Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-06-28 / 26. szám

2 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1992. JÚNIUS 28. Önkormányzati hírmondó Pont az óvodaügyben? Átalakul a Dózsa Lapzártakor a több, mint harminc na­pirend feléigjutottak el városatyáink ajú­nius 25-i önkormányzati ülésszakon. Már az első percekben világossá vált, hogy nem lesz könnyű dolguk a tervezett napirendekkel. Kocsis Imre Antal pol­gármester úr, mint a művelődési bizott­ság elnöke javaslatot tett a városi óvodák szervezeti változtatására vonatkozó elő­terjesztés napirendről történő levételére. Indoklásában hangsúlyozta, hogy a bizottság által javasolt álláspont, misze­rint négy óvoda tartozzék egy gazdasági egységbe, nemcsak gazdaságossági szempontból, a működési ésszerűséget tekintve védhető, hanem pedagógiailag is. Mintegy zárójelben jegyezte meg, hogy egyebek mellett három évig óvoda­pedagógiát tanított a szekszárdi főisko­lán. Válasz volt ez arra az érvelésre, amit az óvodavezetők és a szülők képviseltek, nevezetesen, hogy a gyerekek érdekét sérti a négy egységgel működtetett óvo­dai szervezeti rendszer. Ez nincs befo­lyással a gyermekekre, mondotta. Épp ezért tartotta elfogadhatatlannak a négy óvodavezető aláírásával fogalmazódott levelet, melyben a szakemberek az ere­A demokrácia gyermekbeteg­ségeinek vannak tünetei és mind­untalan kiütnek. Ilyen például, hogy egy testület könnyen elbi­zonytalanodik, ha egy olyan elő­terjesztés kerül az asztalára, amely markáns és gyökeres vál­toztatásokat tol előtérbe. Ez tör­tént most is, amikor a képviselő­testület művelődési bizottsága két igazgatói pályázat esetén ja­vasolta, hogy első lehetőségként fontolja meg a testület új pályá­zat kiírását, mivel a többi kínál­kozó változat nem ígér kellően megnyugtató megoldást. A Speciális Általános Iskola a két - egyébként szakmailag jónak értékelt - pályázó egyike sem tudta felsorakoztatni maga mö­gött a megnyugtató tantestületi többséget. Ellenkezőleg. A két részre szakadt testületen belül válságtünetek jelentkeztek. Ha­sonló okokból javasolta a bizott­ság rendkívüli pályázat kiírását a Garay gimnázium esetében an­nak ellenére, hogy ott egyetlen pályázó volt, Zentai András, az intézmény jelenlegi - szakmailag ugyancsak elismert - igazgatója. A bizottság javasolta a tizenöt éves - sikerekben gazdag életpá­lya elismerését a címzetes igazga­tói cím odaítélésével, ám az in­tézmény számára halogathatat­lanná vált megújulás érdekében a pályázat újbóli kiírását kezdemé­deti, hat egységben szerveződő gazdasá­gi egységhez térnek vissza. Az MSZP-frakció részéről Csáki Béla amellett szólt, hogy maradjon napiren­den a vitatott kérdés, sőt miután a napi­rendek megszavazásakor Kocsis Imre Antal javaslatát fogadta el a testület, a szünetet követően ismét visszatért ellen­véleményével. Jegyzőkönyvben rögzí­tették, hogy a háromtagú frakció a napi­rend megtárgyalása mellett szavazott. Ezt követően a német nemzetiségi nyelvoktatásról szóló előterjesztés tár­gyalásán részt vett Theodor Zens német konzul is hozzászólt a kérdéshez. A té­mára későbbi lapszámunkban visszaté­rünk. Adják a kártyát! Szekszárd Város Képviselő-tes­tületének szociális és egészségügyi bizottsága felhívja a polgárok figyel­mét, hogy a biztosítási kártyákat hite­lesítés után, választott orvosaiknak folyamatosan adják le. nyezte. A bizottsági precedensek mellé a viták során felzárkózott a Babits Mihály Művelődési Köz­pont is, ahol szintén a jelenlegi igazgató, Bonfig Ágnes volt az egyetlen érdemi pályázó. Bár a bizottság érzékelte, hogy a jelölt súlyos bizalmi válsággal küzd a társadalmi és kulturális közélet szereplőinek körében, a formális megfelelések mérlegelése után javasolta kinevezését. A testület érzékeny szeizmográfként vi­szont a szavazás első fordulójá­ban jelezte, hogy a bizottsági vé­leménytől függetlenül is érzi a valóságos válságpontokat. Szavazástechnikai hibának bi­zonyult az, hogy a pályázatokkal kapcsolatos szavazások az első két esetben nem a bizottság által javasolt sorrendben történtek, így a procedúra, a szükségtelenül nagy nyilvánosság mellett, a je­löltek számára kínossá - időn­ként megalázóvá vált. Ugyanezen okra vezethető vissza, hogy első körben a szavazások nem hoztak eredményt. Megtetézte ezt, hogy nyílt ülésen - személyi kérdések­ben szokatlan és kifogásolható módon - nyílt szavazással kény­szeritette önmagát a testület kor­rekcióra. Ez is csak azért vezet­hetett eredményre, mert szünet címen a testület tagjainak többsé­ge (négy párt „frakciója") mégis tartott egy „zárt" ülést, ahol Élénk vita kísérte a szekszárdi fel­nőttlabdarúgás sorsát eldöntő napi­rendet a „Dózsa átalakulásáról". A vi­ta egyébként hűen tükrözte a köz­hangulatot. A képviselők láthatóan széles körű tájékozódás alapján alakí­tották ki egyéni, majd közös állás­pontjukat. Ellentétben a legutóbbi üléssel a vita ezúttal példásan tárgy­szerű maradt, ahol a résztvevők az indulataik helyett az érveiket sora­koztatták fel. A döntés végül is úgy szól, hogy a városi képviselő-testület biztosítva a kért (4 millió forint) tá­mogatást, segíti a Szekszárdi Polgári Sportegyesület létrejöttét, melynek egyike szakosztályaként tovább mű­ködhet majd egy, a városi gazdasági egységek és vállalkozók által is szponzorált másodosztályú focicsa­pat. Ennyi a hír, amelyről a követke­ző hetekben és hónapokban még sokszor szót ejtünk. egyezményesen kialakított egy kompromisszumos szavazási eredményt. Ebben a kényszerű szereposztásban már nem volt igazán tétje a névszerintiség­nek. A végső eredmény már nyu­godtan tekinthető politikai alkuk eredményének, még akkor is, ha részben fedi a maga idején még tisztán szakmai indíttatású bizott­sági véleményt. A végeredmény szerint a Speciális Általános Isko­la vezetője Nagyné Zsigmond Zsuzsanna lett, és Bonfig Ágnes is megkapta a kinevezéséhez szükséges voksokat. A Garay gimnázium esetében viszont az új pályázat kiírása maradt az egyetlen lehetőség, mivel Zentai András a második fordulóban is alulmaradt. Tovább bonyolítja a kialakult helyzetet, hogy az ülé­sen részt vevő igazgatóhelyettes Pesti Gyula is bejelentette le­mondását, ezzel mintegy elhárít­va az átmeneti időszakra szóló igazgatói megbízást. Szerencsére volt két további pályázat, ahol egyértelmű volt a helyzet, és minden szempontból megnyugtató megoldás született. Az 1. Számú Általános Iskola igazgatója újra Biczó Ernő lesz, míg a Műszaki Szakközépiskola és Technikum új igazgatója Póla Károly lett. Mindketten nagy többséggel kaptak bizalmat. Szobánként fizetünk Másodszori nekifutásra tárgyalták a köztisztaságról szóló rendeletterve­zetet városatyáink. Mindjárt a tárgya­lás első perceiben tisztázódott, hogy a tervezet egy korábbi tanácsrendelet módosulásának minősül, ezért egy fordulóban megtárgyalható. A képvi­selők ez alkalommal nem vitatták a szemétszállítási díjak megemelt érté­két: eszerint a szekszárdiaknak lakó­szobánként havonta 20 forintot kell fizetniük szemétszállítási díj gyanánt. Ez a számítási mód másutt nem vált be, de jobbat egyelőre nem tudnak, hangzott el, még az elmúlt havi tes­tületi ülésen indoklásként. A tervezet ellenben már tartal­mazza, hogy milyen elv szerint adha- . tó támogatás a díjbefizetéshez: ega^^ dülállóknak, amennyiben három-^^B többszobás lakásban élnek, nagyc^^ ládosoknak, csökkent munkaképesek gű, illetve az öregségi nyugdíj alatt ^P kapó nyugdíjasoknak, munkanélkü­lieknek, amennyiben a közös háztar­tásban élő személyek egy főre eső jö­vedelme a nyugdíjminimumot nem éri el. Dr. Ótós Miklós, a szociális bi­zottság elnöke mindjárt forrást is kért az önkormányzati tartalék terhére eh­hez: 400 ezer forintot hagyott jóvá a testület. A rendeletbe bekerült Csáki Béla javaslatára, hogy a szeméttárolókból a szemetet szétszórni nem szabad, a turkálás tiltását tartotta volna jónak a képviselő, de saját meglátása szerint is a mai helyzetben teljesen hatásta­lan volna. Szintén az ő javaslatára bővült a rendelet azzal, hogy zöldte­rületen autót mosni tilos, mindkettő cselekmény szabálysértésnek minősül és tíz másik ponttal együtt - egyebek mellett, ha a tulajdonos nem tesz^^ get közterület tisztántartási, gond^p si kötelezettségének - 10 ezer forinrig terjedő bírsággal sújtható. Dr. Leidecker Jenő javaslatával is egyetértett a testület, miszerint az önkormányzat vállalja magára vala­mennyi közterületen a fűnyírást, ez 200 ezer forinttal terheli ugyan a költségvetést, de már rövid távon is a kommunális adóban kell gondolkod­ni a városban, ebből fedezhető lesz. A testület 19 igen és 3 tartózkodás mellett fogadta el a rendeletet. A városé az uszoda A Tolna Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat tulajdoni helyzetének rendezési folyamatában már koráb­ban is szó esett arról, hogy a strand, valamint az uszoda átkerüljön a város tulajdonába. A döntést alapos előké­szítő munka előzte meg, felsorakoz­tatva minden érvet és ellenérvet. A példásan pontos előterjesztés bizo­nyára közrejátszott abban, hogy a tes­tület különösebb vita nélkül úgy dön­tött, kéri a Tolna Megyei Vagyonát­adó Bizottságtól a furdővagyon városi tulajdonba adását. Ezzel természete­sen vállalva annak működtetését is. Változások a Garayban Igazgatói megbízások felkiáltójelekkel!

Next

/
Thumbnails
Contents