Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-06-14 / 24. szám

2 , SZEKSZÁRDI TASAR1AP 1992. JÚNIUS 14. Pünkösdi fesztivál '92 Hagyomány született Hagyományt nem lehet te­remteni, annak születnie kell. Úgy tűnik, Szekszárdon a pün­kösdi fesztiválnak hagyománya lesz, a második után elmondhat­juk, nem lehet meg nem rendez­ni a következőt, hisz igény van rá, a szekszárdiak és a környék­beliek már elvárják a megrende­zését. A „környékbeli" kifejezés is alaposan tágítható, hisz már az idén is vendégeink voltak a Tor­nióból (Finnország) és a Párizs­ból érkezett zenészek. A bieting­heimi polgármester is bejelentet­te, hogy jövőre kultúrcsoporttal jön a fesztiválra. Az idei tapaszta­latok alapján elmondhatjuk, hogy nem sörünnep, hanem kulturális eseménnyé, rendezvénysorozattá vált - két év alatt - a fesztivál. Erről beszélgettünk Szendrei Mihállyal, a Szekszárdi Né­met Nemzetiségi Egyesület elnö­kével. - Nagy sikere volt az idei fesz­tiválnak - mondja. - Jobban sike­rült, mint a tavalyi és ebbe nem­csak az időjárás játszott bele. Tény, hogy a tavalyi háromnapos eső sokakat távoltartott, de az idén a gazdagabb tartalom is vonzóvá tette a rendezvénysoro­zatot. Tavaly az ezer személyes sátorban mindig lehetett üres he­lyet találni, az idén a kétezer sze­mélyes sátor és a főműsoridők­ben szinte száz százalékig kihasz­nált volt. Az első fesztiválon nem fizettünk rá, de nyereségről sem beszélhettünk. Az idén más a helyzet. - Tehát nyereséges volt a fesztivál. Mi lesz a nyereséggel? - Úgy tűnik, nyereséges volt, de konkrét számadatokról még nem tudok beszélni. Ami nyere­séget elkönyvelhetünk, társrende­zőnkkel a Kispipa Kft-vel, annak a ránk jutó része a német nemze­tiségi egyesület pénztárát gyara­pítja. - Mire fordítják a pénzt? - Annyit hozzátennék, hogy ez nemcsak a rendezvény nyere­sége, hisz a fesztivál megszerve­zéséhez a városi önkormányzat­tól százezer, a megyeitől húsz­ezer támogatást kaptunk, emel­lett a kisebbségi hivatal ötven­' ezerrel támogatott bennünket. A pénz az egyesület szárnyai alatt működő csoportok létének finan­szírozására, utaztatására fordít­juk. Támogatni kell a kórusun­kat, a két fúvószenekart, emellett a Dienes Valéria Általános Iskola német csoportját. Csak példaként említeném, hogy a legutóbb be­mutatott betlehemesükhöz az öl­tözék gyerekenként tizenkétezer forintba került. - Tehát lesz jövőre is feszti­vál? - Egészen biztosan. Most már a város lakossága is rákényszerí­tene, hogy újra megrendezzük. Azon kívül külföldi partnereink, a testvérvárosok is igénylik. Mint mondtam, Tornióból, Bezonsból és Bietingheimből is jelezték részvételi szándékukat. így egyre inkább valóság lesz, amit az idei hétfői nemzetközi nap szervezé­sével szerettünk volna elérni, hogy nemcsak a magyarországi németek ünnepe, hanem vala­mennyi itt élő és a testvérvárosi emberek kulturális eseménye, rendezvénye legyen a pünkösdi fesztivál. így valósul meg Schiller Örömódajának azon sorai, ame­lyeket a hétfői nap mottójául vá­lasztottunk: „Alle Menschen werden Brüder, wo dein sanfter Flügel weit." (Testvér lészen minden ember, Ott, hol lengnek szárnyaid.) - Téjé ­Találka tér Szekszárd Város Polgármeste­ri Hivatalának tájékoztatója a Széchenyi utcai-Arany János ut­cai tömbbelső elnevezésére meg­hirdetett pályázat eredményéről. I. d(j nem került kiosztásra II. díjat az Aranyudvar és Arany udvar elnevezések nyerték el 5-5000 Ft díjazással. A nyertesek: Honti József, Szekszárd, Her­mán u. 37. II. em. 10., Sütő Károly, Szekszárd, Mártí­rok tere 18. III. díjat 3000 Ft díjazással a Pénzes tér elnevezés kapta. Beküldője: Dömösi Józsefné Szekszárd, Wosinsky ltp. 32 A tér neve: 1992. június l-jétől a Szekszárdi Városvédő és Szé­pítő Egyesület pályázaton kívül adott javaslata alapján a képvise­lő-testület 117/1992. (V. 28.) sz. határozata szerint TALÁLKA TÉR lett. A nyertesek díjaikat június 15­től a polgármesteri hivatal pénz­tárában vehetik át. Vállalkozók támogatása Kedden délelőtt a Vállalkozók Há­zában ünnepélyes keretek között ke­rült sor a fejlesztési támogatásban részesült vállalkozók