Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-19 / 29. szám

1992. JÚLIUS 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 19 F oorvos ur, ma egyre többször hallani, mintha megszaporodott volna a sérült, rendellenes fejlettségű új­szülöttek száma. - Gyakorisága 3-5 százalék, de eb­ben a legenyhébbtől a legsúlyosabb, életképtelen torz fejlődésig minden benne van. Például, ha valakinek van egy fölös ujja, összenőttek a lábujjak, ezek nagyon egyszerűen eltávolítha­tók, korrigáihatók. Idetartoznak vi­szont az életképtelen, súlyos szívfejlő­dési rendellenességek, a vízfejűség, agykoponyahiány. Békát szült, ezt mondták a régiek. Ezek egy része már felfedezhető méhen belül, de legké­sőbb a megszületéskor. Például ilyen rendellenesség a csípőficam is, amit nagyon szépen rendbe lehet hozni. - Mennyiben kell félnie a következő " szülésnél annak az anyának, aki már szült egy ilyen rendellenes fejlettségű gyermeket? Í k- Az esetek egy részében meg tud­f mondani, milyen eséllyel szülhet, pik részükben nem tudjuk meg­ündani. Hiszen sok esetben, amikor valamilyen külső tényező okozhatta, az új terhességben nem valószínű, hogy előfordul, csak azt mondhatjuk, nincs nagyobb esélye, hogy gyermeke rendellenesen fejlődjön, mint 3-5 szá­zalék. Szinte olyan terhesség nincs, olyan tíz hónap, 280 nap nincs, ami le­zajlik minden panasz, betegség nélkül. Gondolok egy influenzára... - Hogyan fedezhetők fel a fejlődési rendellenességek? - Magyarországon nagyon szép program van az úgynevezett velőcső­záródási rendellenességek szűrésére... - Ez az úgynevezett nyitott gerinc... - Igen, több változata van, de végül is jól takarja ez a kifejezés ezt a rendel­lenességet. Ezt anyai vérmintából le­het gyanítani, másrészt ultrahanggal lehet esetleg látni, vagy magzatvíz­J kcióval lehet megerősíteni. Ilyen­ha a gyanú alapos, ezt a terhessé­megszakítjuk. Addig, amíg ez a program nem volt, évente 300-350 gyermek született Magyarországon nyitott gerinccel, ma pedig 25-30. Ez egy óriási eredmény, függetlenül attól, hogy a 25-öt nem vigasztalja. - Tolna megyében milyen ennek a rendellenességnek az előfordulása? - Volt olyan év, hogy csak kettő, 91­ben hat született. Nem mindig ismerhető fel idejekorán és a vérértékek bizonyos százalékos nagyságrendben nem hívják fel a figyelmet, az ultrahangvizsgálat sem mutatja ki. De általánosságban észre le­het venni, ugyanúgy, mint másfajta rend­ellenességeket, végtaghiányokat, szívfej­lődési rendellenességeket, policisztás ve­sét, rekeszsérvet... - Ha észreveszik is, a nagy kérdés, hogy mi törtéi\jék az ilyen magzattal? - Hát, ez az. Az esetek egy részében lehet gyógyítani, ilyenkor hagyjuk meg­születni, mert műtéttel korrigálható. - Ki dönt a magzat sorsáról? - Természetesen a szakember dönt, de ha az anya úgy határoz, hogy mégis kihordja, nem lehet megszakítani a ter­hességet, senkit sem lehet a műtőasz­talhoz kötözni. - Es ha nem akarja fejlődési rendel­lenességgel megszülni a gyermeket? - Ha orvosilag megalapozott, akkor megszakítható a terhesség, a megyei kórházak 20 hétig szakíthatják meg or­vosi indikáció alapján a terhességet. Azután, mert az gyakorlatilag majd­nem egy koraszülés, az egyetemi intéz­mények. Pécs a centrumunk, de az ese­tek túlnyomó többségében ezek jóval korábban ki szoktak derülni. - A környezeti hatás ezeknél a rend­ellenességeknél mennyiben befolyásoló tényező és kivédhető-e? - Van egy természetes háttérsugárzás, ami mindenkit ér. De tudom, hogy Cser­nobil nagy dilemmát okozott, orvosok, fizi­kusok nyilatkozták, hogy nem emelkedett határérték fölé. Ez úgy látszik, igaz, mert nem találtunk több fejlődési rendellenes­séget utána, ezt megerősítik tíz évre vissza­menőleg az adatok. Ugyanúgy Paks kör­nyékén sem gyakoribb az előfordulása, egy évben ugrott ki, ez nem Csernobil éve volt. 1989-ben nagyon sok szívfejlődési rendel­lenesség volt, nem tudom az okát, ez vélet­len lehet. - De nemcsak Paks számottevő ez ügyben, hiszen sokan a környékén, vagy Szekszárdon élnek a PAV dolgozói kö­zül, itt sincsenek az országos átlagnál magasabb statisztikák? - Sem a megye, sem Szekszárd, sem Paks nem ugrik ki. - Néhány éve láttam egy megdöbben­tő riportot a tévében a 2-es csatornán, késő este. Százhalombattán előforduló születési rendellenességekről és a kör­nyezetszennyezés összefüggéséről nyi­latkoztak orvosok... - Vannak bizonyos veszélyeztetett munkakörök, amikor a sugárártalom miatt emeljük ki a terhest, például a röntgenasszisztenseket, Pakson a su­gárveszélyes munkakörben dolgozó­kat. Ezért van a családtervezés. De pél­dául cipőfelsőrész-készítők benzollal dolgoznak, kiemeljük... Ezek tudott dolgok. - Összességében mennyi a halálozási arány, hány újszülött hal meg a megyé­ben? - Nem állunk rosszul. Tizenhat ez­relék körül van, az országos átlagnak felel meg. A perinatális halálozás, vagyis az első 168 órában gyakoribb, a csecsemőhalálozás egy hónapos korig lefelé tendál. Csökkenő a tendencia, ahogy a méhen belüli monitorizálás, a méhen belüli veszélyhelyzetek felis­merése lehetővé válik, a szülésvezetés finomodása, az újszülöttszűrések, a koraszülött intenzív centrumok mind ebbe az irányba hatnak. Nálunk a kora­szülöttek jelentik a halálozás nagy ré­szét. Az érett, kiviselt, egészséges új­szülöttek halálozása 5 ezrelék alatt kell, hogy legyen. - Ezek szerint minden ezer újszülött­ből átlagosan 16 meghal? - Ez egy durva szám, a terhesség 28. hetétől minden gyermek benne van, akár élve született, akár halva. Ha ott­hon a terhesség 30. hetében meghal a gyermek, ez is benne van. Régen alkal­mazták és nagyon tiltakoztunk a kifeje­zés ellen: felelős halálozás. Tudomásul kell venni, hogy mindenütt van halálo­zás, a jóléti államokban is, csakhogy a felszereltségük jóval fejlettebb, sok­szor már 10 ezrelék alá megy a halálo­zás. De nincs is ilyen magas koraszülési arány, mint Magyarországon. - Ezt nem a szakmai önvédelem mon­datja önnel, nem fordul elő, hogy szak­mai műhiba miatt következik be halálo­zás? - Ezt száz százalékig megítélni so­sem lehet. Gyanú lehet rá, de minden esetet kiértékelünk, korábban megyei szülészfőorvosként csecsemőhalálozá­si értekezleteket tartottunk évente két­szer és a kollégákkal mindenütt kiérté­keltük az összes esetet a gyerekgyó­gyász főorvossal közösen. Ugyanígy a szüléseknél bekövetkezett halálozást. Vannak esetek, amit nem lehet kivéde­ni, például egy köldökzsinór-előesést. Gyakran hezitál az orvos a spontán vagy műtétes szülést illetően, de figye­lembe kell venni, hogy az anya nem melléktermék, ugyanis a műtét kocká­zattaljár. Itt van'nagy felelőssége az or­vosnak. - Említette az anyát, milyen gyakori a halálozási előfordulás? - Szerencsére nagyon ritka. Orszá­gosan a 125 ezer szülésre évente szülé­szeti esemény kapcsán húsz-huszonöt­harminc asszony hal meg. - Gondolom, ezeket az eseteket ki­vizsgálják?! - Igen, minket is feljelentettek. Ez saj­nos tendencia, bár megértem a hozzátar­tozót: bejön egy asszony egészségesen, csak terhes, és nem megy haza. Rögtön valamit sejtenek. De vannak kórképek, amik 50-60 százalékos halálozással jár­nak. Amióta itt vagyok, hét év alatt ez volt az első eset az osztályunkon. Bár ne lett volna. Az zavatja az embert, amikor rosszhiszeműséget, tudatlanságot téte­leznek fel a munkájáról. - Ezzel minden szakmában így va­gyunk. Köszönöm a beszélgetést. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: K. A. Halálra. ítélve születők Félelemmel vegyes érzésekkel hallgatja az ember, hogy megint született egy sérült gyermek, egy másik alig jött a világra, máris meghalt, mondják, hogy egyre több a rend­ellenesség az újszülötteknél. A laikus közvélemény túlzá­sa a magyarázat, vagy pusztán az a jelenség, hogy a bor­zongató, rossz hírek gyorsabban és messzebb terjednek, mint a jók? Ha egy gyermek egészségesen születik, az ter­mészetes és legritkábban válik társasági témává, ellenke­ző esetben megjegyzik, magyarázatot keresnek rá. Mi is erre vállalkoztunk, mégpedig szakember, dr. Panka József szülész-nőgyógyász főorvos, a megyei kórház osztályve­zetője segítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents