Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-06-21 / 25. szám

2 SZEKSZÁRDI 1992. JÚNIUS 14. 2 Hivatalos tájékoztató a Sédről Rázós kérdések napirenden Kitartás képviselő urak, nem kezdődik ugyanis még uborkaszezon a város ügyeinek intézésében. A június 25-ei képviselő-testületi ülést megelőző sajtótájékoztatón szólt ugyan Kocsis Imre Antal polgármester néhány kevésbé lényeges napirendi pontról is, a megtárgyalandó 23 (!) téma kőzött azonban akad jócskán rázós is. Megtárgyalják többek között a városatyák a művelődési bizottság javaslatát az önkormányzati oktatási intézmények, továbbá a művelődési ház igazgatói posztjainak határozott idejű betöltéséről. Nem fognak a képviselők a bőség zavarával küzdeni, inkább az jelent majd gondot, hogy a márciusban meghirdetett állások némelyikére csak egy pályázó van, ami a választás lehetőségét kissé szűkre szabja. Látszólag gyermekeinkről szól a városi óvodák szervezeti átalakításával kapcsolatos pont is, de szerencsére nem érinti közvetlenül a csöppségeket, hogy a város óvodái négy avagy hat Régi igény az óvodák szervezeti korszerűsítése. Többször változtattak, keresve a legjobb formát. Jelenleg hat óvodai egység működik a városban, független vezetővel az élén, aki teljes szakmai és részleges gazdálkodói és munkáltatói jogokkal bír. Ezeket a jogokat az úgynevezett négyes egység vezetője gyakorolja, mint „első az egyenlők között". Döntéseit azonban mindig az érintett óvodák vezetőivel egyetértésben hozza. A négyes óvodában működő gazdasági csoport ellátja a város összes óvodáját. Kérvény az önkormányzathoz Másfél éve felvetődött, hogy a részleges önállóság helyett hatékonyabbá válna a munka, ha a vezetők teljes függetlenséget élveznének, önálló jogi személyiséggé válna minden egység. Ennek szellemében ez év elején a vezetők szakmai érvekkel alátámasztott kérvényt nyújtottak be az önkormányzat oktatási bizottságához. Két alternatívát javasoltak: az egyikben mind a hat egység teljes önállóságát kérik a szükséges gazdasági csoportok létrehozásával, a másik verzió szerint hat önálló egység működne egy közös gazdasági csoporttal. A bizottság megtárgyalta a beadványt és a változtatással egyetgazdasági egységet alkotnak-e. Ebben a kérdésben ugyanis az előzetes egyeztetéseken jottányit sem közeledett a képviselők és az óvónők álláspontja. Kell-e nekünk NB Il-es futballcsapat? Kell-e nekünk NB Il-es futballcsapat úgy, hogy a város tartja el, vagy átvállalná ezt a terhet az ipar, a vállalkozók közössége? A Szekszárdi Dózsa SE jövőjével kapcsolatos tervezetet Balogh László és az egyesület vezetői terjesztik a képviselők elé. Bizonyára most is nagy vitára ad majd okot a kábel-tv ügye. Egy kétszemélyes gazdasági társaság alakítására van kilátás az önkormányzat és Tarr János részvételével, ám a tulajdon arányairól dönteni nem lesz könynyű. Sokakat érintő kérdés a nemzetiségi oktatás helyzetéről, az önkormányzati tulajdonban lévő lakások elidegenítéséről vagy a szociális foglalkoztató működéséről sorra kerülő tájékoztató is az önkormányzat jövő heti ülésén. értve döntött: javasolja a testületnek, hogy 1993. január l-jével a városban négy teljesen önálló óvodai egységet hozzanak létre. Az óvodavezetők és a nevelőtestületek nem értettek egyet a bizottság döntésével, ezért tárgyalást kezdeményeztek. Az első megbeszélés június 10-én, a Honvéd utcai óvodában volt, ahol az oktatási bizottság tagjai, az óvodavezetők, az óvónők és a szülők képviselői törekedtek a vélemények egyeztetésére. A több mint kétórás vita azonban nem hozott megoldást. A bizottság elnöke bevezetőjében kijelentette, hogy döntésüket a felkérés ellenére nem magyarázzák. Indokolják meg az óvónők azt, hogy miért tartják elfogadhatatlannak a négy egység kialakítását. Sérül-e a szakmai profil? Ezután érvek sorozata és cáfolata következett pro és kontra: az óvónők és a szülők féltették az egyes óvodák már kialakult szakmai profilját, tartottak a pedagógiai munka színvonalának sérülésétől. Véleményük szerint három-négy épületben elhelyezett, mintegy tizennégy csoportot lehetetlen irányítani. A bizottság képviselői cáfolták az elhangzott érveket. Szerintük az átszervezést nem szabad az óvodai csoportok perspektívájából nézni, hisz az nem befolyásolja a pedagógiai munkát. A szakmai 1992. június 13-án szombaton este a Séd patak vízgyűjtő területéről lezúduló víz a zártszelvényű mederből kilépve elöntötte a város központját. Az áradat ellepte a Kölcsey és a Wosinsky lakótelep pincéit, a tanítóképző főiskolát, jelentős iszaplerakódást okozott a SzéchenyiRákóczi utcák. Mátyás király utca. Mészáros Lázár és Hunyadi utcák által határolt területen, feliszapolta a csapadékcsatorna-hálózatot. A patakhoz közeli területen parkoló gépkocsik utasterébe is behatolt a víz. A vihar okozta károkkal kapcsolatban megjelent újságcikkek miatt a polgármesteri hivatal az alábbi tájékoztatást adja a város lakosságának. A