésünkre. A feltárás eredménye és az elkövetett közlekedési kihágás minőségétől függően dönt arról a bizottság, hogy a kötelezettnek mely program alapján kell részt vennie utánképzésen. - Kérem, sorolja fel ezeket a programokat! - Az első program a KRESZ-tudás hiányosságait pótolja, a második a járművezetési gyakorlattal foglalkozik. A harmadik a közlekedési szabályok megtartását célozza, a negyedik program pedig a közlekedéssel kapcsolatos magatartásformálásra irányul. Az ötödik, a hatodik és a hetedik programunk az enyhén, a közepesen és a súlyosan ittas vezetők foglalkoztatását vállalja fel. Hozzáteszem azt is a fentiekhez, hogy az első és a második programunk vizsgával zárul, a többi programunkon csupán az aktív részvétel kötelező. - Osztályvezető úr, mivel hogy „Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen", gondolom, ezek a programok sem ingyenesek! - Ez valóban így van. Maga a feltárás jelenleg a B-kategóriában 2350 Ftba kerül, a különböző tanfolyamok részvételi díja pedig akár 12 500 Ft is lehet. Persze az is előfordulhat, hogy a bizottság a kötelezettnek többféle programot is előír, így a bekerülési költség szükségkképpen megemelkedik. - Bocsásson meg, nem olcsóbb, ha a kötelezett utánképzés helyett újra végigjárja ajogosítványszerzés procedúráját? - A kérdés jogos, de ez nem lehetséges. Ugyanis a törvény nem ad arra lehetőséget, hogy egy személynek ugyanabban a kategóriában kettő jogosítványa legyen. - Mi van akkor, ha valaki nem tudja kifizetni az utánképzés elvégzéséhez szükséges összeget? - Ez esetben le kell mondania ajogosítványáról, ugyanis annak megtartása egyáltalán nem kötelező. A továbbiakban néhány érintettet, az utánképzésre kötelezetteket kérdeztük meg. K. ].: Nézze, engem 0,35%-os véralkoholszinttel fogott meg a rendőr. Kifizettem a 4000 Ft-os pénzbírságot, és elviseltem, hogy fél évre bevonták a jogosítványomat. Ezek után jött az utánképzés. 2350 Ft-ért feltáró vizsga, meg 7500 Ft az úgynevezett 6. programon való részvételemért. Ez több, mint a büntetésem. A feltáró vizsgán viszont hangoztatták, hogy ez az egész csupán egy szolgáltatás, ne érezzük a helyzetet büntetésnek. Én nem tehetek róla, úgy gondolom, hogy az utánképzés büntetés. De hát én a büntetésemet egyszer már letöltöttem. Maga érti ezt? L. M.: Az egész utánképzés egy rablás. Azt hangoztatják, hogy nekem szolgáltatást nyújtanak. A szolgáltatásnak viszont az a lényege, hogy én kérem, igénylem, s persze a szolgáltatás minőségétől függően meg is fizetem azt. De engem most a bírósági végzéstől függetlenül köteleztek arra, hogy „igénybe vegyem" ezt a szolgáltatást, amiért persze a súlyos pénzeket nekem kell kifizetnem. B. I.: Az utánkéjjzést alkotmányellenesnek tartom. Ügy tudom, hogy az Alkotmánybíróság is foglalkozik az üggyel jelenleg. Gondolja meg, ugyanazért a dologért kétszer büntetnek. S ez a tény attól teljesen független, hogy a második büntetést minek nevezzük. L. S.: Én már elvégeztem a bizottság által rám kiszabott programot. Ittas vezetés miatt kellett utánképzésen részt vennem. Elmondhatom, hogy az egész tanfolyam nevetséges. Két pszichológus 10 felnőtt embert arra kényszerít 15 órán keresztül, hogy minél többször elmondja önmagának és a társainak: alkoholos befolyásoltság alatt nem szabadjármüvet vezetni. Tessék mondani, ki az, aki ezt a leckét nem tudja felmondani már az utánképzés előtt is? Hogy mindez igazságos, törvényes-e, nem az újságíró dolga eldönteni. De hogy az utánképzési rendszer körül valami nincs egészen rendben, azt a jogosítvánnyal nem rendelkező szerző is érzi. - jamaika A telefon Néptelen utca, megrokkant ház, egyedül élő idős néni. A szomszédok szintén öregek. Önmagukat is alig képesek ellátni. Rokon, ismerős ritkán nyit rájuk ajtót. A külvilággal az egyetlen összekötő kapocs a telefon. Az az áldott telefon. Csörög... Kellemes, fiatal férfihang. - Halló! Budapest? Kérem, feleljen! - Nem, ez szekszárdi szám. Valami tévedés lehet... Aztán ismétlődik a „téves hívás". Néha naponta. (Az a kellemetlen hang.) Szinte szúrópróbaszerűen. Helyzetfelmérés? Csak nem készül valamire \ S az otthon biztonságosnak vélt menedék falai közé befészkeli magát a félelem. A félelem, amely még csak meg sem osztható. De ha az lenne, sincs kivel. A gyerekeknek más gondja van, gyorsan elintéznék: „Ne törődjön vele anyuka!" A szomszédok? Kár megsokszorozni a görcsöt. Az ismerősök pedig csak rémtörténetekkel traktálnák. Megint csörög... Az az átkozott telefon! -njtKatolikus óvodába óvónő jelentkezését váijuk. Érdeklődni: belvárosi plébánián, Szekszárd, Béla tér 7. Telefon: 74/11-464. Heti jegyzet A munkahelyekért Gyermekemet tavaly még csak néhány termék „minősége" érdekelte. Rajongott a Legóért, az olasz BMX-ért, az eredeti (értsd: garantáltan külföldi) Tini Ninjáért. Mára sokat fejlődött. Mosogatni minimum Prillel, de inkább Sunlichttel kell szerinte, s lényegtelen apróságnak véli, hogy előbbi nem önállóan mosogat csak mosogat, utóbbi pedig nem távolítja el az odaégett zsírt. Egy óriási tábla Milka, három Kindertojás vagy a legcsábítóbb osztrák joghurt sem szerzett volna neki akkora örömet, mint a potom 1100 forintos A riel, amit kolléganőm ellenjavallata dacára vásároltam, pedig tudtam, hogy nem tünteti el a meggyfoltot. Nem csak a gyerek, hanem mi kissé(?) sznob felnőttek is úgy gondoljuk, hogy samponból legjobb a Vidal Sassoon, fogkrémből a Signal, intimbetétből pedig az, amit Béres Erika fedezett föl... A hazai piac megnyílt a nagy erejű külföldi és multinacionális vállalatok előtt, a hazai vásárlóközönség pedig - egyre csökkenő vásárlóerővel - az évtizedekig elérhetetlen, ma viszont az országot elárasztó külföldi áruk feléfordul. Választásunk szinte, független attól, hogy a külföldi termék ára és minősége kedvezőbb-e, mint a hasonló magyar árué. Ma a hazaivállalatokakkoris hátrányban vannak, ha produktumuk egyébként versenyképes, de nem győzik a kemény reklámkampányfinanszírozását. A visszaeső forgalom miatt nőnek az előállítás fajlagos költségei, elsorvad sok műszakifejlesztésieredmény. A hazai piaci háttér nélkül pedig elérhetetlen a nemzetközi versenyképesség. A legsúlyosabb következményként munkahelyek tízezrei szűnnek meg, még a jobb sorsra érdemes iparágakban is. Gazdasági vezetők, műszaki és közgazdasági szakemberek kis csoportja elhatározta, hogy - mint annak idején Kossuth - megkíséreli a társadalom figyelmét fölhívni a hazai iparpártolásánakfontosságára. A polgári öntudatfölébresztése érdekében létrehozták a „ Védegylet a magyar iparért" alapítványt, a hazai termelés, a munkahelyek megtartása érdekében. Lesznek néhányan, akik megértik, hogy áttételesen saját munkahelyük sorsáról is döntenek, amikor az ABC-ben a Tomi és az Omo, a Libresse vagy az o. b. között választanak. Tömegméretekben azonban aligha lehet az emberek - pláne a gyerekek - öntudatára építeni. Eredményt hozhat viszont a vállalatvezetők megfelelő magatartása. Az új Tolna megyei telefonkönyvvel kapcsolatban megtudtuk például, hogy az a tervezéstől a kivitelezésig magyar munkával készült. A MÁ V is a Ganz-Hunslet Rt-től - magyar munkásoktól - rendeli meg gépparkja bővítését. Ha sok nagy cég vezetője tenné magáévá a védegyletfilozófáját, akkor legalább a gyerekek megengedhetnek maguknak néhány Turbo rágót. - ri -