Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-26 / 30. szám

1992. JÚLIUS 19. , SZEKSZÁRDI VASARIAP 3 Ke ácsit cirkalmasnak tűnik a vezetőügyész megnevezés. Szólíthatom városi főügyésznek? - Nem. A főügyészi megszólítás a megye vezetőügyészének jár. A városokban régen nem és most sincs főügyész, csak a megyénél van ilyen titulus. - Tehát akkor vezetőügyész úr, mit jelent ez a cím? - Gyakorlatilag a vezetőügyész kiadványozási, szervezési és vezetői joggal felruházott személy, de ugyanakkor ugyanolyan ügyész, mint a többi ügyészségen dolgozó kolléga. A különbség, hogy ő felel az ügyészség és a többi ügyész munkájáért is. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy először minden ügy az ő kezébe kerül, azt szétosztja a munkatársak között. A felelősség az enyém, de aláírásommal csak a munkatársaim határozatait, az általuk leírtak jogszerűségét igazolom. A teljes aktát nem ismerem, nem is ismerhetem. Azért az ügy előadója a felelős. •

s a helyzet, ha egy ügy tárgyalásán észként szerepelek. Akkor természetesen minden felelősség az enyém. - Az átlag állampolgár csak a tárgyalóteremben találkozik az ügyésszel. Az ügyvédek munkája ismertebb, a bírók dolgáról is van elképzelésünk, de mit csinál az ügyész? - A vádlottak ismerik az ügyész feladatait. Mondhatnám, nagyon is jól ismerik, de az átlagember tényleg nem tudja, mi is az ügyész feladata. Az 4 ügyészség munkáját két nagy részre oszthatjuk. A büntető ügyszakkal kapcsolatos feladatra és a „nem büntető" ügyszakkal kapcsolatosra. - Ez így számomra még mindig kínaiul hangzik... - A fő profilunk a büntető ügyszak. A rendőrségi nyomozás során mi nyomozásfelügyeletet folytatunk. Utasítási jogkörünk van, tehát törvényességi felügyeletet látunk el, de a bűncselekmény összes körülményeinek kiderítéséhez szempontokat is adhatunk. A ^KZ nyomozati anyagot feldolgozzuk, Troból vádirat, vagy vádindítvány lesz. - Mi a különbség a kettő között? - Súlybeli differencia van. Azt jelenti, hogy büntetti, vagy vétségi az eljárás. Ezt áttesszük a bíróságra, ahol a büntetti eljárásban az ügyész képviseli a vádat, a vétségi eljárásban vádindítvány alapján történik a tárgyalás. - Mit jelent a „nem büntető ügyszak"? - Ez az általános felügyeleti és polgári munka.' Az állampolgárok nem büntetős panaszait vizsgáljuk. Lehet munkaügyi sérelem, vagy építőhatóság eljárása, határozata elleni panasz, vagy bármi egyéb, amit az állampolgár sérelmez. Ezeket a vonatkozó törvények alapján bíráljuk el, és ha törvénysértést tapasztalunk, akkor ügyészi eszközökkel intézkednünk kell. - Úgy tűnik, az ügyész nem igazán népszerű ember. A nyomozók és a bűnelkövetők sem szerethetik szívből... - Kétoldalú dolog ez. A nyomozóhatóságok - ide nemcsak a rendőrség tartozik, hanem a vámhivatal és az ügyészségi nyomozóhivatal is -, szóval ők igen sok esetben igénylik a segítségünket. Napi kapcsolatban állunk, de tény, hogy*van olyan, amikor nem találkozik az elképzelésünk. Ez a személyi szabadságot korlátozó intézkedések, tehát az őrizetbe vétel és az előzetes letartóztatás kapcsán fordul elő. Ezek nagyon kényes és nagyon fontos ügyek, mert az emberek szabadságáról van szó. A törvény szerint a rendőrség előteijesztést tesz hozzánk, hogy indít. tők, hogy nem panaszkodnak. De az igazság az, hogy nem vagyunk a legroszszabbul fizetett állami alkalmazottak. A privát szférában, a gazdálkodási területen foglalkoztatott jogászokhoz képest milyen a jövedelmünk, azt még becsülni sem tudjuk. Ennek ellenére Tolna megyében minden ügyészi hely betöltött. Akik ide jönnek, megismerve a szakma szépségét, szívesen dolgoznak itt. NáA vezetőügyész néha főszakács Dr. Farkas Károly, Szekszárd város vezetőügyésze 1935ben Dombóváron született. Édesapja és anyai nagyapja is a jogi pályán dolgozott. Harminchét éve az igazságügy szürke eminenciása. Ügyészségi nyomozóként kezdte, majd Szekszárdon, Pápán, Gyönkön, Tamásiban, Dombóváron dolgozott ügyészként. A legfőbb ügyész 1992. július 1 -lével nevezte ki városi vezető' ügyésszé. ványozzuk a bíróságnál valakinek az előzetes letartóztatását. Mi a teljes anyag áttanulmányozása, a törvényi feltételek figyelembevétele után döntünk, hogy megtesszük az előteijesztést, vagy nem. - Azt mondják, az ügyészek jóval kevesebbet keresnek, mint az ügyvédek, a gazdálkodó szerveknél dolgozó jogtanácsosok. Nem rombolja ez a hivatás presztízsét, nincs elvándorlás a pályáról? - Az ügyészek vannak annyira öntudatosak, vagy inkább hivatásszerelunk nincs fluktuáció. Lehet, hogy az is vonzó, hogy az ügyész önállóan dönt, a legjobb meggyőződése szerint. - Sztorizzunk egy kicsit. Harminchét éve ügyész, bizonyára voltak emlékezetes, utólag nevetséges, ha úgy tetszik, piti ügyek, ahol ugyanúgy a törvény szigorával kellett eljárni. - Nem tudok különbséget tenni. Terjedelemben voltak nagy ügyek, ahol huszonöt-harminc vádlott, több tíz kilónyi aktáját kellett átnézni, mérlegelni és voltak egyszerűbb ügyek is. De mindegyik mögött emberek vannak, olyan emberek, akiknek ez a legfontosabb ügyük, ezért nem volt számomra kis és nagy ügy. - A kívülállónak úgy tűnik egy-egy bírósági tárgyalás, és lehet, hogy ebben a regények, filmek, a tévé is ludas, mintha az az ügyvéd és az ügyész birkózómeccse lenne. A valóságban is ez a helyzet? - Egyáltalán nem. Mindkettőnk célja a jogszerű ítélet, az igazság kiderítése. Ha kell, az ügyész enyhítésért is fellebbezhet. - Általában nem ez a gyakorlat. Az ügyvéd szokott enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezni. - Az ügyvéd dolga, hogy az általa védett személy érdekében minden enyhítő körülményt felkutasson, megvilágítson. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotás szerint egy-egy ügy büntethetőségét tól-iggal határozzák meg. Az már az ítélkező bíróságon, a mérlegelés alapján kialakított véleményükön múlik, hogy egy bűncselekményt milyen súlyosnak minősítenek, mivel büntetnek. - Most már csak az izgat, hogy lesz valakiből ügyész. Ön miért ezt a hivatást választotta? - Mondhatnám, hogy beleszülettem, de az igazság az, hogy először nem ügyésznek készültem. Amellett, hogy apám és anyai nagyapám is bírósági alkalmazott volt, sőt gyerekkoromban a bíróság épületében laktunk Dombóváron, engem a matematika, a fizika jobban érdekelt. A bátyám jogász lett, de én érettségi után a műszaki egyetemrejelentkeztem 1954-ben. A gimnáziumot humán tagozaton végeztem. Mi például ábrázoló geometriát nem is tanultunk, de a felvételin kérték. Végül nem vettek fel a műegyetemre, de akkoriban szervezték az ügyészségi nyomozóirodákat. Felvettek nyomozónak. így dolgoztam sokáig, közben elvégeztem az egyetemet, letettem az ügyészi, bírói szakvizsgát. Szekszárdon neveztek ki ügyésznek. Huszonkét évig voltam vezetőügyész-helyettes. Most, amikor az elődömet, dr. Kardos Jánost kinevezték főügyésszé, munkatársaim rábeszélésére és a főügyész biztatására pályáztam meg a vezetői beosztást. - Egy vezetőügyész mit csinál a szabadidejében? - Ha engem kérdez, kimegyek a szőlőmbe. Az az egyetlen hobbim, szórakozásom. Dolgozunk, összejövünk az ismerősökkel, barátokkal beszélgetni, egymást birtokát megszemlélni. - Szakmabeliekkel? - Nem, a legkülönbözőbb szakmában dolgozók a barátaim. De évente néhányszor a kollégákkal is összejövünk. Itt az ügyészségen családias a hangulat, együtt ünnepeljük a névnapokat, legtöbbször a tanyámban. Olyankor én vagyok a főszakács, a többiek csak segédkeznek az ebéd, vagy vacsora elkészítésében. - Két fia van. Egyikük sem dolgozik jogi pályán, holott a családi hagyományok ezt diktálnák... - A fiaim a műszaki érzékemet örökölték, amellett pedig kisgyerekkoruk óta a jogszabályok tiszteletét hallották tőlem. Ez a szigorú igazságérzet jogszabálytisztelet talán taszítólag is hatott. Azt szokták mondani, hogy szerintem, aki kimegy az utcára, az máris jogszabályt sért. Persze ez túlzás, de a szemlélet lehet, hogy elriasztotta őket ajogi pályáról, arra inspirálva, hogy más területen keressék a boldogulásukat. - Köszönöm a beszélgetést T. j. Fotó: Kafi