Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-05 / 27. szám

1992. JÚLIUS 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 Valamikor, húsz évvel ezelőtt tanultam esztergálni. Most elnézve a CNC-esztergát, azt se tudom, hol kelléne bekapcsolni. A fiúk szakértő mozdulatokkal dolgoznak. A képernyőn kialakuló ábra engem csodálattal tölt el, nekik mindennapos információt szolgáltat az épp megmunkált darabról. Oldalt a számítógép szintén a tanulást segíti. A CNC-esztergaműhelyben most csak két gép áll. Nyáron bővítik a műhelyt, új gépeket vásárolnak. Hisz a számítógép-vezérlésű esztergapad csak minket, laikusokat tölt el szent áhítattal. A most és a jövőben tanuló diákok számára maga a hétköznapi valóság. TAMÁSI JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS - Az az ötletgazdagság tetszett legjobban, ahogy az itteni tanárok készülnek erre a programra - nyilatkozta. - Akárkivel beszéltem, éreztem, hogy kreatívan, nagy akarattal áll hozzá a dologhoz, és ez a döntő. Mert a technikai hátteret megteremteni csak pénzkérdés, de lelkes, ezt akaró tanárok nélkül az egész nem ér semmit. - Véleménye szerint hol kell még fejlődnie az iskolának ahhoz, hogy világszínvonalúvá váljék az oktatás? - Még nagyon sok segédeszközre van szükség. Olyan eszközökre, amelyekkel európai színvonalon sajátíthatják el a tanulók a munkavégzés különböző fázisait. De hát ennek a projektnek ez a célja. Tehát, hogy a képzés ne a magyarországi színvonalú munkavégzésre készítse fel a tanulókat. •

* Világbank egyébként harminchat millió forinttal támogatja a szekszárdi 505-ös szakmunkásképző iskolában induló oktatási programot. Ehhezjön még mintegy tizenöt milliós támogatás a tanárok továbbképzéséhez és az egészhez hozzájárul a megyei önkormányzat is, közel hatvanmillióval. Ezzel az új képzés modellje, úgy néz ki, sínen van. Babai Zoltán igazgatót épp ezért egy másik tervükről, a hatosztályos általános középiskoláról kérdeztem. - Örülök ennek a beszélgetésnek, mert így a nagyobb nyilvánosság, a szülők is értesülnek terveinkről. Úgy tervezzük, hogy a szülők és a szakemberek együttes véleménye alapján alakítjuk ki a programot, a tantervet, ez alapján hozzuk létre az iskolát. HB Akkor talán az iskolavezetés terSil szóljon... - Terveink szerint a tanulók az általános iskola hatodik osztályának elvégzése után kerülnének a hatosztályos középiskolába. Itt a képzés két szakaszra oszlik. Az első négy évben magas színvonalú általános képzést kapnak, majd 16-18 éves korukban az érdeklődésük szerint specializálódnak. Érettségi után pedig továbbtanulhatnak. - Mit jelent a magas színvonalú általános képzés? - Fontosnak tartjuk az idegen nyelv tanítását olyan színvonalon, hogy 16 éves korra a tanulók minimum középfokú nyelvvizsgát tegyenek. A másik az informatikai képzés. Ma már egy orvos sem lehet meg számítástechnikai ismeretek nélkül. Ebben a blokkban a számítógép-kezelés, a szövegszerkesztő, a telefax, a sokszorosító, a táblázatkezelő programok használatát tanítanánk meg. Emellett a matematika és a természettudományos tárgyak - kísérletekre alapozott - magas színvonalú megtanítása a cél. - Ezek szerint reálgimnázium lesz ez a középiskola? - A természettudományok, a matematika, a fizika, kémia, a biológia iránt érdeklődő, és ilyen irányban továbbtanulni szándékozó tanulók számára tervezzük elsősorban ezt az iskolát. - Nem szóltunk még az utolsó két évről... - Ebben a második szakaszban dönthet arról a fiatal, hogy mit akar tanulni. Kitűzheti célul a felsőfokú nyelvvizsgát, vagy egy újabb idegen nyelvet, de választhatja az elektronikai, a gépész, számítástechnikai, a magasépítő, vagy az autógépész-autódiagnosztikus szakmát is. De továbbviheti, alaposabban tanulhatja valamelyik természettudományos tantárgyat is. - Lesz felvételi vizsga? - Szeretnénk a jelentkezőket előzetes vizsga nélkül felvenni, és szeptemberben diagnosztikai felméréssel állapítanánk meg a gyerekek tudását. A tartalmi, pedagógiai feladatokat ezek alapján ütemeznénk. - Mi történik akkor, ha a tanuló harmadik osztályban megbukik? Akkor nem lesz meg a nyolc általános végzettsége sem? - Szó sincs erről. Meglesz a végzettsége, ugyanis mi az új oktatási törvényre, illetve a nemzeti alaptantervre építünk. Minden két évben, nyolcadik után és tizenhat éves korukban is vizsgát tesznek a tanulók. Tehát ilyenkor befejezett iskolája lesz. Vigyázunk arra, hogy a zsákutcát kiküszöböljük. így bármikor be is léphetnek hozzánk a tanulók. - Igazgató úr, sokan felteszik a kérdést, hogy miért kell egy szakmunkásképzőnek gimnáziumi oktatással foglalkozni. Miért nem marad a profiljánál az intézet? - Azért, mert a szakmunkásképzés így, ahogy most van, megszűnik. A szakmunkásképzőknek nem az a feladatuk, amit most csinálni kényszerülünk, hogy általános iskolai tárgyakat oktatunk. A feladata a nevében van. Szakmát kell oktatni. Ha egyszer modern iskolarendszerünk lesz, akkor tizenhat éves kor után kerülnek hozzánk a gyerekek. Addig megtanulnak mindent, amit egy átlagembernek tudnia kell és nekünk csak a szakmai tárgyak oktatása, a gyakorlati képzés marad. Ez feltételezi a tízosztályos általános iskolát, vagy pedig a másik út a hatosztályos középiskola. Erre van szüksége az iparnak is. Akkor fogják újra a szakmunkásképzést támogatni, ha nem kell finanszírozniuk a közismereti képzést is. Azt minden normális országban az állam finanszírozza. Az új módszer szerint az ipar másfél-két éves képzés után nagyon jó szakmunkásokat kap. Tehát szó sincs arról, hogy a A számitógép - munkaeszköz szakmunkásképzés másodlagos, vagy meg akarjuk szüntetni. Ellenkezőleg, a fejlődést szeretnénk minden irányba biztosítani. A mechatronikai laboratóriumban