szerződésköté­A Tolna Megyei Vállalkozói Köz­pont február elején írta ki a pályázatot elsősorban mezőgazdaságban, ipar­ban, turizmus és idegenforgalomban, valamint magas szintű szakmai szol­gáltatásban tevékenykedő kis- és kö­zépvállalkozók részére. \ Összesen 111 pályázat érkezett be, melyből 73_-at bírált el a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ku­ratóriumának a tenderbizottsága. Tá­mogatásban végül is 35 vállalkozás ré­szesült. A kapott összegeket 3 évre bocsá­totta az alapítvány a nyertesek rendel­kezésére. Ez idő alatt a vállalkozásnak nyereséget kell produkálnia. A pézt csak minőségi fejlesztésre lehet felhasználni. Ha a feltételeknek a türelmi idő alatt nem felelnek meg, a támogatást vissza kell téríteni. A támogatások finanszírozására a Közös Piac PHARE programja nyújt lehetőséget, melynek célja a magyar­országi kis- és középvállalkozások fej­lesztése. (USA) Háromszázmillió forinttal csökkent az állami hozzájárulás Kevesebben - drágábban üdülnek Harminchatezerrel kevesebb ember veheti igénybe a nyári vaká­ció hónapjaiban az Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatóság beutalóit, de a kedvezményesen nyaralók még így is csak a költségek 40 szá­zalékát kell, hogy előteremtsék az idei nyaraláshoz. Ez forintra lefor­dítva azt jelenti, hogy egy kétgyer­mekes család saját zsebéből 16 520 forintot fizet az úgynevezett I/A kategóriájú (fürdőszobás) üdülői ellátásért ebben az évben, az úgy­nevezett „csúcshónapokban". Mi az oka annak, hogy a fő­igazgatóság kétszer is emelt ára­kat 1992-ben? - kérdezte az At­lantic Sajtószolgálat az illetékes szerv munkatársától, Bányai Já­nostól. Az árakat két ízben kel­lett felemelni, hangzott a válasz. Januárban 35-40 százalékkal, má­jusban 35 százalékkal emelkedett az üdülés ára, az üdülők mégis kevesebbet fizetnek, még így is, mint a teljes költség 50 százaléka. A fennmaradó körülbelül 55-60 százalékot az állami hozzájárulás­ból tudják pótolni, s abból, hogy az üdülőket részben forgalmi áron adják ki ezen a nyáron. Tavaly 240 ezer ember részesült • a főigazgatóságon keresztül ked­vezményes üdülésben. 1992-ben hatvanötezerrel kevesebben jutnak hozzá a kedvezményhez. Az Üdü­lési és Szanatóriumi Főigazgatósá­gon komolyan felmerült, hogy ra­dikálisan, 200 százalékkal kell emelni az árakat az állami támoga­tás drámai csökkenése miatt. De sem ezt, sem azt nem hagyták jóvá, hogy privatizálják az üdülőket: egyetlen egy üdülőt sem adtak el. A beutalási szám lett kevesebb - és a beutaló drágább. Miután 1992. január elsejétől munkavállalói jogon lehetséges a beutalás, több szerv is elláthatta az igénylőket. A főigazgatóság két ütemben juttatta el a beutaló­kat az igénylő szervekhez: az el­ső 4 hónapra tavaly november­ben, a második adagot (májustól az év végéig) pedig március ele­jéig. Bár az áremelés ellenére az úgynevezett csúcsszezonra el­fogytak a beutalók, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság üdü­lővendég-szolgálati irodája még rendelkezik beutalókkal az elő-, illetve utószezonra. Bányai János példaként említette, hogy június 3-tól akár egy, akár kéthetes tui^­nusban lehet beutalót kapni Bd^ latonszéplakra, ahol 2 személy­nek teljes ellátással 7980 forintba kerül a kéthetes beutaló. Szer­veznek szokatlan üdülőutakat is: három turnusban, egyhetes üdü­lési lehetőség kínálkozik 2, illetve három országon át a Fortuna üdülőhajón, mely első ízben visz magyar turistákat a Dunán Pas­sau kikötőjéig. Erre az útra is le­het még jelentkezni júniusra, jú­liusra, illetve augusztusra. A gyermekek üdültetését eb­ben az évben az önkormányzato­kon keresztül az iskolák szerve­zik. A főigazgatóság munkatársá­nak tájékoztatása szerint jobban bevált, hogy a gyerekek saját kö­zösségükkel, az osztállyal menje­nek nyaralni, mint idegen gyere­kekkel. így a nyári gyermeküdülés amolyan táborozássá válik, mely­ben az iskolai barátok „kiélhetik" magukat. Teljes vagy fél osztályok számára, rendkívül kedvezményes áron, személyenként 180 forintért, naponta együtt üdülhetnek a gye­rekek. Atlantic

Next

/
Thumbnails
Contents