Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-26 / 30. szám

1992. JÚLIUS 26. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 13 Tulipános csacskaságok a rendezésben Európai formátumú triatlonkák Szekszárdról A triatlon honi történetében új fejezetet nyitó hollandiai ifjúsági és junior EB-ről egy csapatban szerzett ezüstéremmel és két negyedik hellyel tért haza két szekszárdi triatlonista, Straubinger Györgyi és az üstökösként berobbant tehetség, Varga Zsuzsa. (A csapatezüstöt Straubinger Györgyi szerezte a junior lányoknál.) - Az úszást megelőző bohókás jelenet már sugallt valamit - meséli Györgyi. - A hivatalos jelzés előtt valaki a nézőtérről lőtt egy pisztollyal, így a teljes junior lány és fiú mezőnnyel fölöslegesen úszattak vagy háromszáz métert. Negyedik negyedik helye Ami viszont kerékpározás közben történt - nyomai az alkarján még most is ^^Jíszelegnek - az már „csak" a negye^^hely magyarázataként felfogható. - Úgy tájékoztattak bennünket, hogy ez a szabálytalanul kanyargó biciklispálya a szélesebb műúton halad, de egyszer csak kiderült, van kivétel. Mire észrevettem, hogy irányt kell változtatnom, két lehetőségem maradt: nekirohanni a komótosan kanyart venni szándékozó ellenfeleknek, vagy kirepülni. Ami a manőver baleseti sebészeti részét illeti, ezt megúsztam könyökzúzódással, ujjpercrepedéssel. A dobogós helyezés lehetősége meghiúsult viszont: mert jó két percet vett el tőlem az, míg összeszedtem magam és a láncot visszaraktam a helyére a biciklin. - Ha ez nincs, akkor elhanyagolható kérdés, hogy Molnár Adél esetleg jobb futó nálad? - Igen, mert az elvesztett idő hiányzott a dobogóhoz. - Már babonás lehetsz a negyedik helyekre! - Ez volt sorrendben a negyedik... Az ötödik nekifutás - mivel mégjövőre isjunior vagyok - talán meghozza az érmet. Bár az érettségi évében nagyon nehéz lesz egyeztetni a tanulást és a sportot. Ha a cipő lábon van... Élete első EB-jén az ifik között bemutatkozó Varga Zsuzsa (Vízmű SE) még csak harmadikos lesz a Garay gimnáziumban, ilyen gondja nincs. Viszont a korcsoportváltás miatt fel van adva a lecke. - Zsuzsa! A szervezési, rendezési galibák téged mennyiben érintettek? - Abban, hogy a kerékpár befejeztével az ígéret ellenére nem kaptam kézhez a futócipőmet, hanem keresgélni kellett. Miközben szépen elslisszoltak azok, akik azonos cipőben vágtak neki az úszás után a különböző távoknak. A félpercnyi veszteség után maximális erőbedobással loholtam az élmezőny után, 500 méterrel a cél előtt elkészültem az erőmmel, képtelen voltam velük menni, meg kellett elégednem a negyedik hellyel, aminek persze örülök. - Az eredmény önmagáért beszél. De mégis érkezett szövetségi, de úgy általában sportági berkekből fanyalgás: ha az utolsó száz métereken nem adod fel; ha idehaza még keményebben készülsz..., ha... - Kapásból visszautasítom!... Hogy miért nem tudtam hajrázni, azt már az előbb kifejtettem. A felkészülés alatt pedig úgy érzem, mindent megtettem, ami tőlem telik és a rövid távhoz kell. A válogatón ötödik lettem, így valójában ajándék, hogy utazhattam az EB-re, ehhez képest negyedik lettem. - Szemmel láthatóan bosszant a kritikai hangvétel. - Már hogyne..., amikor olyanok Jövőre már egy csapatban az éremért: Varga Zsuzsa (balról) és Straubinger Györgyi mondják, akik eddig sem segítettek - noha megtehették volna... (A felkészítésükben, előmenetelükben fontos szerepet játszó edzők névsora: Stámusz Árpád, Monostori Pál (úszás), Németh Gyula (futás), Papp Zsolt (úszás, kerékpár). B. GY. Fotó: -kaÉlő kulturális értékeink II. „Igazságos rangsorolás lehetetlen!" Spittal an der Drau Spittal egy 1191-ben épített kórházról kapta nevét, amelyet Ortenburg grófja azzal a céllal alapított, hogy az úton levőknek, a zarándokoknak menedéket nyújtson. várost körülvevő hegyek ottjártunkkor többnyi^^ödfelhőbe burkolóztak. A régi kórház mellett egy kastély is állt, amit Porcia herceg 1527-ben újjáépített. Nevét mindmáig megtartották, hisz 1917-ig a család tulajdonában volt. Akkor a birtokkal együtt Róbert Klinger báró vásárolta meg, majd 1930-ban eladta a városnak. A kastélyban Ausztria és világszerte híres nyári játékokat, fesztiválokat, folklóresteket, dzsesszkoncerteket