város területén a vízelvezetési és meliorációs munkák még nem fejeződtek be, a vízelvezetők folyamatos karbantartást igényelnek, részben a folyamatos feliszapolódás és hordaléklerakódás miatt, részben azért, mert a környező területek lakói a vízelvezetőket szemétlerakóhelynek használják. Ez a Séd patak vízgyűjtő területén is így van, és ezt Kovács Gábor vállalkozó is tudta, mikor létesítési vízjogi engedélyt kért a patakmeder lefedésére. A patak vízgyűjtő területe, állapota ismeretében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az profilok sértetlenül maradnak, sőt, az egyes tagóvodák eltérő kezdeményezései hosszú távon jó hatással lehetnek egymásra. Nem adtak helyt a szülők aggodalmának sem, akik szerint az átszervezéssel sérülnek a gyerekek érdekei. Végül mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy hajlandó véleményét felülvizsgálni, esetleg módosítani s egy újabb tárgyaláson egyeztetni. Nem hozott eredményt azonban a június 16-án, sokkal szűkebb körben tartott tárgyalás sem. Az óvodai egységek véleménye már némi szóródást mutatott. Volt, aki elfogadhatónak tartotta a bizottság négyegységes álláspontját, a többség azonban kitartott az eredeti javaslat mellett. Kompromisszumként legfeljebb saját javaslatuk alternatíváját, vagy öt egység kialakítását tartották elfogadhatónak. A bizottság álláspontja továbbra is: a négyegységes változat, elsősorban gazdasági megfontolásból. Hogy ez mit is jelent konkrétan, pénzügyi szempontból, arra nem volt válasz, mint ahogy az óvónők részéről sem készültek számítások a hat egységre vonatkozóan. Végül megállapodtak abban, hogy mindkét elképzelést a testület elé táiják. A képviselők a következő önkormányzati ülésen (június 25-én) döntenek róla. Fekete K. engedélyt azzal a feltétellel adta ki, hogy a mederlefedési munkák ideje alatt biztosítani kell a mértékadó vízhozam biztonságos levezetését. Ez azt jelentette, hogy a lefedési munkálatok úgy végezhetők, hogy a meder munka közben is alkalmas legyen a 100 évenként előforduló legnagyobb csapadékvíz-mennyiség biztonságos elvezetésére, természetesen annak hordalékával együtt. A vállalkozó az engedélyben előírtak ellenére a mederben két helyen, a volt „hármashíd" helyén és a terméskő burkolatú meder végén, egy-egy betongátat épített a munkaterület védelme illetve a munkagödör víztelenítése érdekében, ezzel a meder egy részét eltorlaszolta. A hét végére a mederben hagyta a frissen lefedett mederszakasz acélzsaluzatát és kitámasztóelemeit. A Séd-meder ilyen állapotban volt szombaton délután, a felhőszakadás ^^ A szombat esti felhőszakadás köv^K keztében a Séd medrében lezúduló v^B tönkretette a Mérey utca feletti hordalék fogó rácsot. A korábban készült Marx Károly utcai zárt csatornaszakasz a víz nagy részét le tudta vezetni, és csak kis része jutott a Marx Károly utcai burkolatra, ahonnan a Kossuth utcába is befolyt. A Marx Károly utca alatti csatornaszelvényben lezúduló víz a „hármashíd"nál lévő betongátat elérve kicsapott a le-' fedésben lévő nyíláson. Később a víz a betongátat kilökte az alatta lévő nagyobb keresztmetszetű mederszakaszba. A víz ezen a mederszakaszon továbbfolyva elérte a terméskő meder végén lévő második gátat, azonban azt elnyomni nem tudta, ezért ott szökőkútként kiáradva elöntötte a Kölcsey ltp. és a főiskola környékét. A mederben maradt vízmennyiség az újonnan készült csatomán továbbfolyva elgörbítette a zsaluzat merevítőit és levonult a Séd régi medrében. A polgármesteri hivatal képviselői még az eső elállta előtt a helyszínen szemrevételezték az okozott károkat ^fe intézkedtek a soron kívül elvégzendő ^H kárelhárítási munkákról. Vasárnap má^B ennek megfelelően végezték az útburl^P latok tisztítását, és a károk elhárítását. Hétfőn délelőtt a vízügyi igazgatóság képviselője jelenlétében megállapodtunk Kovács Gábor vállalkozóval, hogy soron kívül gondoskodik a meder szabaddá tételéről, a gátak elbontásáról, a hordalék eltávolításáról. Vállalta továbbá, hogy a lefedett mederszakaszt műszaki szakértőkkel felülvizsgáltatja, a kiüregelődések és más, szemmel nem látható károk megállapítása érdekében. Rögzítésre került, hogy a polgármesteri hivatal a kárelhárítással, takarítással kapcsolatos számlákat külön kezeli, hogy a felülvizsgálat eredményétől függően a felmerült költségeket az előidézővel szemben érvényesíthesse. Hétfő délutáni és keddi helyszíni szemlénken meggyőződhettünk arról, hogy a meder szabaddá tétele érdekében a gátat nem bontotta el, a medret nem tette szabaddá, ellenben egyéb kivitelezői tevékenységét nagy tempóval végezte. Mivel Kovács Gábor a megállapodásban rögzítetteket nem teljesítette, a polgármesteri hivatal faxon kérte a vízjogi engedélyt kiadó KDT Vízügyi Igazgatóságot, hogy a műszaki felülvizsgálat befejezéséig a munkálatokat állítsa le. Polgármesteri hivatal Reinhardt Mátyás főmérnök Két tárgyalás sem hozott megegyezést Számháború az óvodákért