Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-26 / 30. szám

1992. JÚLIUS 26. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 5 A szekszárdi egyesületek történetéből (5.) „Gazdasági tudakozó intézet" - adatbank 1869-ből A civil társadalom szervezeteinek erősö­désével a gazdasági célú egyesületek is növekvő szerepet kezdtek betöl­teni. Hazai esemé­nyeink múlt századi krónikása, a Tudomá­nyos Gyűjtemény már 1824-ben beszámolt egy olyan szekszárdi szék­helyű egyesületről, amely „a mezei gazda­ság emelésére üdvös versenyt geijeszt". Ennél több adat ma­radt fenn az 1841-ben alakult Szeder-Selyem Egyletről. A selyemte­nyésztés előmozdításá­ra szederfaültetésbe kezdett, városunk hatá­rában 50 hold telepítést tervezett. Beze­^^jéknek köszönhetően Szekszárd egy ^Hben országos központja volt a selyem­gubó-termelésnek. Nagy hírre tett szert a Szekszárdi Bortársaság. 1856-tól együtt sze­repelt az ország többi jeles - erdélyi, hegyal­jai, pozsonyi és újvidéki - bortermelő egye­sületeivel. Boraink tengerentúli elismerte­tése is ekkor kezdődött. Szekszárdi köz­ponttal nyolcvan évig működött a Tolna Megyei Gazdasági Egyesület (1869). Korsze­rű alapszabályában átfogó programját adta a mezőgazdaság és az ipar fellendítésének. Tervei között szerepelt a mezőgazdasági termények, állatok, földművelési eszkö­zök, gépek és ipari termékek kiállítása, de vetőmagbeszerzéssel is segítette a gazdá­kat. Ma adatbanknak hívnánk azt a „gazda­sági tudakozó intézetet", ahol az elképzelé­sek szerint „mindenről kellő tudomás sze­rezhető", - ez a terv azonban nem valósult meg. Az egységes gyümölcstermelés elő­mozdítására, a rovarkártevők elleni közös védekezésre és faiskola létesítésére társul­tak a Tolnavármegyei Gyümölcstermelők Egyesületének tagjai 1933-ban. A Szekszárdi Szőlősgazdák Jég Elten Védekező Szövetke­zete (1900) és a hegyközségek a szőlő őrzésé­től a dűlőutak karbantartásán át a jövedel­A selyemtenyésztési felügyelőség (1887) helyén ma a Prométheusz-park van mezőbb szőlőművelésig, több fontos do­loggal foglalkoztak. Pl. az 1906-ban alakult Előhegyi Hegyközség 262 holdon szőlész­kedő 52 gazdát fogott össze. A két világháború között induló Tolna­vármegyei Állattenyésztő Egyesületnek né­hány kisebb tagegylete is létezett, köztük a Szekszárd Vidéke Méhészegyesület (1889) és a Halászati Társulat (1895). A méhészek szaklapokat járattak, mintaméhes felállí­tásával oktatták az elméleti és gyakorlati ismereteket. Egyesületi formában jött létre a Szekszárd-bátai Dunavédgát Tár­sulat. Alakulása óta (1869) irányította a megelőző és védekezési munkákat az ár­vízzel fenyegető és nagy károkat is okozó helyzetekben. Kramolin Gyula kezdeményezésére Szekszárdi Fürdőegylet néven (1901) egy tisztálkodási szolgáltatást nyújtó vállal­kozás indult. Sok haszon nem lehetett belőle, mert tíz év múlva 9íj koronára csappant vagyonnal a vállalkozást fel kel­lett számolni. Gazdasági egyesületeink között fel­tétlenül szólni kell a Szekszárdi Takarék­pénztárról. Alakulása idején, de még az 1875-ös, egyesületeket szabályozó rende­let alapján is, a takarékpénztárakat, nép­bankokat a kaszinókkal jótékony és más egyletekkel együtt tartották nyilván. Szekszárdon Urményi József főispán kezdeményezésére és Augusz Antal, Bartal György, Bezerédj István és Perczel Béla támogatásával indult 1846-ban. Az alapítók gondolkodásának korszerűségét mutatja, hogy olyan takarékpénztárat akartak létrehozni, amely „az addig szá­mításból teljesen kifelejtett adózó osz­tályt fogja önérdekének hatható nevelé­sére magához édesgetni". Gyümölcsöző működésére ma a Béla király tér-Beze­rédj utca sarkán álló, 1896-ban emelt székházuk emlékeztet, a tornyok melletti kaptárakkal és az ablakok fölötti timpa­nont díszítő méhecskéivel. KACZIÁN JÁNOS Fotó repró: KÖNYVES JÁNOSNÉ Szotyolás hétvége Egészségesen táplálkozott Szek­szárd népe az elmúlt hétvégén. A szo­tyolahéj mennyiségéből, ami az asz­faltot borította a Mártírok tere járdáin, arra lehet következtetni, hogy nem is százak, inkább ezrek ropogtatták a napraforgómagot, miközben izgultak a Gemenci Nagydíj versenyein, fő­képpen a kritérium idején, vagyis az esti, háztömb körüli verseny alkalmá­val. Mint tudjuk, érdemes volt tölte­kezni az olajos maggal, azon túl is, hogy valóban egészséges táplálkozás­nak mondható, hiszen a várt szekszár­di siker nem maradt el. A legjobb szur­kolók magas fokon művelik a héjfeltö­rést, pillanatok alatt tudnak váltani a szotyolázásról a „hajrá Csaba!" telje­sen tisztán kiejtett, azaz beordított biztatásra. Igazi, szívből jövő szurko­lás. És kulturált magatartásként köny­velhető el, hiszen ez olyan