rendeznek. Porcia herceg nevéhez nemcsak a kastély újjáépítése fűződik, hanem a város felvirágoztatása, mellyel a 800 éve alapított Spittalt a környék szellemi és társadalmi központjává emelte. Megnyitó a Porcia kastélyban A madrigálkórus szállása a várostól néhány kilométerre lévő kúria volt, amely ma mezőgazdasági szakiskolaként működik. Érkezésünkkor éppen a tanári kar ünnepelte a tanévzárót, a diákok már hazautaztak. Nagy örömmel fogadták a magyar kórust. Az egész napi fárasztó út után, pillanatok alatt rögtönzött hangverseny színhelye lett az iskola étterme. Az ünnepi megnyitóra, az érkezés estéjén, a Porcia kastélyban került sor. A város kórusa azzal tisztelte meg a vendégeket, hogy minden résztvevő ország folklórdalaiból énekelt egyet. A kastély nyitott udvarában 350 férőhely és két karzatán még közel 1000 állóhely van, zsúfolásig megtelt. Nemcsak a megnyitón, hanem a verseny valamennyi estjén. A spittáli kórus egyik tagja elmondotta, hogy ezek a versenyek olyan nagy eseményszámba mennek, hogy az ország minden részéről, sőt külföldről is érkeznek zenebarátok, érdeklődők. A jegyeket májusban kezdik el árusítani és napok alatt elfogynak. Verseny(futás) az idővel A kórusok folklór és a kötelező művek kategóriájában indultak. A háromnapos ott-tartózkodás, a versenyek rövid kronológiai sorrendje: első nap délelőttjén színpaddal, akusztikával való ismerkedés a Porcia kastélyban és a város hangversenytermében. Este a folklór kategóriában verseny a Porcia kastélyban. Másnap délelőtt a hangversenyteremben a kötelező kategória versenye és este a Porcia kastélyban a szabadon választott művek versenye. Harmadnap délelőtt hangverseny a szomszéd város, Milttstadt templomában, ahol a misén a városka plébánosának 75. születésnapját azzal tették ünnepélyessé, hogy meghívták fellépésre a Szekszárdi Madrigálkórust. Ugyanaznap a város főterén szabadtéri színpadon rögtönzött koncert a város lakóinak nagy örömére. Este eredményhirdetéssel egybekötött ünnepi búcsúkoncert. A fent felsoroltak után a laikus azt hinné, hogy még jártányi ereje sem maradt a kórusnak, nemhogy énekelni való kedve. Holott nem említettem még a próbákat, a kora reggeli beénekléseket, a fellépések, a versenyek előtti szigorú gyakorlásokat. Aki pedig azt hiszi, hogy ezzel vége, az nagyon téved. A madrigálkórus tagjai énekeltek a folyosón, a fürdőre várva, a fürdőben, kint és bent, utcán, buszon. Hol innen, hol onnan hangzott fel egy-egy makacs, újra visszatérő dallam. Memorizáltak, gyakoroltak, beénekeltek, a három nap szinte minden percében. „De sok eső, de sok sár, de sok legény (leány) megcsalt már..." Ezeket a dallamokat sosem felejtem el. Néhány szubjektív megjegyzés A kórusversenyen 12 ország kórusa vett részt, 50 nevező kórus közül kiválogatva. Az eredményhirdetésnél minimális ponteltérések voltak, hisz az igazságos rangsorolás szinte lehetetlen, mondta a zsűri elnöke. A Szekszárdi Madrigálkórus a középmezőnyben végzett. A szakmai értékelést Jobbágy Valértói, a kórus karnagyától a 3. részben olvashatják a kedves olvasók. A krónikás inkább arra vállalkozik, hogy a szemlélődő, néző és hallgató által látottakat összefoglalja. A verseny megrendezése elegáns volt. Gyors, gördülékeny programok, jó szervezők, udvarias házigazdák voltak a spittaliak. A karzatot ékesítő 12 ország zászlaja méltó díszletet nyújtott az árkádos kastélybelsőben. A dobogón fellépő kórus ruhái rendkívül színes, széles skálán mozogtak. Volt közöttük olyan kórus, akik minden fellépésükre más ruhát öltöttek. Sajnos a Szekszárdi Madrigálkórusnak ez nem adatott meg. Elegáns, egyszerű ruháikat három napon át viselték, minden fellépésen. A külcsín helyett a belbecs számít, mondjuk, főleg egy kórusversenyen, mégis a litvánok csodálatos színes népviseletükkel, a svédek rendkívüli eleganciájukkal, az amerikaiak ötletes színpadi ruháikkal már a bejövetelkor megnyerték a nézőket, tapsra ösztönöztek. A közönség legalább olyan „színes" volt. A farmertől a szmokingig, az estélyi ruhától a pólóig minden viselet képviseltette magát. Egyben egységesek voltak. Az éneklés iránti nagy szeretettel és tisztelettel állták végig a legtöbb esetben háromórás versenyprogramokat. SAS ERZSÉBET