Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-12 / 28. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. JÚLIUS 19. - Az utazás izgatott, hogyan tudok kapcsolatot te­remteni az emberekkel. Nagyon örülök, hogy sikerült és részt vehetek a kétéves szolgálaton. Sok elvárásnak kell megfelelni, hogy az ember önkéntes lehessen. Be­folyásolja az, hogy egészségileg alkalmas-e, fontos a családi háttér, a környezet. A legtöbben egyetemet vé­geztek, én angol szakos vagyok. Jeany Lee 25 éves amerikai lány, Po­tomac Maryland után most két eszten­deig Magyarország lesz az otthona. Egy hónap után még nem érzi magát ottho­nosan, szoknia kell sok mindent. Olyan prózai dolgokat például, hogy nálunk eltérőek az étkezési szokások, az Ame­rikában szokásos szerény ebéd és bősé­ges vacsora után fordítva kell beállíta­nia, gyomrát vagy éppen kevesebbet sportolhat és főként egészen idegen a nyelvi környezet. A hozzáhasonló szelíd arcú hu­szonéves lányok mifelénk családalapí­táson törik a fejüket, megállapodni igyekeznek. Jeany nem sajnálja a világ távoli zugában vállalt két évet: - Ké­sőbb függetlenebb ember, határozot­tabb egyéniség leszek. Ebédidőben járunk, a szűkre sza­bott 60 perc, 12 és egy óra között, kicsi lélegzetvételhez juttatja az amerikai önkénteseket. Rövid a szieszta és mindjárt nekivágnak a magyar nyelv át­járhatatlannak tűnő útvesztőinek, a nyelvóráknak. Jeany Lee: „Sok elvárásnak kell meg­felelni" ' - A nyelv a legne­hezebb, a környezet­hez, az itteni élethez alkalmazkodni nem jelent problémát - ál­lítja John Furlow és csak mosolyog a kér­désen, hogy nem hiá­nyolja-e a modernizá­ció Amerikában meg­szokott szintjét, aszu­permasinákat. - Ez teljesen mellékes. Kisfiú kora óta ké­szült, hogy a béke­ézolgálatba lép és so­ha nem hitte volna, hogy angol tanárként hasznát vehetik másutt. Amikor Kelet­Európában megnyitották a kapukat, akkor vette észre, hogy tudna valamit tenni. Izgalmas feladat volt ez a külde­tés, rólunk alig valamicskét tudott: -Többet hallani Amerikában Cseh­szlovákiáról, a Szovjetunióról és há­rom éve már jártam Jugoszláviában. Nagyjából annyit tud­tam, hogy Nyugat-Euró­pához hasonló, de nem olyan virágzó ez a régió. A tapasztalataim jobbak, mint a stendern vélemé­nyek - értékeli John az el­ső hetek benyomásait. A családja természe­tesen támogatta az ötle­tet, örült a döntésének és érdekelte, izgatta a bará­tokat is az utazás. Raines­ville-ből, Floridából, el­képzelhető, hogy már idén, augusztusban meg­látogatja őt a legjobb ba­rátja. Erkölcsi mérföldkő Az US Peace Corps, az Amerikai Békeszolgá­lat fogalom. Nem hiá­nyozhat szinte egyik ve­zető politikus életrajzá­ból sem, egyfajta erkölcsi mérföldkő. Olyasfajta mérce, amit az igazi ame­rikainak, a szabad és gaz­dag ország polgárainak A főiskola a békeszolgálat „főhadiszállása" kötelessége teljesíteni a rászorulók, a szegény és elmaradott államok javára. Úgy mondják, egy biztos és kihagyha­tatlan lépcső ez a felfeléjutáshoz, ugyanakkor lehetőség az önzetlenül se­gíteni szándékozóknak. Nem véletlen, hogy az önkéntesek szinte kivétel nél­kül huszonévesek, illetve nyugdíjasok. A szolgálatban egyébként 22 és 72 év közöttiek vesznek részt. Önkéntes lehet minden amerikai felnőtt állampolgár korra, nemre, hitre és etnikumra való tekintet nélkül. Ezt az immár világot behálózó nem profit érdekeltségű szervezetet 1961-ben Kennedy elnök alapította azzal a céllal, hogy szakmai segítséget nyújtson a rá­szoruló országoknak. Eközben a foga­dó nép az amerikai, az önkéntesek pe­dig a helyi kultúrát ismerik meg. A bé­keszolgálat napjainkban több, mint 80 országban működik, főleg az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság és környezetvédelem terén. Magyarországon 1990-ben jelentek meg az első önkéntesek, elsősorban az orosz nyelvtanárok átképzéséből, az angol tanításból vették ki a részüket. Idén nyárig 110 angol tanár és 12 kör­nyezetvédő önkéntes dolgozott Ma­gyarországon és június közepén újabb 50 fős csoport érkezett meg, Szekszárd­ra. Az immár hagyonyos nyári képzés helyszíne ezúttal városunk. Egy tipikus magyar város A választás nem véletlen műve. Bár egy tipikusan magyar kisvárost, csön­des, meghitt milliőt kerestek az önkén­tesek képzésére, az igazi okot másutt Van Richards program­igazgató bejárta Nepált, In­diát, Afrikát kell keresni. Don Campbell, a béke­szolgálat önkéntese két éve tanít már az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán, is­merik, szeretik a városban és megye­szerte. A legapróbb falvakba is eluta­zott, hogy tanítsa, játékkal, kötetlen foglalkozásokkal, nyelvórákkal csem­péssze a gyerekek fejébe ezt a nyelvet. Hozzáfűződik az amerikai klub életre­hívása és éppen egy könyvet ír a magyar és az amerikai kultúra összehasonlítá­sáról, ami egyben segédanyag is a kö­zépfokú nyelvvizsgára készülőknek. A társszerző Istvánné Bajner Mária, a főiskola angol tanára, aki egyben Don segítője volt első perctől a békeszolgá­lat megbízásából. A fiatal tanárnő keresett meg ápri­lisban bennünket, hogy imsertessük meg, tegyük közzé a szekszárdiakhoz Tudásszomj és kalandvágy A békeszolgálat Szekszárdon „Határozottabb egyéniség leszek..."

Next

/
Thumbnails
Contents