kivételes alkalom Szekszárdon, amikor a héjjal való szemetelés nem szemetelés, ha­nem szertartás, ünneplés, konfetti, to­vábbá gyógyír a gyomorideg ellen és általában az idegekre, plusz a kolesz­terinszint egyidejű csökkentése. Kulturált magatartásnak persze azért is mondható a rengeteg héj ki­köpködése, mert olyan területeken történt, ahol össze tudták söpörni. Ká­bé 98 százalékban. (gem) 1mékeny síkság, a hegyoldali szőlők és erdők pasztellzöldje, a közeli barackos édes illata. Meg-megkattan a fényképezőgép, havas finn éjszakákon de jó lesz melegedni a testvérha­zából hazavitt szikrázó napsütésben. Feljebb az erdőszélen - mintha csak megrendelésre jött volna - kisétál a fák közül az itteni erdők nemes vadja, az ágas-bogas koronájú szarvas. - Cervi - mutatja Pekka. - Az, szarvas - mondja Miska meghatottan. Mozdulatlanul nézik egymást, a szarvas és az emberek. Másodpercek alatt száz gene­rációt rohan vissza velük az idő, izmaik ösztönösen megfeszülnek, mint akkor, amikor kél halász-vadász ősük egymás mellett vágtatott felvont íjjal az ázsiai ingoványok között a gímszarvas után. Karjuk megmozdul, bár nem akarták, az íj idegét keresik-e ősi moz­dulattal vagy köszöntik a kedves állatot, ki tudja? A szarvas visszaugrik az erdőbe és el­tűnik nyomtalanul. Majd lesétálnak a múzeumhoz, felmennek a római kőtár mellett az emeletre, a nép­rajzi kiállításhoz. Pekka új filmtekercset tesz be, és fényképezi boldogan az ősi bödönha­jókat, halászhálókat, a paraszti tiszta szoba bútorait. Megáll a szőttesek előtt, közelhajol, megböködi Miskát, izgatott. - Karjalainen - finn...kajalai - mondja. - Sárközi ez - mondja Miska -, a legrégibb szőttes. Hát akkor ez a szép benne, hogy egyszerre mind a kettőjüké lehet. Később leballag­nak a szállóhoz, ahol Pekka autója áll. Még van egy kis ideje. A szálloda mellett egy kis templom áll. Pekka mulat a templomra, be is mennek. Egyszerű kis templom, szép a fa­mennyezete, faragott szószéke. Meghitt, akár az otthon. Fényképezi a vendég, aztán leül a padba, és nézegeti a szép, színes ablakokat. Egyszer csak oldalbaböki Miskát, felmutat a karzat fölé, az egyik ablakra. Ismerős a sapkás férfi, kezében Biblia. Pekka rázendít egy énekre finnül, egy taktus után vele énekel Miska is. - Erős vár a mi Istenünk...! Két verset énekeinek Luther himnuszából. - ...O a mi diadalmunk! Utána csendben ülnek. Jó most így ülni, testben-lélekben közel egymáshoz. Nagyon közel. Együtt, mint édes testvérek. E vangélium „Jézus hozzájuk lépett és így szólt: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön." (Máté.28:18) A feltámadott Jézus és a tanítványok utolsó földi nagy találkozásának vagyunk tanúi amikor ezt az Igeverset olvassuk. Galilea hegyén hangzik el a tanítványai ré­szére a missziói parancs. Jézus szavai hitedenkedő és félelemmel teli tanítványszívekre hullanak. Ezt O jól tudja, mégis szórja az Ige tiszta magvát: „Nékem adatott minden hatalom meny­nyen és földön." A ma élő ember szívét sem lehetne más jellemzőkkel illetni; Hitedenkedő! - Fé­lelemmel teli! Hitedenkedő, már semmiben nem tud hinni, hisz körülötte a gyorsan változó események, be nem teljesült ígéretek, nagyhangú „szép elméletek" üres kongása, létének teljes bizonytalansága, „hogy lesz a holnap" - kérdése fülsüketítő zajt okoz ­azokban, akik még dolgozni tudnak vagy tudnának, ha volna hol! - csoda, hogy szí­vük félelemmel van tele? De az Örök örömhír hangzik ma is, néked is! Engedd, hogy Jézus hozzád lépjen és kijelentse magát. „NÉKEM ADATOTT MINDEN HATALOM MENNYEN ÉS FÖLDÖN". Ez az örömhír ott kopogtat a betegágyban fekvő emberek szívének ajtaján, a ma­gány vasrácsai mögött ülő lelkek küszöbén, a robbanásig feszült emberi kapcsola­tok, az élet viharától megtépázott családi hajók számára biztos megoldások kikötője. Hogyan lehet az enyém ez az örömhír - kérdezed? - Higgy az Úr Jézus Krisztusnak - és mindez a Héd! De én nem lu dok hinni - mondod. Ha te a parányi hiteddel oda fordulsz Jézus fe­lé imádságodba vagy sóhajodban, akkor Ő hozzád lép és megajándékoz téged az Ö hatalmával, amely az övé és annak adja, akinek akarja és aki kéri azt tőle. Lehet, hogy körülményeid nem változnak meg, a betegség a testedet fogva tart­hatja, de erőt kapsz annak elhordozásához! Lehet, hogy magányos maradsz, de meglátod, a vasrácsaidon nincs zár - Jézus börtönöd zárát kinyitotta! Lépj ki és találsz testvérekre Jézus Krisztusban. Soha töb­bé nem fogod magadat egyedül érezni. Hisz Ö veled marad, ezt ígérte: „imé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen! Mt 28:20. GYURKÓ JÓZSEF metodista lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents