Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-19 / 16. szám

10 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1992. ÁPRILIS 26. Fúljuk a kutakat Manapság már nem ássák a kutakat. A hajdani ásott kutak sorsa - micsoda megszégyenítés, megbecstelenítés - többnyire szennyvizek derítése lett, minden hatósági felhívás, intés ellenére. Most fúrjuk a kutakat: drága lett a vezetett víz, nem győzzük az öntözést, autómosást, állattartást pénzzel. Pénztárcánkból csak sekély mélységekre futja. Na, de mégiscsak fúrt, s nem ásott kút. Milyen más: szivattyú szívja, zárt rendszer - lehet, hogy a házba is be lehet vinni -, fürödni, főzni is jó lehet... Nem, már nem lehet jó! Ki tudja, lesz-e valaha is megfelelő!? Hiába modern a víznyerési módszer, a vízadó réteg ugyanaz: az, amibe a szennyvizünket engedtük. Tettük ezzel töményen nitráttal mérgezetté, foszforral szennyezetté és baktériumokkal fertőzötté az egész vízadó réteget. A 60-as években még rengeteg volt a nitrát miatt veszélyeztetett település. A nitrát erős méreg, különösen veszélyes a csecsemők részére: náluk ún. MHB- methaemállobinaemia megbetegedést vált ki, melynek lényege, hogy a csecsemő vérének oxigénfelvétele akadályozott. Tünete: a csecsemő lilás-kékes színű. Feltétlenül orvosi ellátást igényel, mert súlyosabb mérgezés halálos kimenetelű is lehet. A nagyobbacska gyermekeknél szellemi-testi elmaradottságot okozhat, de felnőttek részére sem ártalmatlan. Összetett vegyületeinek rákkeltő hatása van. Ma az ivóvízzel (vezetett vízzel) való ellátottság majd' 100%-os megyénkben. A nitrát viszont sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint valaha; a víz árának emelkedésével sokan döntöttek úgy, hogy a régi kútjukat használják, vagy mint az elején utaltam rá, újat furatnak az elszennyeződött vízrétegbe. A veszély az ellenőrizhetetlenségben van. Hiszen ezeket az egyedi kutakat többnyire engedély nélkül fúrják, s nem is sejtik, micsoda veszélyt rejtenek magukban. Sokan csak a kert öntözésére használják, ami nem jelent egészségügyi kockázatot. Viszont a fiatal háziállatok - kiscsirkék, kacsák - között is elhullást okozhat a nagyon magas nitráttartalmú ivóvíz, sőt a bakteriális szennyezettség is. Hasonló a helyzet a városkörnyéki tanyákban is. Mielőtt a régi kutak vizét újra hasznosítanák, feltétlenül vizsgáltassák meg szakhatósági laboratóriummal a kritikus paraméterek szempontjából - a tragédiák, károk megelőzésére. DR. BÉNYI MÁRIA Áll. Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az olvasó hangja Cseréljünk helyet! „Ám most, ha nem is akkorát mint szerettük volna, de fordult a világ. S aki nem igyekszik, a kanyarban nem kapaszkodik, az kirepül. S így járhatnak az állam, tehát valamennyiünk zsebéből fizetett álmunkanélküliek is." „Vannak álmunkanélküliek? Egyszer volt, hol nem volt helyett, és a hallottam helyett, itt egy gyakorló munkanélküli véleménye, aki azt is meri állítani, hogy akinek munkahelye van, még csak halvány elképzelése sem lehet, hogy milyen a másik tábor. Cseréljünk helyet! Huszonhét évi munkában töltött év után megszűnt alólam a munkahely, irodai munkát végeztem, ebben volt olyan is, hogy ügyfelekkel foglalkoztam, igyekeztem lelkiismeretes lenni, és arra is figyelni, hogy minél kevesebb hibát ejtsek a munkámban, örültem ha végigdolgoztam a munkaidőt, mert ha nem volt, zavart. Kirepültem? Hetedik hónapja vagyok munkanélküli, bementem egy irodába és az asztalon kitöltetlen számlák sorakoztak, hát borzasztó vágyat éreztem, hogy milyen jó lenne leülni és kitölteni őket, és szépen csinálni a megszokott rendben, de hát ez más munkaköre volt. Hetedik hónap után szorongok, és szeretnék dolgozni. Cseréljünk helyet! Tőkém nincs, kereskedni, vállalkozni nem tudok, de többes számban is írhatom, hisz sok a sorstárs itt Szekszárdon is. Tessék azt firtatni, hogy a munkaközvetítő hány munkahelyet közvetít, egyáltalán ki jelenti oda be, hogy munkanélkülit alkalmazna? Biztos van ilyen, de milyen arányban? Aki már elment húsz hirdetésre, és eredménytelenül, már a következő hirdetésre úgy reagál, hogy minek, úgyis be van töltve. Egyébként is ezek a hirdetések csepp a tengerben. Mi lehet még? Lehet a kiszorítósdi, de az ma is csak protekcióval megy. Vannak átképzések. Hát vannak. A vámügyi. Beiskoláztak dolgozókat, biztos a munkaadó fizette. Elvégezték, ott a munkahelyen hasznosítják is biztos. Elvégezte a munkanélküli is, jár-kel, hirdet, de kereslet nincs. Cseréljünk helyet. Munkahelyet kérünk. „S aki nem igyekszik, a kanyarban nem kapaszkodik, az kirepül", hát ez kérem vérlázító, és sértő. Úgy gondolja az írója, hogy ez így van immár lassan hetvenezer magyar ember esetében? Cseréljünk helyet. Ha megjelenik az újságban, kérem ne vágják meg. FREI MÁRIA, Szekszárd" Melyik szerrel fertőtlenítsük a talajt? Termesztett növényeinket számos talajlakó élőlény károsíthatja. Ellenük többféle agrotechnikai és fizikai módszerrel védekezhetünk (okszerű vetésváltás, mélyszántás, kapálás, csapdázás stb.), de ha ezek már nem vezetnek eredményre - a biztonságos termesztés érdekében - kénytelenek vagyunk a talajfertőtlenítő szerekhez folyamodni. Talajfertőtlenítés előtt természetesen tudnunk kell, hogy mely károsítok ellen akarunk fellépni, mert csakis eszerint lehet a megfelelő készítményt kiválasztani. Itt támpontul szolgálhatnak a talajmunkák során szemünk elé kerülő kártevők (cserebogárpajorok, drótférgek, mocskospajor, lótetű, bársonylégylárvák), a tavalyi és az ez évi termesztési tapasztalataink, a növényállomány fejlődésére irányuló gyakori megfigyeléseink. Például ha elrágott gyökerekkel, kivájt, lyuggatott burgonyagumókkal vagy gyökérzöldségekkel gyakran találkozunk, az pajorok, drótférgek jelenlétére utal. A tövüknél megrágott növények lótetű vagy mocskospajor kártételéről tanúskodnak. A talajuntságot mutató, satnya növények és a gyökérgubacs-képződmények fonálférgek károsításának következményei. A palántadőlést, gyökér- és tőkefekélyt különféle élősködő talajgombák okozzák. Tekintsük át, hogy az engedélyezett talajfertőtlenítő szerekkel mely károsítok irthatok eredményesen. 1. Pajorok, drótférgek Mocskospajor 3. Lótetű 4. Fonálférgek 5. Levéltetvek, tripszek, atkák, liszteske 6. Élősködő talajgombák 7. Gyomnövények Általános talajfertötlenítő szerek (Basamid G, Dazomet 90 G, Ipam *, lpam 40 *): 1., 2., 3., 4., 6. ellen: +++, 7. ellen: ++ A vetés, ültetés előtt legalább 2-4 héttel kell a talajrászórni (vagy permetezni), majd bedolgozni őket. Vetés, ültetés előtt feltétlenül végezzünk salátamag-csíráztatási próbát. Talajlakó (és a fiatal növények leveleit szívogató, rágó) kártevők elleni készítmények: Vydate 10 G *: 2., 4. ellen: +++, 1., 3., 5. ellen:++ Counter 5 G*: l.,2.,3.,5. ellen: ++, 4. ellen: + Dursban 5 G*\ 1.,2.,3.ellen: ++ A vetés, ültetés előtt vagy azzal egy időben kell a talajra szórni és bedolgozni őket úgy, hogy a palántákkal,/nagvakkal közvetlenül ne érintkezzenek. Basudin 5 G, Diazinon 5 G, Diazol 5 G, Dravizon 5 G: 1., 2„ 3. ellen: + Fentieken kívül a gyökérlegyek, ká^ posztalégy, hagymalégy nyűvei ellen • hatásosak. Bármikor kijuttathatok a tenyészidő során. Kiszórás után azonnali bedolgozást igényelnek. Buvatox 5 G, Galition 5 G, Lótetű arvalin:3. ellen: +++, 2. ellen: + Csalétkek, ezért a talajfelszínre kell egyenletesen kiszórni őket szükség esetén. Palántadőlést, gyökérfekélyt okozó tal^jgombák elleni szerek: Mycostop, PrevicurN:6. ellen: +++ Chinoin Fundazol 50 WP: 6. ellen: ++ Dithane M-45, Orthocid 50 WP, PolThiuram, TMTD, Zineb 80:6. ellen: + A talajfertőtlenítésre előírt töménységű oldataikat (ami gyakran eltér a permetezési töménységtől) vetés után, kelés előtt, majd szükség esetén kelés után (vagy a tenyészidőben bármikor) megismételve a talajba kell öntözni 1,0-2,5 l/m

2 dózisban. Jelmagyarázat: + gyenge (25-50%-os) hatékonyságú, ++ közepes (50-75%-os) hatékonyságú, +++ kiváló (75-100%-os) hatékonyságú a szer a számokkal jelölt károsítok ellen. *feltételes forgalmú készítmény. FŰZI ISTVÁN TM-i Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás y